Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 4. szám - Rácz Lajos

14 ÚGYVÉDI KÖZLÖNY 4. SZÁM. miatt lehetségesek. A kamara választmánya Mezey Sándor indítványára az igazságügyi és pénzügyi miniszterekhez fordul orvoslásért s a vonatkozó felterjesztések elkészítésével az indítványozót bízta meg. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke a következő átiratot intézte valamennyi ügyvédi társkamara elnökéhez : Mélyen tisztelt Elnöktársam! «Célszerűnek tartanám, ha a kamarák vezetői minél sürgősebben, mindenesetre azonban még e hó folyamán összejönnének Budapesten. Két okból. Először azért, hogy monstre küldöttség útján fejezzék ki a magyar ügyvédség háláját és köszönetét a kir. Kúria Elnökének, aki legutóbbi beszédében szókimondással és megható rokonérzéssel szállt síkra az ügyvédség érdekében, egyenesen nemzeti érdeknek nyilvánítván az ügyvédi kar helyzetének sürgős és gyökeres orvoslását. A másik ok pedig : a forgalmi adó kérdése. Alkalmam volt megállapítani, hogy a pénzügyi hatóságok és pedig úgy a helyi hatóságok, mint maga a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztálya, milyen szűkkeblűséget, mondhatnám rosszakaratot tanúsított a mult évi forgalmi adó megállapításánál. Dacára annak, hogy annak idején a forgalmi adó kulcsát azért emelték fel 2 °j0-ró\ 3 %-ra, hogy a nehéz helyzetben lévő államkincstárnak ezen a címen várható bevételei — forgalmi adóalap csökkenése dacára — túlságosan ne apadjanak és dacára annak, hogy az állami költségvetésben, az adókulcs emelése dacára, 1932-ik évre jóval kevesebb bevételt irányoztak elő az 1931. évi forgalmi adó bevételnél, a pénzügyi hatóságok mégis figyelmen kívül hagyták ezt az elvet és minden kamarára jóval nagyobb forgalmi adót vetettek ki 1932-re, mint amennyit a Kamarák tagjai 1931-ben fizettek. Teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy nagy általánosságban az ügyvédi jövedelmek 50—60 %-kal csökkentek. Az én vezetésem alatt álló kamaránál például az emelés cca 45 %"°^ ^esz ki. A pénzügyminisztériumban betekintett adatokból megállapítottam, hogy ugyanez a helyzet — kis eltéréssel — a többi kamaránál is, ami azt bizonyítja, hogy a kamaráknak különálló, egymástól független védekezése teljesen eredménytelen maradt. Miután az 1933. évi forgalmi adó átalányozása kérdésében pár héten belül megindulnak az újabb tárgyalások, szükségesnek tartanám, hogy a kamarák együttesen, tehát a siker nagyobb reményében lépjenek fel és legalább is azt igyekezzenek elérni, hogy az ügyvédi karra kivetendő forgalmi adót ugyanolyan arányban csökkentsék, mint amilyen arányban az állami költségvetésben csökkentették a forgalmi adó bevételek előírását, az 1931. évi tényleges bevételekkel szemben. Ezeknek a kérdéseknek megbeszélése és a kamarák erélyes állásfoglalásának a pénzügyminiszter Úr előtt küldöttség útján való kifejtése lenne a második célja a kamarai kiküldöttek összejövetelének. Amennyiben a felvetett gondolatot helyesnek találod, légy kegyes arról engem és a budapesti kamara tiszteletreméltó elnökét is egyidejűleg értesíteni, akit megkérnénk arra, hogy a kamarai kiküldöttek értekezletét hívja össze és egyben készítse elő a küldöttségnek a kir. Kúria Elnöke és a pénzügyminiszter úr által leendő fogadtatását.» Szívélyes kartársi üdvözlettel Murányi László s. k. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség egri osztálya igen életrevaló és követésre érdemes ötletet valósított meg az egri Törvényház egyik szobájában berendezett Értesítő Iroda felállításával. Az iroda feladatköre kettős: 1. egyrészt telefont tart fenn a közösséghez hozzájárult kartársak rendelkezésére és az ott alkalmazott tisztviselő útján az ügyvédek és felek között összeköttetést létesít és üzeneteket közvetít, 2. másik feladata az irodának az értesítésadás az egri osztály által forgalomba hozott értesítő lapokon járásbírósági, törvényszéki és kir. ügyészségi ügyekben. Az értesítés jogerő-jelentésekről, perorvoslatok használatáról, kézbesítések idejéről vagy akadályairól szól, de kérhető értesítőlap útján prezentia tartása ós iratok lemásolása is, amiről az iroda