Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 38. szám - Az ügyvédség elvesztett munkaterületeinek pótlásáról

156 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 38. SZÁM. szövetség részéről Király Ferenc a bécsi meghívást támogatta, egyben arra az esetre, ha a következő évi kongresszust Bécsben tartanák, a kongresszus tagjait meghívta Budapestre. A kongresszus eseményeinek e rövid felsorolása után kritikánkat abban foglalhatjuk össze, hogy a Nemzetközi Ügyvédúniót, különös tekintettel a túlnyomóan francia, belga, luxemburgi vezetőség tagjainak hazájuk közéletében és kari életében elfoglalt súlyára, tekintélyben izmosodó olyan nemzetközi szervezetnek kell tekintenünk, amelyben a magyar ügyvédségnek már nemzeti érdekekből is részt kell vennie. Ezzel szemben sajnálattal kellett továbbra is a vezetőség részéről bizonyos idegenkedést ós elzárkózást tapasztalnunk a résztvevő egyéb államok kiküldötteinek a kongresszus nagyobb nyilvánossága előtt való szereplése elől. A kongresszus napirendjére tűzött kérdések most sem voltak a legszerencsésebben megválogatottak, mert egyes kérdések csupán néhány résztvevő nemzet-jogászai részére voltak aktuálisak. Hiányzott — a Magyar Országos Ügyvédszövetség tavalyi sürgetése ellenére is — ezúttal is a kérdések előzetes írásban való előkészítése. Az írásbeli jelentéseket és javaslatokat — amelyeknek szerkesztői és előadói közé a vezetőség idegeneket most sem igen engedett — a kongresszus tagjai -csak a megnyitó teljes ülésen vették kézhez, ami magától értetődően a kérdéshez való otthoni felkészültségüket lehetetlenné tette. Mindent egybevetve, az alapos előkészítés és a kongresszus nemzetközi jellege megfelelő kidomborításának hiánya csak gyermekbetegségek, amelyek leküzdésével a Nemzetközi Ügyvédúnió remélhetőleg a legközelebbi jövőben igen számottevő tényezővé fogja kinőni magát a nemzetközi értelmi együttműködés területein. A vendéglátó jugoszláviai csoport meleg szeretettel, sok kartársi érzéssel és minden elismerést megérdemlő vendéglátással fogadta a kongresszus tagjait. A jugoszláviai vezetők a záróbanketten külön is örömüknek adtak kifejezést a magyar csoport és a magyar csoport kísérőinek jelenléte miatt, hozzátévén, hogy jobb szerették volna, ha a magyarok nem ilyen kevesen, hanem «százan jöttek volna.» Szemle. Vas Gereben és az Ügyvédség. Vas Gereben, aki 1823-tól 1868-ig élt, és 1847-ben letéve az ügyvédi vizsgát, maga is végigélte az 1848 előtti patvaristák életét, sokat foglalkozik regényeiben az 1848 előtti ügyvédekkel. Jellemzőnek tartjuk Vas Gerebennek most újból a könyvpiacra került «A nemzet napszámosai)) c. regényéből az alábbi mondatok idézését, amelyekből kiviláglik egyrészt az, hogy bizony már az 1810—1823. közötti években is, amikor a regény játszódik, aránylag sok ügyvéd volt hazánkban, másrészt az idézendő pár sor igazolja, mennyire •.' •• - • . .—. . • ——f át volt hatva Vas Gereben az ügyvédi hivatás nagy jelentőségétől és attól a rendkívüli missziótól, amit az ügyvédség a magyar közélet terén mindig betöltött. Arról van szó a regény idézendő helyén, hogy egy diákot faggat egy váci kanonok, Balogh, hogy mi akar lenni. A gyerek elmondja, hogy miért nem akar orvos, mérnök, gazdasági ispán és pap lenni. Végül a gyerek kérdezi a kanonoktól : — A fiskálisságot még nem kérdezte tőlem a nagyságos úr. — Nem kérdeztem? — Nem ám, — felel a gyerek — pedig sok fiskális van, azt mondják. — Fiam, annyi, hogy a szúnyog csalt valamivel több, mint a fiskális. — Hát azoknak mi dolguk van, kérem alássan? — Dolguk? — ismétli Balogh. — Azoknak bizony gyönyörű mesterségük volna, ha valamennyi azt művelné. Látod, azoknak kellene az igazságot védelmezni. — Parancsol azoknak valaki? — Azt tartom, senki sem parancsol. —• Azoknak nincs direktoruk, mint az ispánoknak. — Hát miért kérded? En nagyon szeretném, ha én is megmondhatnám az igazat, a nélkül, hogy azért engem a direktor elkergethetne, mint az ispánokat. Amint látjuk, egypár egyszerű szóban, egy tanuló diák szájába adva fejti ki Vas Gereben azt, hogy az ügyvéd hivatása az igazságot szolgálni mindenkitől függetlenül: a nélkül, hogy