Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 36. szám - A Budapesti Ügyvédi Kamara

36. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 147 Báró Perényi Zsigmond koronaőr néhai Baracs Marcell emlékének szentelt iratával. Kozma Győző, egri kartársunk 10 drb törvénykozéstörténeti érdekességül irományával, valamint a hatvanas évekből származó több okmánybélyeggel. Múzeumunk anyagi megalapozását célzó bélyeg és exlibrisakciónk során a Múzeumbarátok sorába beléptek : Áron Géza, Dusárdy István, Galambos Mihály, Galambos Ferenc, Gráber Károly, Havas Vilmos, Ladányi Sándor, Leopold Elemér, vitéz Márkus Ferenc, Meller Viktor, Palágyi Róbert, Pongrácz Jenő, Szatmári Ferenc, Székely Zsigmond, Schleiffer Pál, Stein László, Vészi Mátyás, Korody István és Eibáry Ernő budapesti, Adorján Imre kecskeméti, Szivessy Lehel szegedi és Kertész Endre debreceni kartársaink. Külön adományokkal támogatták akciónkat : Deutsch Maurus wieni, Erdély Miklós, Gerlóczy Endre, Görög Frigyes, Lindner Oszkár, Polgár György, Turóczi Szigfried, Ribáry Géza, Rajner Béla budapesti kartársaink, valamint az Erdős hirdető iroda tulajdonosa, Erdős József. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió felhívása kartársainkhoz. Tudományos munkabizottságunk egyik legközelebbi feladatául a zugirászat elleni küzdelmet tűzte ki. Ezen célból az anyagot Boda Ernő budapesti ügyvéd (V., Wekerle Sándor-u. 17.) gyűjti és fogja feldolgozni. Ezúton is felkérjük kartársainkat, hogy az e téren tapasztalt sérelmeket hozzák tudomására, hogy az egész anyagot rendszeresen feldolgozhassa és igazolhassuk azt a káros és a jogkereső közönségre is ártalmas tevékenységet, amelyet a' mai hiányos jogszabályok mellett a zugirászok kifejtenek. A «Budai Ügyvédek Egyesülete*) szeptember 28-án Pajor Rezső társelnök elnöklete mellett nagy látogatottságú értekezletet tartott az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézettel kapcsolatos reformtervek megvitatására. Pályi Gyula előadó ismertette az Igazságügyminisztérium törvénytervezetét és a különböző reformterveket. Előadásában állást foglalt a mellett, hogy a törlési szankció csak a rosszhiszemű hátralékosokkal szemben tartható fenn. A régi hátralékokra oly amnesztiát követelt, amely 5 évi (60 havi) részletfizetés engedélyezése mellett, a már folyamatba tett törlési eljárásokat hatályon kívül helyezi és a már törölt ügyvédekre is kiterjedjen. Az előadást élénk vita követte, amelynek során, többek között Zboray Gyula, Korányi Károly, Lugmayer József, Árvátfalvy Nagy István, Pályi Sándor, Bárdos György szólaltak fel és különböző javaslatok kapcsán a reform megvalósítását sürgették. Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vétívet? Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Szemelvények a kir. Kúriának ügyvédi költség gyakorlatából. A díjlevélben kikötött összeg rendszerint teljes kiegyenlítésül szolgál. Az állandósult gyakorlat szerint ellenkező kikötés hiányában a díj levélben megállapított összeg a megbízott ügyvédnek a reábízott ügyben kifejtett tevékenységéből és költekezéséből eredő minden követelése kiegyenlítésére meghatározottnak tekintendő. Az ellene indított perben az eladó a szerződéstől való elállásának a jogszerűségére is hivatkozott és a kereset elutasítását azon az alapon is kérte, hogy a vevő késedelme folytán az engedmény előtti magasabb vételárhoz való igénye feléledt, mihez képest a letéti összegek nem fedezik a neki járó vételárhátralékot. Egybevetve ezt a körülményt azzal, hogy a felperes képviseletében az alperes a perindítás és a letétbehelyezéseket megelőzően küldött levelében a hátralékos vételárnak a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas nyilatkozat ellenében való kifizetését az eladónak felajánlotta és hogy az eladó a fellebbezési bíróság döntésében alapul vett levelében bármely öszszeg felvételére ugyan kijelentette a hajlandóságát, de a bekebelezésre alkalmas okirat egyidejű kiadására is kötelezettséget nem vállalt, végül figyelembe véve a csatolt előző perbeli iratoknak azt a tartalmát is, amely szerint a szerződő felek között a vételárhátralék összege a birtokbabocsátásig beszedett termés és egyes átadandó ingók értékmegtérítése és a kiegyenlítetlen köztartozások miatt is vitás volt, mindezek alapján a m. kir. Kúria úgy találta, hogy az alperes azáltal, hogy a bírói letéti összegnek az eladó részére leendő feltétlen kiutalását egyidejűleg a letéti kérelem előterjesztésével nem kérte, kártérítés alapjául vehető ügyvédi mulasztást vagy vétkes gondatlanságot nem követ el, mivel a feltétlen kiutalási kérelem mellőzését az eset körülményeitől fogva okszerűen tekinthette a képviselt fél érdekében indokolt és törvényszerű eljárásnak. (Kúria 1933. szept. 