Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 41. szám - Az inkasszó-ipar szabályozása

III. évfolyam. 41. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. nov. 11. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Kórody István, dr. Teller Miksa, Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 Az inkasszó-ipar szabályozása. A kereskedelmi minisztérium az inkasszóipar gyakorlásáról az érdekelt körök kívánságára rendeletet készített. A rendelet eredeti tervezete a következő intézkedéseket tartalmazta : Az inkasszó-ipar csak külön iparengedély alapján gyakorolható. Aki inkasszóval foglalkozik, más ipari foglalkozást nem űzhet. Az inkasszáns csak írásbeli megbízás alapján járhat el, és csupán a követelések beszedésével foglalkozhatik. Az iparengedély kiadása előtt az illetékes ügyvédi kamara véleményét ki kell kérni. Iparengedélyt csak az kaphat, akiről nem lehet alaposan feltételezni, hogy iparát zugirászat folytatására fogja felhasználni. Az inkasszáns köteles cégét bejegyeztetni. Köteles továbbá Budapesten 4000 pengőt, vidéken 2000 pengőt óvadékul letenni. Az üzlet hatósági ellenőrzés alatt áll. A beszedés végett rábízott követeléseket engedmény útján nem szerezheti meg. A követeiéBeket peres úton be nem hajthatja, megbízói nevében fizetési meghagyás kibocsátását nem kérheti, végrehajtási eljárást folyamatba nem tehet. Üzleti könyveket tartozik vezetni, amelyekbe minden megbízás bevezetendő. Csak megbízható egyéneket alkalmazhat, akiket az iparhatóság felhívására esetleg azonnal elbocsátani köteles. Az eddig kapott engedélyek érvényben 'maradnak. Bank- és pénzvált óüzletek az inkasszó-ipar folytatására külön engedélyt kérni nem tartoznak. A rendelet-tervezet végül a rendelet ellen vétőket kihágásért kívánja büntetni. V kereskedelmi minisztérium e rendelet tervezetét megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának is, és annak megtárgyalására az Ügyvédi Kamarát, valamint a Budapesti Kereskedelmi ós Iparkamarát október 28-ra meg is hívta. Ezen a szűkkörű értekezleten Tichy József kereskedelemügyi min. oszt. tanácsos elnökölt, az Iparkamara részéről Varró István titkár jelent meg, míg a Budapesti Ügyvédi Kamarát Pap József elnök, Blauner Mór főtitkár és Mezey Sándor választmányi tag képviselte. A rendelet-tervezetről igen élénk vita folyt. Pap József a Kamara álláspontját akképpen jelölte meg, hogy a rendeletnek egyrészt az iparűzési feltételek szigorítására kell törekednie, másrészt ki kell zárnia azt a lehetőséget, hogy az inkasszó-irodák zugirászatot folytathassanak, vagy az ügyvédE ÜGYVÉDI HETIREND. NOVEMBER 13-19. Í13 = Hétfő Va7. A «Budapesti Ügyvédúnió» heti összejövetele. Va 7. A «Ribáry-csoport» heti összejövetele. 7. Az a Ügyvédi Közlöny» szork. biz. ülése. 0. Az «Ügyvédi Középpárti) heti összejövetele. [14 : Kedd Ví 7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó gyakorlati összejövetelen Varannai István előadása: «Az állami beavatkozás és a mugánjogx. (Ügyv. Kamara.) Va7. Az «Ügyvédek Reformszövetsége» heti összejövetele. |l5 I Szerda Va 7. A oiviljogászok vitatársasága előadása : Váginé Ungár Margit: (iA csábítás és a jog». (Ügyvédi Kör.) 7. Az «Ügyvédek Független Pártjai) heti összejövetele. Vaí). Ügyv. Rel'ormszövetsége vacsorája (Hungária-szálló, zöld terem). Il6 - Csütörtök Va 7. A Budapesti Ügyvédi Kör előadása a gazdaadósságok rendezése ügyében kiadott rendeletekről. 8. A Budapesti Ügyvédi Kör heti társas vacs oráj a. Í17 Z Péntek 9. Az Ügyvédek Turista Egyesülete heti összejövetele. (Ügyvédi Kör.) |19 • Vasárnap • Az ÜTE gyalogtúrái: I. Nógrád—Báránybérc—Diósjenő. Vezető : Barta Dezső. Találkozás 8 órakor a Nyugati p. u.