Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 42. szám - Önkormányzati jogokat csak az gyakorolhat... - Az illetékkérdés a bírósági statisztika számaiban

170 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 42. SZÁM. míg ugyancsak a tömegnapon 6000 egyességet kötöttek. Ha illeték-szempontból vesszük tekintetbe ezeket az adatokat, akkor megértjük, hogy miért csökken folyton a kincstárnak a törvénykezési illetékekből való bevétele. A jogerőre emelkedett 48,000 fizetési meghagyás után 2 pengő 10 filléres arányszámot véve, a kincstárnak a bevétele 100,800 pengő, 1932. évben 235,000 pengő. A 28,000 ellentmondást véve alapul 7 pengő 80 fillér átlaggal, a kincstár kap 218,400 pengőt, ebből azonban le kell számítani a tömegnapok mulasztási, szünetelő és egyezség 47,000 darabjának *l5-ét, melyeknél az arányszám jóval alacsonyabb, éspedig mulasztási ítéletnél csak 5 pengő 81 fillér, egyezségnél 8 pengő 32 fillér, szünetelésnél pedig csak az ellentmondással együtt 2 pengő 10+1 pengő, tehát 3 pengő 10 fillér. Ekkora csökkenést nem lehet egészben a gazdasági válság terhére írni. A gazdasági válság mutatkozik az értékek csökkenésében, és a szegényjogos perek emelkedésében. Az ügyek számának csökkenése elsősorban a törvénykezési illetékek horribilis magasságában és az illetékleróvás komplikáltságában keresendő. A laikus előtt is nyilvánvaló, hogy mikor a vagyonjogi ügyeknek több mint ^-f^o, (44,000) 50 pengőn aluli, akkor ennek érvényesítése nem terhelhető meg értékének majdnem ^-ével illeték fejében. (Az arányszám 4 pengő 30 fillér.) Pedig ez csak a peres eljárásra vonatkozik, a végrehajtási eljárás ennek külön több mint kétszerese, mert a végrehajtó díját is ide kell számítani. A felemelt illetékek romboló hatásánál nem lehet mellőzni a leletek számát. 1938. évben a budapesti központi kir. járásbíróság ügyforgalmának első 10 hónapjában kereken 26,500 törvénykezési és 4500 okirati leletet vettek fel, összesen 30,000 darabot. A próbaképpen 1933. január 29-től február 28-ig felvett részletes leletstatisztika szerint a leletek 8/4 része a vagyonjogi ügyeknél merült fel, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy az ügyek 1/9 részében leletet kell felvenni. Ha most szembeállítjuk azt a számot, hogy az 1933. februárjában felvett 3500 drb lelet összesen 85,000 pengőt képvisel, ugyanebben az időben felvett 565 okirati illeték lelet 2900 pengőt jelent, akkor egy leletre törvénykezési illetéknél alig 2Y2 P^ngő, okirati illetéknél pedig ö1^ pengő esik egyenként. Ha a törvénykezési leletekhez hozzá is számítják a háromszorosát a bírságnak, nyilvánvaló, hogy ezen leletek adminisztrációja és behajtása jóval többe kerül a kincstárnak, mint amit legjobb esetben is nyerhet. Be kell látnia a pénzügyi kormányzatnak, hogy a 2^2 pengős átlaglelet nagy adminisztrációt meg nem bír, még a legszigorúbb behajtási eljárás mellett sem. Feltétlenül legsürgősebben az államkincstár érdekében foglalkoznia kell a pénzügyi kormányzatnak az illeték-kérdés rendezésével, nem az ügyvédikar, hanem az államkincstár és az igazságszolgáltatás érdekében. Ezt a kérdést azonban nem lehet miniszteriális és hivatalfőnöki íróasztalok mellől megcsinálni, hanem össze kell ülni a pénzügyminisztériumnak, a bíróságok vezetőivel, az ügyvédek kiküldötteivel és meghallgatva minden érvet és ellenérvet, kell megalkotniok az immár elodázhatatlan illeték reformokat. Hódi) János. Hírek a vidéki Kamarák körébői. A Pécsi Ügyvédi Kamara 1933. november 2-i rendkívüli közgyűlésén tárgyalta a Pécsi Ügyvédi Kamarához tartozó 106 kartárs által benyújtott és a kamarai ügyrend módosítását célzó alábbi javaslatot : «Az elnök köteles a választás kihirdetését tartalmazó közgyűlési meghívóhoz a kamara székhelyén kívül lakó tagok részére egy darab, a kamara hivatalos pecsétjével ellátott és a tisztújító közíkgyfilés helyét és idejét is feltüntető borítékot mellékelni a választási jegyek beküldése céljára. Más borítékban beküldött szavazat érvénytelen. A szavazatszedő küldöttséget és annak elnökét a közgyűlés elnöke küldi ki. A küldöttség az elnökön kívül négy tagból áll. Azok, kik választási jegyüket a kamarához küldötték, ha a közgyűlésen személyesen mégis megjelennek, szavazati jogukat a közgyűlésen csak abban az esetben gyakorolhatják, ha a választás megkezdéséig bejelentik, hogy a beküldött