Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 33. szám - Külföldi ügyvédség hírei. A raguzai nemzetközi ügyvédkongreszszus [1933. évi szeptember 15-ei IV. kongresszus]

136 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 33. SZÁM elődeinek mindig jóakaratú, kollégiálisan móltányos és szíves viselkedésével ellentétben — az ügyvédi karral szemben olyan elzárkózó, rideg, só't gyakran lealázó magatartást tanúsít, amely egyrészt megdöbbentő módon sérti a magyar ügyvédség makulátlan múltját és jelenét, másrészről pedig a szinte tervszerűen szítani látszó ellentétek által alkalmas éket verni a miskolci bírói és ügyvédi kar közé.» Mégsem akart a Kamara eddig konkrét panaszt tenni, mert remélte, hogy «néhány esztendő tapasztalata meg fogja győzni a kir. törvényszék elnökét arról, hogy a magyar ügyvédség miskolci tagjainak erkölcsi és szellemi színvonala nemcsak megérdemli, de egyenesen megköveteli a teljes megértést ós a kollégiális megbecsülést. A Kamara a józan és bölcs felismerés bekövetkeztébe vetett ezen hitében — sajnos — súlyosan csalódott.* Ezután ismerteti a panasz a skála leszállításának és ezen határozat bizalmas kezelésének tényét, ismerteti a törvényszéki elnöknek fentebb idézett, augusztus 21-én kelt átiratát, majd előadja, hogy röviddel ezután a «Felsőmagyarország» című napilap augusztus 31-i számában megjelent teljes szöveggel az ügyvédség előtt titkolt «bízalmas» díjszabás és a most említett sajtóközleménnyel kapcsolatosan helyreigazító nyilatkozat nem jelent meg, cáfolat nem hangzott el és a Kamarával hivatalosan az új ügyvédi díjszabás a mai napig sem közöltetett. «Nem kíván bővebb fejtegetést, hogy ez az eljárás miért és mennyire sérti az ügyvédi intézmény presztízsét, mennyire lealázó a Miskolci Ügyvédi Kamarával és annak tagjaival szemben. De nem kíván bővebb taglalást az sem, hogy az ily minden őszinteséget nélkülöző magatartás mennyire nem egyeztethető össze a törvényszéki elnöki tisztség méltóságával.» A panasz szövegének felolvasása után megindult élénk vitában egyesek még erélyesebb állásfoglalásra akarták rábírni a Kamarát, a közgyűlés azonban úgy határozott, hogy határozatát csupán a törvényszók és a tábla elnökével közli és a panaszirat közótételót is mellőzni fogja addig, amíg az benyújtásra meg nem érik. A titkos díjszabás tóteleiből a «Felsőmagyarország» ismertetése nyomán egy-két adatot közlünk : 100 P perértékig az eddigi 8 P díj leszállíttatott 6 P-re ; 200 P perértékig az eddigi 12*50 P díj leszállíttatott 9 P-re ; 500 P perértékig az eddigi 20 P díj leszállíttatott 15 P-re ; 1000 P perértékig az eddigi 35 P díj leszállíttatott 22 P-re ; 2000 P perértékig az eddigi 52-50 P díj leszállíttatott 38 P-re ; 3000 P perértékig az eddigi 67 P díj leszállíttatott 47 P-re ; 6000 P perértékig az eddigi 102 P díj leszállíttatott 66 P-re. A csökkentés az egyéb ténykedésnél hasonlóan 25—75 %-ig terjed, ami annyivalis kevésbbé indokolt, mert — értesülésünk szerint — az eddigi miskolci díjszabás is mélyen alatta volt sok más bíróság díjszabásának. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Külföldi ügyvédség hírei. A raguzai nemzetközi ügyvédkongreszszus.* Nemzetközi kongresszust tartani az 1933. év őszén, ebben a történelem számára örökké nevezetesnek maradó korszakban, amelyben a világ arculatát ezer gazdasági és politikai kérdés nyílt sebe ékteleníti el: paradoxonnak, de egyúttal istenkísértésnek látszik. Ma, amikor a közvélemény a nagy nemzetközi konferenciák csődjét hirdeti és a jobb jövő után sóvárgó, megtépett emberiség a kulturális és a gazdasági autarchiák bástyái mögött keresi végső menedékét : hogyan lehet még nemzetközi konferenciát tartani, egy magasabbrangú emberi együttműködés jegyében, kéz a kézben, összegyűlni, hogy az egyhivatáshoz tartozók testvéri rendjének fontos, de a világ nagy problémáihoz arányítva mégis csak másodrangú kérdéseit megvitassuk? Úgy érezzük, hogy ez a kongresszus megadja a határozott választ a csüggedőknek és energiát önt azokba a kétkedőkbe, akik fájdalmas lemondásba betokozódva, a nemzetközi összejövetelek reménytelenségét, sivárságát és eredménytelenségét kezdik már hirdetni. A Nemzetközi Ügyvédunió e kongresszusának ragyogó kerete, tagjainak testvéri együtt érzése, napirendre