Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 34. szám - Rendet akart

III. évfolyam. 34. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. szept. 23. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr.Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr, Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 <V Rendet akart vágni, mégis vihart aratott az az ügyészi indítvány, mely végre elejét kívánta venni annak, hogy ügyvédek reklámízű sajtóközlemények elhelyezése útján nyilvánosan kínálkozzanak. A vihar, — félreértés vagy téves adatszolgáltatás miatt — sajnos, olyan területen támadt, amely fölé pedig az indítvány tartalma, indokolása és félreérthetetlen célja szerint, felhőket tereim nem kívánt. Meglepő ezért, hogy a magyar sajtónak még nagytekintélyű orgánumai, kitűnő ítéletű reprezentánsai között is akadt olyan, aki az ügyészi gesztióban megrovást igénylő közsérelmet látott. Aki a kari önkormányzat egyik választott képviselőjéről, de ettől eltekintve, egy magyar ügyvédről, a sajtóellenes célzatot feltételezhette, aki elhitte, hogy az «ügyvédek ügyésze», a sajtószolgálat nehéz és közérdekű feladatait súlyos viszonyok között ellátó testület bármelyik tagját a saját testületi etikájának szempontjából is kifogásolható magatartással gyanúsította. Fel kell tenni, hogy az ok, amely a félreértett indítványnak nyilvános megtámadását olőidézte : azóta önmagától szűnt meg. Hogy a felkeltett sérelmi érzetet megszüntette az a megértés és széleskörű elismerés, amellyel az indítvány a kari közélet területén találkozott, amelyek felé az egyébként kizárólag intézve volt. A kiemelkedő és számontartásra érdemes ügyvédi közszereplésnek sajtó útján való felkarolása ellen, közülünk senkinek sem lehet észrevétele. Sőt, az érdekelt kar is, csak hálával és elismeréssel adózhatik érte, mert az egyénnek közolismerést találó, hivatásbeli vagy közéleti munkássága, jóleső fényt áraszt az ügyvédi kar egyetemére is. S minél sűrűbb azoknak sora, akiket érdemeiknél fogva a nyilvánosság ereje kartársaik közül kiemel, annál maradandóbbakká alakulnak azok az erkölcsi javak, amelyre az ügyvédségnek a társadalmi tekintélyre és megbecsülésre vonatkozó jogos igénye támaszkodik. Az indítvány, és úgy tudjuk, a kari közfelfogás is, csak a feltűnést hajhászó, a jelentőségIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ : ÜGYVÉDI HETIREND. jj •SZEPTEMBER 25-OKTÓBER 1.5 Í25 • Hétfő V«7. A ((Budapesti Ügyvódúnió» heti JJ összejövetele. Vs7. A «Bibáry-csoport» heti össze- Z jövetele. Z 7. Az «Ügyvédi Közlöny» szerk.-biz. jj ülése. Í26 = Kedd Vi 7. Az ügyvédjelöltek képzését célzó • gyakorlati összejövetelen SteinhausZ Ernő előadása: nHiteljogi jogese-S tek» (Ügyv. Kamara). JJ Va7. Az «Ügyvédek Eoformszövetsége» • heti összejövetele. Í27 ; Szerda 7. Az «Ügyvédek Független Pártjai) Z heti összejövetele. JJ |28 • Csütörtök Va 12. Az OÜSz. központi tisztikarának • ülése, -i 12. Az OÜSz. igazgatótanácsának Z ülése (mindkettő a Budapesti" ügyvédi Körben). JJ 9. Az «Üg,yvédek Turista Biyesii-lete» heti összejövetele. Z * Október ! i 1 Vasárnap reggel 8. Az ÜTE. gyalogtúrája Hűvös- Z völgy—Nagyszénás—Piliscsabára. Z Vezető : Lorchitz Ferenc. Z nélkül való hivatásbeli szerepléstől kívánja a sajtó-propaganda erkölcsi és anyagi előnyeit megvonni. Csak az olyan sajtószereplésben lát kari sérelmet, amely tárgyánál vagy természeténél fogva nem tarthat igényt a közlésre. Amely olyan módon jut a nyilvánosság élé, hogy abban befelé, de helyes megítélés szerint kifelé is, kari kötelességsértés jelenségeit kell felismerni. Az ügyvédi hivatás közérdekű szerepe: lényegében az ügyvédi titoktartás és a megbízóval szemben tartozó hűség, kötelességeiben jelentkezik. Ezen alapkötelességek intézményesítését, az igazságszolgáltatás nagy érdekei igényelték, mert ennek van elengedhetetlen szüksége annak biztosítására, hogy a jogkereső az ő magánügye felől ügyvédével szemben az elárulás és leleplezés veszélye nélkül nyilatkozhassék meg és lehetővé tegye, hogy ügyvédje, a vélt egyéni igazság eléréséhez vezető legmegfelelőbb védőeszközöket szolgáltathassa. Ha ezzel szemben nap-nap után tapasztalni kell, hogy a magánélet gondosan titkolt tévelygéseiről, a családi élet legbensőbb vonatkozásairól, házastársak vagy gyermekeik szerencsétlen szégyenéről, ügyvédeik megnevezésével igen gyakran kereseteket, jegyzőkönyveket, periratok tartalmát is közlik, ami tudvalevően a megbízott ügyvéd segítsége, tehát a kari kötelességek sérelme nélkül alig képzelhető : úgy érthető, ha a jól felfogott kötelességérzet ez ellen erélyesen tiltakozik és a kar erkölcsi integritásának megóvása céljából védelmet keres. Kötelességsértés nélkül az «ügyvédek ügyésze» ilyen események felett napirendre nem térhetett, mert a gazdasági válság erkölcsromboló hatásai miatt nagy megpróbáltatások közé jutott magyar ügyvédi kar érdekében nem tűrhető, hogy erkölcsi javak is a pusztulás örvénye felé sodródjanak. Nem tűrhető, hogy a társadalom lelkében az a meggyőződés vagy csak feltevés is erősödjók meg, hogy az erőszakos érvényesülés, a feltűnés, a hírhajhászás vágya még az ügyvédi kötelességek ártalma révén, a megbízó iránti hűségnek és bizalomnak sokszor helyrehozhatatlan elárulása árán is, érvényesül. Egy ilyen feltevés vagy meggyőződés érlelődése : a kar erkölcsi halálát vonná maga után. Miért kell tehát sérelmezni, ha az önvédelem jogán a kar ez ellen legális védelmet keres?! A magyar ügyvédség hivatásbeli versenytényezőknek csak a tehetségét és tisztességet ismerheti él. E tényezők jelzik — hivatásbeli szereplésben — a természetes érvényesülés és kiválasz* tódás útját. Önzetlenül örül és boldogan könyveli el a kar értékei közé, ha ezen a réven a nyilvánosság ereje tagjai közül bárkit felkarol és szárnyaira vesz. A romboló gazdasági erők azonban a magyar ügyvédséget sohasem hozhatják abba a helyzetbe, hogy a tolakodó önreklámnak tudva szabad utat nyisson addig, míg azt a feladatot kell ellátnia, melyre a jogszolgáltatás mai rendje szerint hivatva van. A meg nem engedett felkínálkozás jelenségeit kell látnia a karnak ezentúl is az olyan sajtóközleményekben, amelyekből az olvasó nap-nap után csak arról értesül, hogy egyik, vagy másik polgári ügyben, a névvel nevezett pernyertes ügyvéd felszólalása után, a bíróság bizonyítási indít-