Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 41. szám - Gazdamoratórium-vita a Budapesti Ügyvédi Kamarában

166 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 41. SZÁM. lyek már pereitettek, vagy amelyekre nézve már ügyvédnek megbízás adatott. Mondassák ki a rendeletben, hogy az inkasszánsok körlevelekben magukat nem ajánlhatják, ügynök útján megbízásokat nem szerezhetnek, s hirdetéseikben azon felül, hogy csak követelések beszedésére ajánlkozhatnak, azt a negatívumot is kötelesek legyenek felvenni, hogy a követelések behajtásával nem foglalkozhatnak. A bank- és pénzváltóüzletek közül azok, amelyek nem pénzintézetek, az inkasszó-ipartól tiltassanak el. Végül rendkívül fontosnak, sőt elmaradhatatlannak jelentette ki.a már kiadott iparengedélyek revízióját s ezt azzal indokolta, hogy ugyanazon ipar területén kétféle alapon jogot űzni nem lehet. De hivatkozott arra is, hogy a rendeleti intézkedéseket éppen az tette szükségessé, hogy a már jogosultak egynémelyike a zugirászatot és a visszaélés egyéb fajtáit űzte. Ezek között tehát szét kell csapni, mert nem lehet tűrni, hogy azok, akiknek visszaélései adtak okot a rendeleti szabályozásra, szerzett joguk védelmének címén iparűzésük szabadságában továbbra is megmaradjanak. A régi iparengedélyeket fel kell függeszteni és az Ügyvédi Kamara véleményétől függően visszaadni, vagy megvonni, mert a Budapesti Ügyvédi Kamara tud csak — és rá is fog — mutatni azokra, akiknek zugirászati tevékenysége eddigi iparuk elvesztését indokolja. Ha ez meg nem történik és ha azok az inkasszánsok, akik zugírászatukkal már eddig is súlyos kárt okoztak az ügyvédségnek, továbbra is szabadon űzhetik iparukat, a rendelet kiadásának nincs célja és nem lesz eredménye. Varró István az Iparkamara nevében az Ügyvédi Kamara kiküldöttjeinek előterjesztéseit mindenben magáévá tette, csupán az ellen tiltakozott, hogy engedmény útján az inkasszánsok ne szerezhessék meg a beszedés végett nekik átadott követeléseket. Blauner Mór feltétlenül ragaszkodott az engedményezés tilalmazásához. A régi engedélyek revízióját azonban ellenezte. Értékes az Iparkamara kiküldöttjének ez alkalommal tett az az ígérete, hogy a kiadandó engedélyezésekről az Ügyvédi Kamarát mindékor értesíteni fogja s így a Kamarának módja lesz minden adott esetben az engedély kiadása ellen a minisztériumhoz panasszal élni. Nem kevésbbé értékes a minisztériumnak az a kijelentése, hogy ha az Ügyvédi Kamara kérni fogja, hogy a rendőrbírósághoz szaktestületként hivassék meg minden olyan ügyben, amelyben a kihágási törvény a szaktestületek meghallgatását elrendeli, a kereskedelmi minisztérium a Budapesti Ügyvédi Kamarát rendelettel fogja azon szaktestületek sorába iktatni, amelyek az ilyen kihágási tárgyalásokra a rendőrbíróságok által hivatalból meg idézendők és meghallgatandók. Ezzel mód fog adatni a Kamarának arra, hogy az inkasszánsok eljárását a zugirászat szempontjából figyelemmel kísérhesse és üldözhesse. % * * A kereskedelmi minisztérium azóta a rendeletet kiadta. A rendelet a Budapesti Közlöny f. é. november 5-i számában jelent meg. " A minisztérium a Budapesti Ügyvédi Kamara kiküldöttjeinek javaslatai közül csak azt honorálta, amelyik az inkasszó-iparosoknak eltiltani kívánta, hogy körlevéllel, ügynökkel, vagy személyesen kereshessenek fel feleket megbízások szerzése végett, s amely pontosan körülírni kívánta a hirdetéseik tártalmát. Figyelembe vette azt a kívánságot is, hogy az inkasszáns még közvetve se ajánlhasson ügtyvédet megbízójának. Sajnálattal állapítjuk meg azonban különösen azt, hogy a régi engedélyek revíziójára vonatkozó kívánságokat a minisztérium figyelmen kívül hagyta. Gazdamoratórium-vita a Budapesti Ügyvédi Kamarában. