Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 30. szám - Panaszok a községi jegyzők magánmunkálatai ellen

124 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 30. SZÁM. sében f. év őszén kiállítás készül az ügyvédképzés, a juratusélet és a pesti jogi oktatás közel két évszázados múltjából, araint az főleg jogirodalmi művekben és egyéb dokumentumokban jelentlkezik. A kiállítással kapcsolatos előadás-ciklust Gárdonyi Albert egyetemi tanár, Budapest székesfőváros főlevéltárosának előadása nyitja meg «Jogi oktatás Pesten 150 évvel ezelőtti címmel. A jogi oktatás reformja időszerű problémája a mai ügyvédségnek is. Bodu Ernő, az Országos Ügyvéd-Múzeum előadója. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Az ügyvéd elleni kártérítési igény az esetre is két év alatt évül el, ha mint megbízás nélküli ügyvivő járt el. Az alperes a haszonbérleti szerződós felbontása iránti perben nem volt megbízásnélküli ügyvivő, hanem a peresített haszonbérlők képviseletében mint meghatalmazott ügyvéd járt el. Ily körülmények között kétségtelen, hogy a felperes részéről panaszolt károsító cselekmény és mulasztás az alperesnek az ügyvédi hivatásával járó képviseleti tevékenysége körében történt. Nem tehet erészben különbséget az, hogy az ügyvédnek a fél érdekében kifejtett tevékenységét utóbb a törvényes képviselete a saját megítélése szerint megbízás nélküli ügyvitelnek minősíti, mert az ügyvédnek — bár alakszerű megbízás nélkül is végzett — minden jogcselekménye, amelyet más ügyének érdekében teljesít, mindenkor az ügyvédi rendtartás korlátaiban ügyvédi ténykedésként bírálandó el. Az alperes tehát a kérdéses ügyben mint perbeli képviselő járván el, e hivatalos eljárásában végzett cselekvése vagy mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott kárért egyedül az Ügyvédi Eendtartás szabályai szerint tartozik, éspedig annak 71. §-a értelmében, teljes kártérítéssel. Az ügyvédnek e minőségében egyedül a fenti tételes törvényben szabályozott kártérítési felelőssége áll fenn, az az ügyvédi hivatással járó minden eljárásban alkalmazandó még akkor is, ha az ügyvéd cselekvése szándékosan károkozó volt, amennyiben az törvényszerű jogorvoslattal már elhárítható nem lenne. Nincs törvényes alapja ennélfogva a felperes abbeli igényének, hogy az alperes ügyvéd kártérítési kötelezettsége ne az 1874: XXXIV. te, hanem az általános magánjog szabályai szerint mint megbízás nélküli ügyvitel bíráltassók el. Minthogy pedig az alperes panaszolt eljárása a felperesi képviseletnek nyomban, de legkésőbb a kérdéses per megújításakor tudomására jutott, mert perújítását a felperes már arra alapította, hogy az alapperben perbevont elmebetegnek törvényes képviselője az alperes eljárása folytán mellőzve volt : kétségtelen, hogy a jelen pernek folyamatba tételekor 1931. évi február hó 20-án a magánfólnek kártérítési keresetére az 1874: XXXIV. tc. 72. §-ában megszabott kétévi elévülési idő már eltelt. (1933. VI. 26. P. VI. 1744/1932. sz.) Elnök: Térfi ; előadó : Kerényi.) y Panaszok a községi jegyzők magánmunkálatai ellen. 1. Varga Sándorné Lajos Zsuzsanna átruházza házát leányára Durdik Eóbertné sz. Kocs Juliannára, a szerződést szerkeszti a sződi jegyző. Durdikné egyik első dolga, hogy nagyobbösszegű kölcsönnel megterheli az ingatlant. Nem fizet, a kölcsönt perlik, végrehajtják, zár alá veszik a házat. Felperesi ügyvéd s a bírósági végrehajtó elé jönnek az idős szülők, hogy mit akarnak a háznál, amikor nekik itt életfogytáig lakásuk, haszonélvezetük van. Mutatják az 1928. március 15-én kelt szerződést. Tényleg be van írva, hogy eladó lakási szolgalma kiköttetik, de a jegyző elfelejtette ennek telekkönyvi biztosítását. Árverésen eladódik a ház, az öregembereket ki kell tenni házukból, a jegyző azóta ismeretlen helyre költözött, nem lehet még csak kártérítésért sem perelni. 