Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 41. szám - Gazdamoratórium-vita a Budapesti Ügyvédi Kamarában

41. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 167 Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség szolnoki osztálya november hó 5-én, vasárnap dél­előtt ünnepélyes kéretek közt tartotta meg tisztújító gyűlését, amelyen az Osztályt újjászervezte. Az osztályülésre Budapest­ről Gerlóczy Endre, Ribáry Géza és Teller Miksa vezetése alatt 17 fővárosi ügyvéd utazott Szolnokra már szombaton délután ós este a szolnoki ügyvédi kar budapesti vendégei tiszteletére nagyszabású bankettet rendezett, amelyen a bírói és ügyészi kar is nagy számban képviseltette magát. A va­csorán Kerényi Samu, Gerlóczy Endre, Ka­dosa Marcel és Mandel Sándor szólaltak fel. A vasárnap délelőtti osztályülés a követ­kezőket választotta meg egyhangú köz­felkiáltással : Elnök : Kerényi Samu, társ­elnök : Gere Lajos, alelnök : köpeczi Deák György, ügyész : Gajzágó István, titkárok' : Radnai Ferenc és Krausz György, pénz­táros : Ungár Aladár, igazgatótanácsi tagok : Váczy György és Vermes Andor, könyvtáros : Lantos Imre. Megválasztatott még tíz vá­lasztmányi tag is. Az osztályülést ankét követte, amelyen Ribáry Géza az ügyvédség gazdasági hely­zetéről, Teller Miksa a mult hibáiról és a jövő célkitűzéseiről, Tóth László budapesti kir. törvényszéki bíró a tavaszi ügyvéd ankéten felmerült javaslatokról, Köpeczi Deák György a szegény védelem díjazásának kérdéséről, Nádas László a zugírászatról, Gutman Lajos a gazdamoratóriumi rende­letről és Kluy Emil az illeték- és adóügyek­ben megindított ügyvédi mozgalmakról be­széltek. Az elhangzott igen érdekes felszóla­lásokra és elfogadott indítványok ismerte­tésére még visszatérünk. Az ankét utáni társasebéden Szegő Fe­renc köszönte meg a budapesti kollégák szíves és vendégszerető fogadtatását s a délutáni vonattal a vendégek azzal a meg­győződéssel utaztak vissza Budapestre, hogy az újjáéledt szolnoki osztályban igen erős támogatást fog találni minden kari moz­galom. Kiadatlan Jókai- és Arany-kéziratok az Országos Ügyvéd-Múzeumban. Jókai — a komáromi fiskális fia •— maga is jurátus a múlt század 40-es éveiben, később a Buda­pesti Ügyvédi Kamara dísztagja is volt. Kevésbbé ismeretes, hogy mint akadémikus és mint törvényhozó jog­tudományi szakkérdé­sekkel is foglalkozott. Jókai a Magyar Tudo­mányos Akadémia 1875. április 19-i ülésén a kö­vetkező jegyzetszerű kis iratot intézte Báliági Mórhoz, aki akadémikus társa volt : «Ez a szó Pantheon Advocatorum Artiumque. «injustitiable» — bűn­eset, amelyet nem tu­dunk a magunk törvé­nyei szerint elítélni — nagy vitát fog előidézni az orosz-magyar tol­vaj kiszolgáltatási-szerződésnél, mert nincs rá megfelelő magyar jogalom.)) Arany Jánosnak a «Fülcmülén» kívül kévés kapcsolata van a prókátorokkal, inégis Nagyszalonta jegyzőjének halhatat­lan irodalmi «niagán-munkálatai», kéziratos emlékei általános nemzeti becsüknél fogva méltó helyet foglalhatnak el egy kulturális gyűjteményben. Egyik levele, amelyet ugyancsak Ballagi Mór szerkesztő, az idő­szerűit kecskeméti tanárhoz intézett 1855­ben, a következőképpen hangzik : «Kedves Szomszéd Űr! Idemellékelve szerencsém van küldeni egy ördögöt a protestáns naptárba, ne ijedjen meg tőle, éppen nem veszélyes ördög, a legszelídebb, mellyel valaha dolgom volt, szarvai éppen nin­csenek, hogy egyik vagy másik tisztelendő!, megöklelje. A költészet nem lehet mindig és mindenütt morál, mert úgy igen unalmas lenne és ha Doktor Faust érdemes volt egy Goethe tollára, a mi, protestánsok, Faustja is megfér a költészet régiójiban. A monda régóta él a nép között és én nyomon követem azt. Használja Kegyed egészséggel! Nagy­kőrös, 1855. április 16. Arany János.)) Ezen kéziratokat a f. évi november havá­ban megtartandó második bemutatónk al­kalmával a Katona József reliquiákkal együtt ki fogjuk állítani. Adományaikkal az elmúlt héten a követ­kezők járultak Múzeumunk gyarapításához : Benedict Jánosné úrnő : Révay Bódog tárgygyüjtési tevékenysége folytán néhai Mezei Ernő a nagynevű publicista hagya­tékából 1. Vázsonyi Vilmos : A királyi placetum a magyar alkotmányban, Buda­pest, 1893. Dedikált példány. 