tűzött kérdéseinek súlya és fontossága, jelenlevőinek díszes névsora, mind bizonyítókok és biztosítékok nemcsak arra, hogy Uniónk a nemzetközi kari életben gyökeret vert és megizmosodott intézménnyé vált, de arra is, hogy túl a nemzeti politikák tiszteletreméltó helyi céljain és törekvésein, vannak még ós lesznek nemzetközi közületek, amelyek az országhatárokon átnyúlva, az örök emberinek fennkölt érzelmeitől áthatva, gyűlöletet és érdekhajszákat nem ismerő magasabb kultúrában keresik hivatásuk, de egyúttal a bennük képviselt nemzetek haladásának útjait. Ha pedig van még és sikeresen tud működni ilyen értelemben nemzetközi alakulat, akkor elsősorban ilyennek a Nemzetközi Ügyvéduniót lehet ma neveznünk! A Nemzetközi Ügyvédunió tagjai ügyvédi kamarák, ügyvéd szövetségek, ügyvédi szervezetek. Ezek tagjai ügyvédek, kis és nagy ügyvédek, a szónoki készségnek és a jogászi képzettségnek, az általános műveltségnek és az emberi érzésnek magas, magasabb és legmagasabb fokain. Egyben egyek ezek valamennyien : valamennyien a klasszikus római jog talaján, latin műveltségünkből fakadó jogászi kultúránkkal, nemzeti érzésünkkel és nemzetközi kapcsolatainkkal, az emberiséget szolgáljuk, urbi et orbe, nemzeti határainkon belül és hivatásunk nemzetközi testvériségében. Mi magyar ügyvédek, egy keletről jött és nyugat felé néző büszke fajnak tagjai, az egyik legősibb alkotmánnyal bíró nemzetnek honpolgárai, a sors által reánk mért megpróbáltatások közt is megingathatatlanul a jog, az igazság ós az emberi haladás * A Nemzetközi Ügyvédunió liaguzában, 1933. évi szeptember 15-én összegyűlt IV. kongresszusán, a megnyitó ülésen elmondott beszéd. azon nagy eszményeinek vagyunk harcosai és hitvallói, amelyeket a Nemzetközi Ügyvédunió, kitűnő elnökeinek vezérlete alatt, évenként mesteri módon megszólaltat. Ügyvédi kamaráink, Országos Ügyvédszövetségünk, egyéb ügyvédi szervezeteink és valamennyi magyar kartársunk üdvözletét hozzuk ennek a kongresszusnak, amely a jogot, az igazságot azért tűzte zászlóira, mert a jog és az igazság a béke leghathatósabb biztosítéka. Paix far le droit / Bókét a jogon keresztül! Király Ferenc. Sajtószemle. Királyi hatalom és Kormányzói jogkör. Bölöny József könyve, megjelent Gergely K. könyvkereskedése kiadásában 1933. A szerző alapos közjogi és irodalmi felkészültséggel vizsgálja a címben megjelölt tárgyat. Ismerteti a kérdés történeti hátterét és a jogfolytonosság állandó szemelőtt tartásával részletezi a kormányzói jogkört. Kiterjeszti vizsgálódását valamennyi felségjogra különkülön, amelyeknél azonban — már könyvének terjedelménél fogva sem — nem ismertetheti a teljes közjogi irodalmat. Befejezésében foglalkozik a kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdésével. Véleménye szerint a kormányzó nem ruházható fel a szuverenitás teljét jelentő törvényszentesítési joggal, mert hatalma, ha másban nem is, de időbelileg feltótlenül korlátolt. Csehszlovák Jog. Szeptember 7-i szám. Gombos Bertalan «Adórevizió az ügyvédeknél» című cikkében ismerteti a prágai ügyvédi kamarának az igazságügy minisztériumhoz terjesztett feliratát, amelyben sérelmezi, hogy a pénzügyi hatóságok adórevizió ürügye alatt az ügyvéd valamennyi aktájába betekintést nyerhetnek és ezzel az ügyvédi titoktartásba helyezett bizalmat megrendítik. A kamara kérte a kormány utasítását. A pénzügyi 1 kormányzat ezt megtagadta azzal, hogy az adó megállapításánál minden aktára szükség lehet és csak annyiban adott helyet a felterjesztésnek, hogy utasította a pénzügyi hatóságokat ,á legteljesebb titoktartásra és arra, hogy csak azoknak az iratoknak a megnézésére szorítkozhatik, amelyekből a jövedelemre következtetni lehet. Ne dobja ki a pénzét a méregdrága postai kézbesítésekre, hanem rendeljen azonnal 100 darab ügyvédi vétívet. Ne lopja az idejét az alperesi vétíveknek a bíróságnál való kutatásával, hanem vegye igénybe az ügyvédi vétíveket, mert ezek révén minden önt érdeklő kézbesítésről a netán hiányzó eredeti vétívet tökéletesen pótló vevény-másodpéldány útján kap azonnali értesítést. Ne felejtse el az ügyvédi vétívet a bírósághoz való benyújtás előtt kitölteni az ön által ismert adatokkal (1., 2., 3. számú rovatok). Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.