választási jegyüket hatálytalannak tekintik és a közgyűlésen személyesen kívánnak szavazni.» Az indítványt nyilván az a választási küzdelem sugallta, amely a pécsi kamarai tis/t újítást megelőzi, és amelyben a jelenlegi elnökhelyettes : Piacsek Zoltán pártja áll szemben Szabó János volt törvényszéki bíró, jelenleg ügyvéd pártjával. Az indítvány, amelyet pártállásra való tekintet nélkül írtak alá a pécsi kamarához tartozó kartársaink, a kamara székhelyén kívül lakó kartársak legteljesebb szabadságát kívánja biztosítani abban a vonatkozásban, hogy a választás az egyéni meggyőződés akaratnyilvánításának és ne a választási agitáció útján összegyűjtött szavazócédulák numerikus erejének mutassa eredményét. A Pécsi Kamara közgyűlése nagy szótöbbséggel fogadta el az indítványt, dokumentálván azt, hogy a választás tisztaságának biztosítására az elfogadott ügyrendi módosítást a kartársak nagy többsége szükségesnek és alkalmasnak találta. Nézetünk szerint a pécsi kamarai közgyűlés határozata a törvény szellemének szigorúan megfelel és kívánatos volna, ha hasonló módosítást az összes kamarák eszközölnének saját ügyrendjeikben. * * * Utólag kapjuk az értesítést, hogy a Pécsi Kamara közgyűlése által nagy szótöbbséggel elfogadott ezt az ügyrendi módosítást, amely kétségtelenül alkalmas arra, hogy a választási korteskedés letompításával a választók igazi akaratát juttassa napfényre, az igazságügyminiszter megsemmisítette, illetve annak jóváhagyását megtagadta. Az igazságügyminiszter leirata, amely a pécsi ügyvédi kar körében nagy konsternációt keltett, a megtagadást azzal indokolja, hogy a rendtartás 23. §-a nem írja elő azt az alaki kelléket, amit a módosított ügyrend megállapít, márpedig más alaki kelléket, mint ami az ügyvédi rendtartásban foglaltatik, az ügyrend nem írhat elő. A miniszteri leiratnak ezt az okfejtését nem osztjuk. Az ügyvédi rendtartás 23. §-a szerint : «A kamara székhelyén lakó minden tag választási jegyét személyesen adja le, a székhelyen kívül lakó tagoknak azonban megengedtetik, hogy választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva a kitűzött határnapon beküldhetik.» A szókhelyen lakó tagokra sem mondja ki a törvény, hogy miféle alakiságok mellett tartoznak szavazataikat leadni és mégis természetszerűen kötelezők mindazok az alakiságok, amelyeket a mindenkori választási elnökök előírnak, melyek között pl. a Budapesti Ügyvédi Kamaránál megejtett szavazásoknál mindig szerepel az az alaki kellék is, hogy szavazni csakis a szavazóbizottság által rendelkezésre bocsátott hivatalos borítékban lehet. Ez a követelmény egyébként a titkos szavazásnak magától értetődő követelménye, és amikor az igazságügyminisztérium megbízásából az elmúlt évben Berczelly Jenő államtitkár úr, mint választási biztos, a felsőházi tagválasztást foganatosította, akkor is, mint természetes követelményt írta elő, hogy szavazni csakis az általa rendelkezésre bocsátott borítékban lehet, jóllehet ezt a követelményt a vonatkozó törvény szintén nem írja elő. A miniszteri leirat folytán fokozott hevességgel indul meg a választási küzdelem a Pécsi Kamarában, mert a pécsi kartársak mindent el kívánnak követni annak érdekéből, hogy a Pécsi Kamara elnöki székébe ne egy volt bíró, hanem olyan személy kerüljön, aki az oklevele megszerzésétől kezdve mindig csak ügyvéd volt, és miután az ellenpárt főleg a vidéken összeszedett voksokkal kíván operálni, a pécsi ügyvédek most azon fáradoznak, hogy minél nagyobb tömegben állítsák a szavazó urna elé azokat, akik a nyugalmazott törvényszéki bíró-elnökjelölt párt jának voksaikat még ki nem szolgáltatták. Hírek a bíróságok köréből. Az újpesti kir. járásbíróság gépírószolgálata 1933. augusztus 21-én kezdette meg működését és a lefolyt eredmények igazolják, hogy a budapesti bíróságoknál létesített bírósági gépírószolgálat mintájára megvalósított újpesti szolgálat is kitűnően bevált. Az 1933. augusztus 21-től október 31-ig terjedő időben, tehát 2 és % hónap alatt az elszámolásokat végző Gerendássy Alajos bírósági irodaigazgató által rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok szerint iratmásolati bélyegjegyekért befolyt 1226 P, ezzel szemben a kiadások a jelentékeny amortizációs költségek betudásával szóbanforgó idő alatt kitettek 1063*62 P-t, úgyhogy mint felesleg mutatkozik a későbbi kiadások tartalékául 162*38 P.