2. Gróf Apponyi Albert emlékiratai. 3. További 16 kötetnyi tudományos művet a közjogi irodalom köréből. Alsó László árvaszéki elnök, Belügyminisztérium : A nemesi köz­ség hatósága és szervezete, továbbá: A községi jegyző jogállása című műveit. Harasztosi Király Ferenc : «In memóriám et ad usurn amicorum unionis» a Nemzet­közi Ügyvédúnió karikatúra-gyűjteményét, Hága, 1932. Használjuk levelezésünkön az Országos Ügyvéd-Múzeum bélyegeit. Alkalmazzuk könyvtárunk minden könyvé­ben, de legalább jogi könyveinken az Országos Ügyvéd-Múzeum művészi hatású ex-libriseit! Boda Ernő. * * * Országos Ügyvéd-Múzeum. «Cynosura Ju­ris» 1810-ből származó 4. kötet, kiadatlan kéziratos jogirodalmi mű. tárgyi adomá­nyával, továbbá bélyeg- és ex libris-akciónk kiadványainak bizományba vételével az Or­szágos Ügyvéd-Múzeum alapító tagja lett Sándor Hugó, a Grill Károly könyvkiadó­cég igazgatója. Az ügyvédi kar tagjaival állandó gazda­sági kapcsolatban álló cégek vezetőinek egyike ezáltal részi kért Múzeumunk ala­pozási munkájából. Az Ügyvédség Pan­theonjával szemben megnyilatkozó tiszte­letadásának ezen tényét ezúton is köszö­nettei kívánjuk elismerni. Az Országos Ügyvédszövetség bírósági gépírószolgálata a budapesti kir. törvény­szék jegyzőkönyvvezetői részére ingyenes gépírói tanfolyamot rendez, hogy a gép­írásban való jártasságot az összes jegyző­könyvvezetők elsajátíthassák és így min­den tárgyaló bíró mellett megvalósulhasson a gépírószolgálat. A tanfolyam 1933. novem­ber 6-án kezdődik és a szükséghez képi sl négy—hat hétig tart. A budapesti kir. tör­vényszék elnöke által a tanfolyamra ki­vezényelt jegyzőkönyv vezetők a tanfolya­mot látogatni kötelesek. A tanfolyam irá­nyítását Scliaeffer Vilmos, a Remington írógép B.-T. volt vezérigazgatója, a Schaef­fer Vilmos és Társa-cég beltagja, szívesség­ből elvállalta. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió intézőbizottsága 1933. november 2-án Kövess Béla elnöklé­sével ülési tarlói 1. amelyen a Budapesti Ügyvédúnióba. tömörült pártok azokal a módozatokat beszélték meg. amelyek út­ján a budapesti ügyvédségnek ezt a sok sikerrel és eredménnyel szereplő alakulatál a jövőben még nagyobb teljesítményekre lehessen képessé tenni. Az intézőbizottság" elhatározta az Unió újjászervezéséi abbarj az irányban, hogy a jövőben a Budapesti Ügyvédúnió csak mint az abban tömörüli pártok felett álló kerej fog működést ki­fejteni a kebelébe tartozó összes pártok bevonásával. A Budapesti Ügyvédúnióba jelenleg hat párt tartozik : 1. az ú. n. törzscsoport, másként Kövess— Gerlóczy—Kovácsy-csoport, 2. a Ribáry-csopori ügyvédbaráti tár­saság, 3. az Ügyvédek Reformszövetsége, 4. a Keresztény Ügyvédek Nemzeti Cso­portja, 5. a Hadviselt Ügyvédek Országos Szö­vetsége, és legújabb idő óta 6. az Ügyvédi Középpárt. A Budapesti Ügyvédúnió határozata ér­telmében az ú. n. törzscsoport a jövőben különálló pártéletet fog kifejteni, értesü­lésünk szerint ez a párt Kövess-párt néven fogja szervezési munkáját és működését folytatni. Elhatározta az Unió végrehajtó­bizottsága azt is, hogy az Ünió a jövőben közvetlen tagokat egyáltalában nem vesz fel, hanem csakis pártokat, amelyek leg­alább 100 taglétszámot igazolnak, mi mel­lett egy új pártnak az Ünió kebelébe való felvétele csakis az összes, abban már eddi­gelé tömörült pártok egyetértésével tör­ténhetik. A Bűnügyi Védők Egyesülete folyó év november hó 2-án Wenczel Árpád elnök­lete alatt tisztújító közgyűlést tartott. Az elnök megnyitójában megemlékezett az ügyvédség és az egyesület halottairól és ke­gyeletes szavakkal parentálta el Baracs Marcelt, akinek nagyszerű pályafutásán is mindenkorra ragyogó ékkő marad az az elő­adás, amelyet «A védelem művészetéről)) az egyesületben tartott, továbbá Polónyi De­zsőt, Káldor Gyulát és Hagyniássy Dénesi, akik mindhárman érdemes és tevékeny sze­repet töltöttek be az egyesület életében. Az elnöki megnyitó után Berend Béla titkár számolt be az egyesület legutóbbi két évi működéséről, valamint a szegedi szakosz­tály megalakításáról és a megalakulás óla kifejtett tudományos tevékenységről. Az egyesület továbbképző előadásokon és ta­nulmányi kirándulásokon (Bűnügyi Mú­zeum, Toloncház, Mária-Nosztra, Csillag-

Next

/
Thumbnails
Contents