oldalankint 30 fillér különdíj ellenében gondoskodik. Azt hisszük, hogy ez az intézmény nagyon jól be fog válni a gyakorlatban, de egyúttal jó figyelmeztető is az igazságügyi hatóságok: nak arra, hogy a túlságosan drága : 40 filléres hivatalos értesítőlapok árát legalább a békebeli 10 fillérre sürgősen szállítsák le, mert különben könnyen megtörténhetik, hogy az egri mintára az egész országban megszervezi az ügyvédség az olcsó értesítőszolgálatot és akkor a hivatalos értesítőlapokat senki használni nem fogja. Ügyvédi Egyesületek. A Civiljogászok vitatársaságának legutóbbi ülésén Vészi Mátyás tartott előadást; «A létfenntartás jogá»-ió\. Erről az általa először elméletileg körülhatárolt jogról előadása második felében azt bizonyította be, hogy úgy törvényeink mint joggyakorlatunk annak számos, bár ki nem mondott elismerését már magukban foglalják. Az embernek azt a közvetlen jogát, hogy. a megélhetéshez szükséges minimális gazdasági eszközökhöz hozzájuthasson, nem mint társadalmi jótékonysági kötelességet, hanem mint magánjogot tekintette, amely vitás esetekben a méltányosság szerint való ítélkezésnek épp oly irányelveiből kell hogy kiváljék, mint ma is az például a jóhiszeműség megkövetelhetősége. A létfenntartás jogának elismerése az élet legközvetlenebb javainak, az életnek, testi épségnek, egészségnek a védelme után közvetlenül kell hogy következzék minden más jogot megelőzően, s vitás esetben a döntés nem a nagyobb érdek, hanem a létfenntartás kisebb sérelme irányában történjék. A létfenntartás jogát csak súlyos gondatlanság, szándékosság, illetve érdemetlenség esete abszorbeálhatja, viszont büntetőjogi szempontból legalább is mint enyhítő körülmény kell hogy fennforgása esetén latba essék. Az államnak is van végül létfenntartási joga, ez a salus rei publicae (az államérdek), amely — mint a közösség létfenntartási joga — természetszerűen megelőzi az egyesét. Az érdekes előadást élénk vita követte, amelyben az elnöklő Székely Lajoson kívül résztvettek káinoki Bedő Sándor, Blau György, Kende Ernő, Nagy Dezső, Klein István. Február 1-én d. u. fél 7 órakor megtartandó folytatólagos ülésen Beck Salamon fog ugyanerről a kérdésről előadást tartani. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az ügyfél érdekében létrejött ügyvédi díjmegállapodást nem kell okiratba foglalni. Alap nélkül panaszolják az alperesek az Ü. E. 54. §-ára hivatkozással a díjmegállapításra vonatkozó megegyezés okiratba foglalásának hiányát is, mert a P. H. T. 515. számú elvi határozata szerint az Ü. E. 54. §-ának utolsó bekezdésében foglalt okirati kényszer az ügyfél érdekében vétetvén fel, a hivatkozott törvényhely nem köti az ügyvédi díjra vonatkozó megállapodás érvényességét okirat kiállításához akkor, ha az ügyvéd — mint az adott esetben — megbízójával abban állapodott meg, hogy a reábízott ügyben a neki különben járó munkadíjnál kevesebbet követel, illetőleg kevesebbet is elfogadni hajlandó. P. VI. 7808/930. Elnök : Koós, előadó : Kerényi. Külföldi ügyvédség hírei. A francia fiatal ügyvédek egyesülése (L'Union des jeunes avocats) — mint a Matin közli — mozgalmat indított aziránt, hogy az ügyvédi tiszteletdíjakat bírói úton lehessen érvényesíteni. (Tudvalevően az ügyvédi díjkövetelés a francia jog szerint csak naturális obligátio.) Jellemző arra a konzervatív felfogásra, amely e kérdést illetően francia jogászkörökben uralkodik, hogy a fiatal ügyvédek egyesülése is csak 55 szóval mondotta ki 48 ellenében, hogy kívánatosnak tartja a tiszteletdíj bírói érvényesítését. Az indítvány szerint az ügyvédi költségper megindításához az Ügyvédi Kamara elnökének előzetes engedélye lenne szükséges és költségpert csak olyan adós ellen lehetne indítani, aki fizetőképes ugyan, de ennek ellenére nem tesz eleget ügyvédjével szemben fennálló fizetési kötelezettségének. Soh felesleges munkától szabadul meg, ha Budapesti Ügyvódúnió racionalizált nyomtatványa it ha sználj i. A racionalizálási ankétnak a bíróságok által is helyeselt határozata szerint a mellékleteket felperesek F/l, F/% F/3 stb. jelzéssel, alperesek A/l, A/%, A/3 stb. jelzéssel látják el.