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya a gazdamoratóriumi rendelettel október 28-án tartott rendkívüli választmányi ülésében foglalkozott. A Kamara vezetőségének meghívására az ülésen Fábián Béla kartársunk, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja is részt vett. A Kamara vezetősége ugyanis arra törekedett, hogy az ügyvédség álláspontját a képviselőházban az ügyvédképviselők is támogassák, tehát azzal előzetesen meg is ismerkedjenek. Súlyt helyezett arra is, hogy ez az álláspont a budapesti kar egyetemének felfogása legyen. A választmányi ülésen Ribáry Géza, Botond Béla, A. Nagy István, Blauner Mór, Háy Elek, az összes ügyvédi frakció csatlakozását jelentették be a Kamara kívánságaihoz. Fábián Béla vállalta egyrészt képviselőtársainak felvilágosítását, másrészt a pénzügyi bizottságban a Kamara álláspontjának erőteljes képviseletét. Elsőnek Gerlóczy Endre hangoztatta, hogy a gazdák megsegítése és gazdasági szanálása nemzeti érdek, amelynek megoldását az ügyvédség a legnagyobb örömmel üdvözli és támogatja, de fel kell jajdulnia azok ellen az intézkedések ellen, amelyek a nélkül, hogy a kitűzött céloknak szolgálnának, az ügyvédség amúgy is szomorú helyzetét még inkább aláássák. Káldor Imre a kormányköröknek azzal a felfogásával vitatkozott, amely szerint az ügyvéd követelései nem részesíthetők több védelemben, mint más követelés. Ez a felfogás indokolatlan és tarthatatlan. Hivatkozott arra, hogy a gazdák az iparban és a kereskedelemben készpénzvásárlásokkal fogják pótolni azt, amit a régi adósságok címén nem fizetnek. Kénytelenek is lesznek erre, mert árura szükségük van, hitelt pedig nem kaphatnak. Azt az ügyvédet azonban, aki régi követelését nem kapja meg, az újabb megbízások és újabb igénybevétel hiánya teljesen elzárja, attól a lehetőségtől, hogy újabb tevékenységének készpénzzel való díjazása kárpótolja őt régi követeléscinek befagyásáért. Az ügyvédség így valamennyi foglalkozási ágnál rosszabb helyzetbe kerül, ennélfogva volna értelme és alapja annak, hogy az ügyvéd követelései egyéb követelésekkel szemben kivételes elbánásban és védelemben részesüljenek. Mezey Sándor a következőkre mutatott rá: a rendelet 11. §-a intézkedik arról, hogy a védett birtokok bizonyos körülmények között felügyelet alá helyeztessenek. A felügyeletet a rendelet külön helyi szervek útján kívánja gyakorolni. Felterjesztést kell tehát intézni az igazságügyi miniszterhez a végből, hogy e szerveknek legalább egy tagja a helyi ügyvédség sorából neveztessék ki, amivel némileg enyhíthető lenne a gazdarendelet által amúgy isnagy mértékben sújtott vidéki ügyvédek helyzete. Helyesnek tartaná, ha azok közé a követelések közé, amelyek tekintetében a rendelet prémiumot tűz ki azoknak a gazdáknak, akik a rendeletben megengedettnél többet fizetnek, az ügyvédi követelések is felvétetnének. Ezen a módon esetleg a gazdaadósokat a költségek egy részének megfizetésére lehetne bírni. A választmány elfogadta azt az indítványt, hogy a gazdamoratóriumi rendelet általános jogi vonatkozásainak megvitatására és á Kamara észrevételeinek megszerkesztésére külön bizottság küldessék ki. Az ügy előadójául Pa/p József elnök Gerlóczy Endrét, a Kamara ügyészét kérte felA szűkebb bizottság felterjesztését a legrövidebb időn belül el fogja készíteni. Hírek a bíróságok köréből. Gépíróverseny az irodagyakornokok között. A bírósági gépírószolgálat, az ügyvédségnek ez a kitűnően funkcionáló közhasznú intézménye 1930. március elseje óta működik és ezalatt az idő alatt sikerült egy oly gépíró-irodagyakornoki személyzet et kiképezni, amely felveszi a versenyt a legjobb gépírókkal is. Annak érdekéből, hogy a . gépíró-irodagyakornokok képességei és ambíciói még tovább fejleszt essenek, az Országos Ügyvédszövetség felkérte NeJky Eleket, a budapesti központi kir. járásbíróság elnökét, hogy rendezzen gépíróversenyt az irodagyakornokok között, egyben a maga részéről készpénzdíjakat tűzött ki a nyertesek jutalmazására, éspedig egy I. díjat 50 P, egy IT. díjat 80 P, egy III. díjat 20 P és három IV. díjat 10—10 P összegben. A Szövetség azonban arról is gondoskodni kívánt, hogy a résztvevőknek legalább fele vigaszdíjakban részesíttessék. A versenynek közvetlen a karácsonyi ünnepek előtt való befejezése alkalmából és a vigaszdíjak céljaira már eddig is sikerült igen értékes természetbeni adományokat, mint könyveket, ruházati cikkeket, háztartási szükségleti cikkeket, cukorkaárukat stb. összegyűjtenie. A természetbeni adományokat és adományozók nevét a verseny előtt részletesen fogjuk közölni. Nelky Elek, aki a bírósági gépírószolgálat ügyét kezdettől fogva nagy szeretettel karolta fel, készséggel vállalta a megbízást, és a versenybizottság elnökévé Moldoványi Istvánt, a budapesti központi kir. járásbíróság népszerű elnökhelyettesét nevezte ki, aki részletes versenyszabályzatot dolgozott ki. Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja.