Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 33. szám - A nyugdíjintézeti törvényjavaslat 1. [r.]

33. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 135 Országos Ügyvédszövetség. A törvényszéki H£b — mint örömmel értesülünk - végre mégis csak megvalósul. Több ízben hírt adtunk már arról, hogy az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztálya mozgalmat indított a budapesti kir. Törvényszék épületében egy személyfelvonó megépítése érdekében. Az OÜSz. terve szerint a lift építésének, felszerelésének és üzembentartásának költségei a kincstár minden anyagi megterhelése nélkül a személyenként és menetenként 10 fillérben megszabott viteldíjakból fedeztetnek, ha az OÜSz. megkapja bizonyos időre a lift üzembentartásának koncesszióját. A megindított mozgalom eredménnyel járt : az Igazságügyminiszter Űr a kért koncessziót öt esztendő tartamára az OÜSz. budapesti osztályának megadta, az osztály pedig megállapodott egyik előkelő' fővárosi felvonógyárral abban, hog}^ ez a gyár a liftet megépíti, üzembehelyezi és öt éven át üzemben tartja. A menetdíjakat inkasszálja, 30, illetve 12 menetre jogosító kedvezményes havi bérletjegyeket bocsát ki, és minden — a koncesszióban előírt feltételt teljesíti, anélkül, hogy akár a kincstár, akár az OÜSz.-et bármiféle anyagi felelősség vagy szavatosság terhelné. Az OÜSz. a szerződést jóváhagyás végett már beterjesztette és mihelyt az Igazságügyminiszter Ür ahhoz hozzájárulását megadja, a lift egész rövid időn belül megindulhat. A liftet a Koháry-utcai lépcsőházban fogják felszerelni, egyrészt mert ez a lépcsőház legalkalmasabb építészeti szempontból a beépítésre, másrészt mert egyenlő távolságra fekszik az Alkotmány-utcai és Markó-utcai bejáratoktól, végül mert legközvetlenebb kapcsolat ezen a kapun át lesz a közp. kir. járásbíróság épületével létesíthető. Ücjyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédunió felhívása kartársainkhoz ! Tudományos munkabizottságunk egyik legközelebbi feladatául a zúgírászat elleni küzdelmet tűzte ki. Ezen célból az anyagot BodaErnő budapesti ügyvéd (V., Wekerle Sándor-utca 17.) gyűjti és ő is fogja feldolgozni. Ez úton is felkérjük kartársainkat, hogy az e téren tapasztalt sérelmeket hozzák tudomására, hogy az egész anyagot rendszeresen feldolgozhassa és igazolhassuk azt a káros és a jogkereső közönségre is ártalmas tevékenységet, amelyet a mai hiányos jogszabályok mellett a zúgírászok kifejtenek. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Autóbuszjárat a pesti és budai bíróságok között. Több év óta sürgetett kívánságot valósít meg a Bszkrt akkor, amidőn f. hó 15-től kezdődőleg elétbelépteti az autóbuszközlekedést a pesti és a budai bíróságok között és ezzel némileg jóvátenni igyekszik azt a sérelmet, amelyet a jogkereső közönségnek és különösen az ügyvédségnek a lipótvárosi villamos megszűntetésével okozott . Amennyire örömmel üdvözöljük a pesti és budai bíróságok közötti autóbuszvonal beállítását, olyannyira kifogásolnunk kell annak gyakorlati megvalósítását. A Bszkrt által közzétett hirdetmény szerint ugyanis a 6-os autóbusz a Markó-utcából kiindulva a pesti bíróságok érintésével a Margit-hídon át megy Budára, a budai Törvényházhoz és onnan ugyancsak a Margit-hídon át tér vissza. Ezzel szemben sokkal célszerűbbnek tartanok, ha egy körforgalom létesíttetnék oly kép, hogy az kiindulna a pesti bíróságoktól, a Margit-hídon áthaladva menne a járat a budai Törvényház érintésével a Lánchídig és a Lánc-hídon át jönne vissza a pesti bíróságokhoz, viszont ugyanennek a járatnak az ellenkező irányban is volnának kocsijai, amelyek tehát a pesti bíróságoktól indulva a Lánc-hídon keresztül mennének a budai bíróságokhoz, és a Margit-hídon át jönnének vissza. Az általunk javasolt körjárat mellett ugyanis elérhetők volnának a jogkereső közönségre nézve igen fontos közintézmények, így pl. a Fő-utcában levő II. kerületi elöljáróság és II. kerületi adófelügyelőség, a Lánc-híd budai oldalán a kereskedelmi minisztérium, a posta- és távírda vezérigazgatóság, a közigazgatási bíróság, sőt a sikló és a 16-os autóbuszvonal bekapcsolásával a miniszterelnökség, honvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium, a Lánc-híd pesti oldalán a főkapitányság, az összes nagybankok, stb. Ezen a kör járaton a szakaszrendszert a következőkép javasoljuk megvalósítani : első