5. P. VI. 6110/1932. Elnök: Térfi, előadó: Kerekes.) Panaszok a községi jegyzők magánmunkálatai ellen. A debreceni kir. közjegyzői kamara június hó 29-ik napján megtartott rendes közgyűlésén elfogadott titkári jelentés a jegyzők magánmunkálati tevékenységéről egy egész gyűjteményt közöl. Az esetgyüjteményből a frappánsabbakat az alábbiakban adjuk át a közlöny nyilvánosságának : 1. A szamossályi körjegyző Weisz Károlynó Wiener Kóza részére olyan végrendeletet készített, melyben az írástudatlan végrendelkező neve nincs aláírva egyik tanú által sem, csupán egy kereszt van az aláírás helyén s a záradék csak azt bizonyítja, hogy «saját keze vonásával ellátta». (Sternberg 271/1933. kjö.) 2. Veress Dániel zsarolyáni lakós (98/1988. kjö.) és Kovács Sándorné Derbánt Mária volt géberjéni lakos (252/1933. kjö.) részére a falusi bíró készítette végrendeletet záradék nélkül két tanúval előtteinezte. (Sternberg.) 3. Atarpaijegyzőtől készít el 1 végrendelet, szórói-szóra a következőket tartalmazza : «A volt tulajdonomat képező haszonélvezettel terhelt ingatlanaiinon, amit feleségemnek Varga Erzsébetnek adtam el, a haszonélvezeti jogot biztosítom Varga Erzsébetnek és Csapó Jánosnak fele-fele részben. Ez a haszonélvezeti jog természetesen kiterjed a házasbelsőségekre is.» (Vásárosnaményi királyi járásbíróság PK. 1108/1933.) 4. Kecskeméti Istvánné Pozsár Margit berettyóújfalui volt lakos részére a berettyóújfalusi főjegyző 1932. április 18-án készített egy írásbeli végrendeletet. A végrendeletnél három tanút alkalmazott. (574/1932. kjö. Miskolczy). 5. Szabó Pál volt egyeld lakos hagyatéki iratai mellé való csatolás végett a következő jegyzőkönyvet küldték be : «Másolat. Jegyzőkönyv. Készült Egyeken 1930. évi február hó 5-én a községi elöljáróság helyszini kiszállása alkalmával Szabó Pál egyeki lakos kérelméről, jelen volt : aj a hatóság részéről : vitéz Geguss István községi vezetőjegyző, Schwalb Árpád községi irodatiszt a jegyzőkönyv írója, Urbán Mihály egyeki lakós pedig mint hatósági közeg, b) a fél részéről: Szabó Pál egyeki lakos, aki a következő kérelmet kéri jegyzőkönyvbe foglalni : «Miután halálom óráját közeledni érzem, feleségemről, aki engem mindig hűségesen ápolt, gondozott, oly módon kívánok gondoskodni, hogy együttélésünk alatt közösen szerzett ingatlanokból a felét ő kaphassa meg. E célból minden erőszaktól mentesen kijelentem, hogy az egyeki 880. és 1995. számú telekkönyvi betétekben foglalt 1023 és 1346 D-öl területű ingatlanokat fáradságos nehéz munkánk gyümölcséből vettük s így őt ezen ingatlanokra, mint közszerzőt jogosultnak tartom. Éppen ezért, amikor ezen közszerzeményt képező földekre az ő jogosultságát felerészben elismerem, kinyilatkoztatom, hogy ezen ingatlanok felerészének feleségem nevére való telekkönyvi biztosítása ellen kifogásom nincsen, sőt mint közszerzőt arra jogosultnak elismerem. Jegyzőkönyvet felolvasás után aláírtuk. Kmft. + Szabó Pál kv., vitéz Geguss István sk. főjegyző, Schwalb Árpád sk., jkvtő és névíró, Urbán Mihály sk. hat. közeg tanú.» Debreceni királyi járásbíróság Pk. I. 50,595/1931. 6. A jelentés felsorol ezután 4 esetet, amelyeknél a balmazújvárosi és a nyíradonyi főjegyzők az adás-vételi szerződéseket éveken keresztül sem illetékkiszabás végett, sem pedig a telekkönyvhöz be nem nyújtották, holott az összes költségeket a felektől természetesen azonnal bevételezték. 7. A felsőjózsai segédjegyző végrendeletet készített 1925. évi augusztus hó 7-én Pénzes István felsőjózsai lakosnak, amelyben minden vagyonát, a nélkül, hogy gyermekeit legalább is megemlítette volna, a vele közös háztartásban élő Silp Teréziának hagyományozta. Márki Lajos halála után 1931. óv december hó 21-ón pedig kiállítottak egy községi bizonyítványt arról, hogy az OFB. által juttatott, tehát az örökhagyó összes ingatlanait ugyancsak Silp Terézia nevezet-