ezért bárki is őt felelősségre vonhassa vagy állásától megfoszthassa. Fehér vármegye emlékezetes szeptember 10-én tartott közgyűlésén az ügyvédi munkadíjak leszállítása tárgyában hozott felírat tárgyalása közben Jurcsek Béla nagybirtokos, aki virilis jogon tagja a törvényhatósági bizottságnak, azzal a korszerű indítvánnyal állott elő, hogy bízzák a hagyatéki ügyek elintézését a községi jegyzőkre, mert a községi jegyzők ezt jobban és olcsóbban intézik el, mint a kir. közjegyzők. Az indítvány mindenesetre méltán sorakozik az ügyvédi díjak leszállításáról hozott határozat mellé. Végre is itt az ideje, hogy az átkos liberalizmus olyan kinövéseitől, mint hogy jogkérdésekkel jogászok és csak jogászok foglalkozzanak, megszabaduljunk. Mire való a jogvégzettség, mire való a jogbiztonság, az előzetes jogvédelem? A községi jegyző, aki egy személy ben hatóság és a felek képviselője, elintéz mindent, és jobban is, a falu hatalmasainak szájaíze szerint intéz el mindent. Olcsóbban is elintéz mindent, mert neki tisztes megélhetést nyújtó fizetése van és — jogi munkálatai csak m ellékj övédelmet j elent enek. Ajánljuk Fehér megye törvényhatóságának, írjon fel az igazságügyi kormányhoz, hogy szüntesse meg a királyi bíróságok működését is, — az úriszékek jobbak is, olcsóbbak is. Semmivel sem kevésbbé terjesztenék a jogbizonytalanságot, mint a községi jegyzők, — a börtönök, javítóintézetek fenni .irtása is pénzbekerül — kaloda és mogyorófapálca olcsóbb is, jobb is. Mirevaló a sok Franlílin-'TársiijHt nypnulúja : Ábnu Y» cifra jogintézmény, mikor a község úgyis tart jegyzőt, bírót, dobos kisbírót, — és végrehajtóközegnek olcsóbbak és jobbak a nemes vármegye libériájában pipázó hajdúk, g. I. Sajtószemle. A Kartel. Októberi szám. Kelemen Sándor «Kartel és horogkereszt)) című cikkében ismerteti az új német karteltörvényt, amely méltán sorozható az új német jogalkotás díszei közé, és amely éppoly arculcsapása a magántulajdon eszméjének, mint a bolsevista jogrendszer hasonló intézményei. A lap közli még az új lengyel karteltörvényt. Kir. Közjegyzők Közlönye szeptember havi számában Tóth Lajos egyetemi tanár «A szent korona öröklésének kérdéséhez*) című cikkében védelmezi álláspontját Kolozsváry Bálintéval szemben és kimutatja, hogy a két felfogás között távolról sem olyan éles az ellentót, mint ahogy az első pillantásra látszik. A lap ismerteti a debreceni közgyűlésen történteket és teljes egészében közli Galánffy János kamarai elnök nagyhatású megnyitó beszédét, amely valóságos kultúrhistóriai tanulmány. Buhl Herbert ismerteti a közjegyzőség újjászervezését Németországban. Magyar Törvénykezés október 1. száma közli a nagy taglétszámú ügyvédi karaarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra vonatkozó rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. Munkajog. Októberi szám. Bothár Sándor törvényszéki tanácselnök «A határozott tartamú szolgálati szerződésről*) írt cikkében fejtegeti azt a gyakori vitás kérdést, hogy a határozott tartamú szerződés ismételt meghosszabbítása sérti-e az alkalmazott felmondási jogait és igényt tarthat-e az alkalmazott a meghatározott tartam lejárta után felmondási időre eső járandóságokra. A szerző álláspontja szerint ilyen meghosszabbítás nem történhetik az alkalmazott hátrányára. Berezel Aladár folytatja és befejezi az 1932. évnek munkaügyi gyakorlatáról írt cikksorozatát. Tőzsdei Jog. F. B. a tőzsdebíróság új eljárási szabályait ismerteti. A joggyakorlat rovat ismét több érdekes esetet közöl. Csehszlovák Jog szeptember 21-i számában Sztudinka Gyula «Végrehajtási anomáliák)) című cikkében a tárggyal kapcsolatban néhány javaslatot terjeszt elő. A szeptember 28-i számban Adójogász «Adódeliktum és más adójogi kérdések első közleményével hosszabb cikksorozatot indít meg. Első kérdésként felveti, vájjon adva van-e a büntetendő cselekmény tényálladéka az esetben, amikor az adó a törvényben foglalt eljárás foganatosítása nélkül, a vallomástól eltérően vétetett fel. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9Ö.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. -rcr=, bát wea -•.— L,,'— 3 - -