szakasz : a pesti bíróságoktól a Margit-hídon át a budai bíróságig ; a második szakasz : a Margit-híd pesti hídfőjétől a Margit-hídon át a Lánc-híd budai hídfőig ; a harmadik szakasz : a budai bíróságoktól a Lánchídon át a főkapitányságig ; negyedik szakasz : a Lánc-híd budai hídfőtől a pesti bíróságokig. Sürgősen ajánljuk a 6-os autóbuszvonal fenti módosítását a Bszkrt figyelmébe, meggyőződésünk szerint javaslatunk megvalósítása ennek a vonalnak a jövedelmezőségét, is jelentékenyen fokozná. Ügyvédi költségek. A miskolci új ügyvédi díjszabás. Úgy a fővárosi, mint a miskolci napilapok is hírt adtak már róla, és mai számunk vezető helyén is foglalkozunk azzal a súlyos sérelemmel, mely a miskolci ügyvédi kart legújabban érte. Véletlenül, egy sátoraljaiijhelyi értesítésből szerzett tudomást a miskolci ügyvédi kamara arról, hogy az ügyvédek minden megkérdezése, sőt tudomása nélkül a május havában megtartott törvényszéki teljes ülés az elnök indítványára az eddig érvényben volt díjszabást igen jelentékeny mértékben leszállította. A teljes ülésnek ezt a nagyjelentőségű döntését Barth György törvényszéki elnök bizalmasnak nyilvánította és a bírákat titoktartásra kötelezte, így az elsősorban érdekelt ügyvédi kar mindaddig, amíg egy véletlen folytán az ügy ki nem pattant, nem is szerezhetett róla tudomást. Annál nagyobb izgalom és elkeseredés keletkezett azonban az ügyvédség körében a hír nyilvánosságra jutása után és egész természetes, hogy az ügyvédek számos alkalmat, köztük a sajtó nyilvánosságát is felhasználták, hogy tiltakozzanak és súlyos sérelmüknek kifejezést adjanak. A Kamara elnöksége érintkezésbe lépett a törvényszéki elnökkel, aki a következő átiratban adta meg a válaszát : «A kir. törvényszék folyó évi május 80. napján tartott teljes ülésében az 1929. február 16-án elfogadott ügyvédi díjszabást hatályon kívül helyezte és újabb díjszabást fogadott el s abban állapodott meg, hogy ezt a díjszabást bizalmasnak tekinti és annak kiadását mellőzi. Tapasztalat szerint a múltban, annak dacára, hogy az addigi díjszabásokban kifejezett elv és állandó, általános bírói gyakorlat szerint a bíróságok által megállapított díjszabások tételei csak irányításul, tájékozásul szolgáltak, amelyekhez a bíróság kötve nincs, az ügyvédi kar általában a díjszabás tételeinek minimumként való alkalmazását kívánta, a bírói kar egyrésze pedig, hogy az ügyvédi kar egyes tagjai részéről tett észrevételeknek elejét vegye, a díjszabást mereven alkalmazta. Ez az eljárás sem a közérdek, sem pedig az ügyvédi kar érdeke szempontjából nem volt megfelelő. A bírói kar, azáltal, hogy a díjmegállapításra vonatkozó újabb megállapodását bizalmasnak kezelje, annak kifejezése mellett, hogy a díjak és költségek megállapítása kérdésében ugyanúgy, mint az ítélkezésben általában, csak perrendszerű előadást, észrevételt hallgat meg, a díjmegállapítás tekintetében is teljes függetlenségét kívánja biztosítani és ezzel a közérdeknek, ennek keretén belül pedig az ügyvédi kar érdekének szolgálatát célozza. Miskolc, 1983. augusztus 21. Barth György.)) Mikor Kürcz Jakab kamarai elnök ezt az átiratot a szeptember 7-én összehívott rendkívüli közgyűlésen állandó közbeszólások között felolvasta, a közgyűlés a választmány által előterjesztett következő határozati javaslatot fogadta el : «A Miskolci Ügyvédi Kamara a mai napon megtartott közgyűlésében megdöbbenéssel állapítja meg, hogy a miskolci kir. törvényszék elnöke által a Kamarával 1983. augusztus 24-én közölt átirat azon tartalma, mely szerint az eddigi ügyvédi díjszabást 1988. május. 30-án tartott teljes ülés hatályon kívül helyezte és az akkor újabb megállapított díjszabást bizalmasnak tekintve, annak kiadását mellőzi, mélyen sérti az ügyvédség önérzetét, miórtis a közgyűlés a legerélyesebben tiltakozik az ügyvédség ilyetén megalázása ellen és megfelelő elégtétel elnyerése végett elhatározza, hogy küldöttségileg keresi fel az igazságügyminiszter urat, akitől a sérelem orvoslását, írásban átnyújtandó felügyeleti panaszban kéri. A küldöttség összeállítására és a miniszter úr által mielőbb leendő fogadtatásának előkészítésére a közgyűlés a Kamara elnökségét utasítja.» Ezután elfogadta a közgyűlés az Igazságügyminiszter Úrhóz felterjesztendő felügyeleti panasz szövegét. A panasz bevezetőben arra utalf hpgy «a miskolci kir. törvényszék jelenlegi elnöke —