-on. II. Pilisszentkereszt — Dobogókő. Vezető: Somló Ödön. Találkozás 3/*7 órakor a Berlini-téren. III. Hármashatárhegy — Csúcshegy — Hűvösvölgy. Vezető : Csillag Aladár. Találkozás tya9 órakor az újlaki templomnál. ség megélhetését bármi módon is veszélyeztessék. Bár haladást látott az eddigi állapothoz képest, mégis úgy találta, hogy a rendelet-tervezet a kívánt célt nem valósítja meg teljesen. Taxát ív felsorolását kérte azoknak az eseteknek, amelyek az inkasszóipar körébe tartoznak, s amelyek onnan ki vannak zárva. A rendelet felsorolását nem tartotta elegendőnek. Különösen kiemelni óhajtotta, hogy a jelzálogilag biztosított követelések beszedésével az inkasszó-irodák egyáltalán ne foglalkozhassanak. Blauner Mór ugyancsak az iparengedélyek kiadásának szigorítását követelte, és utalt arra, hogy a rendelét által kívánt kaució összege lehetetlenül alacsony. Az alacsony kaució arra alkalmas, hogy az inkasszó-iparral foglalkozók számát kiszélesítse, viszont arra alkalmatlan, hogy biztosítsa az inkasszó-iparosok megbízásához fűződő anyagi érdekeket, és védelmet nyújt son az elkövethető bűncselekmények ellen. Különösen szigorítani kívánta a rendeletben azokat a rendelkezéseket, amelyek az inkasszó-iparosok zugirászati működését kiküszöbölni hivatottak. Mezey Sándor rámutatott arra, hogy az inkasszó nem ipar, eddig legalább nem volt az, csak e rendelettel válik azzá. Kifogásolta tehát a rendelet alapelvét, amely az annyi abuzusra alkalmat adó inkasszót iparrá lépteti elő, a helyett, hogy a minisztérium az inkasszót mint iparszerű foglalkozást már a közérdek szempontjából is eltiltaná. Minthogy azonban a minisztériumnak ezzel a feltett szándékával már nyilván nem lehet eredményesen megküzdeni, a rendeletnek olyannak kell lennie, amely az inkasszó-ipar gyakorlását mentől kevesebbekre nézve teszi lehetővé. Ennélfogva azt kívánta, hogy necsak a kaució összege emeltessék mennél magasabbra, hanem az inkasszó-iparosok által fizetendő ipardíj, cégbejegyzési illeték, a fiókok után fizetendő pótdíj túlzottan magas összegben állapítrtassék meg. Kívánta azt is, hogy minden megbízás, amelyet az inkasszáns megbízójától kap, a beszedett összegnek megfelelő illetékkel legyen sújtva, annál is inkább, mert lehetetlen állapot, hogy az ügyvéd behajtási megbízása illetékköteles legyen, a követelések beszedésével megbízott iparosé pedig illetékmentes. Ellenőrzést kívánt a tekintetben, hogy a fizetendő megbízási illetékeket az inkasszó-iparosok tényleg leróják-e. Az ellenőrzést a forgalmi adó ellenőrzésének módján kívánta megvalósítani. Az iparengedélyek kiadásához az Ügyvédi Kamarának ne a véleménye kéressék ki, hanem a hozzájárulása. Ha pedig ez a kívánság nem teljesíthető, legalább azzal a joggal ruházza fel a rendelet az Ügyvédi Kamarát, hogy az engedélyek kiadása vele közöltessék és ellene birtokon belül jogorvoslattal élhessen. Tekintettel arra, hogy az inkasszánsok az ügyvédeket főképpen külföldi megbízóiktól fosztják meg, s a múltban számos esetben éppen külföldi megbízóik pénzével éltek vissza, tiltassék el, hogy az inkasszáns külföldiektől is fogadhasson el megbízást. Tiltassék el az is, hogy az inkasszáns megbízója nevében ügyvédi meghatalmazásokat állíthasson ki, behajtásra ügyvédnek megbízást adhasson, vagy megbízójának ügyvédet ajánlhasson. Végül tiltassék el a rendeletben az is, hogy az inkasszáns oly követelések beszedésével is foglalkozhassók, ame-