2. Pestsashalmon egymás mellett voltak a következő parcellák : 835. hrsz. 176, 836. hrsz. 19 négyszögöl, ezek Fritz Ferencné sz. Szabados Karolinné, mellette Kis Árpád 837. hrsz. 176, 838. hrsz. 27. négyszögöl, ez a négy parcella összesen 398 négyszögöl. Elmennek a jegyzőhöz, csináljon nékik adás-vételi szerződést és megosztást olykép, hogy 120 négyszögöl maradjon Fritz Ferencnének, mellette legyen ugyancsak ennyivel Winkler Jánosné Michel Aranka és 158 négyszögöllel megmaradjon Kiss Árpád, azaz lényegileg Fritzné 195 öléből el kell venni 75-t, Kiss Árpádéból 45-t. Mire munkálatait keresztül viszi a jegyző a helyzet a következő : Winkler Jánosné kap egyedül 195 négyszögölet, 203 négyszögölön felefelébe osztoznak Fritz Ferencné és Winkler Jánosné, Kiss Árpád a telekkönyyből eltűnik. A jegyző eljárása alatt hozza a gödöllői telekkönyvi hatóság 24,718/1932. tk. számú végzését, amelyben legalább részben hivatalból visszaállítja a tulajdoni állást, hisz megosztási vázrajzot sem csatoltak a kérvényhez. Hosszas levelezés, utánjárás, hivatalos jelentések kellettek ahhoz, míg végre ügyvédi közbenjöttei sikerült rendet teremteni. 3. Mártz János, ifj. Mártz János ós Martz József eladják a békásmegyeri 4200. sz. tkvi betétben foglalt 678 négyszögöl nagyságú ingatlanukat Szalay Imre és neje sz. Kohonka Borbálának 4746 P-ért. Kifizetést nyer 2000 P, a hátralékos 2746 P egy év alatt fizetendő. A szerződést Bötkös Bálint, békásmegyeri jegyző készíti, nem gondoskodik a vételárhátralék telekkönyvi biztosításáról, ennek dacára a tulajdonjog átírása iránti kérvényben kéri a vételárhátralók telekkönyvi bekebelezését, természetesen ezzel a kérelemmel elutasítják. Vevők nem akarnak békés úton bekebelezést adni, csak drága peres eljárással lehetett őket erre szorítani, amikor hozzám került az ügy, még perindítással egyidejűleg sem lehetett volna biztosítási, végrehajtás útján előjegyeztetni a vételárhátralék iránti követelést. Közben vevők már eladtak 170 négyszögölet. Korányi Károly. Szemle. Kramer Emil budapesti ügyvédnek, a Budapesti Ügyvédi Kamara volt ügyészének a Kormányzó úr a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Ez a kitüntetés igazán érdemes közéleti tevékenységet és az ügyvédség érdekében hosszú időn át kifejtett hasznos munkásságot jutalmazott. Spett Elek és Sztehlo Dezső budapesti ügyvédeket az igazságügyminiszter úr a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának tagjaivá kinevezte. Mindhárom kollegánknak melegen gratulálunk. Sajtószemle. A Kartel. 4. szám. Kőházi Endre tvszéki bíró, a karteljog gyakorlati kérdéseiről írt cikksorozatát folytatja. Kelemen Sándor «Kartel, vagy gentlemen agreament» című cikkében a budapesti Tábla egy érdekes ítéletéhez fűzi reflexióit, amely utat enged a közgazdaságra nagy veszélyt magában foglaló gentlemen agreamenteknek. Illetékügyi Közlöny júniusi számában Hódy János kartársunk beszámol az aktuális illetékügyi reformokról. Abban a tényben, hogy az ügyvédi kamarák országos értekezletében első tanácskozási pontként az illetékügyet szerepeltették, nyilvánvalóvá lett ennek a. kérdésnek ügyvédi szempontból való igen nagy jelentősége. Dely Ferenc p. ü. segédtitkár «Vitás esetek» címen ismertet néhány esetet, melyekből kitűnik a pénz-, ügyi kormányzat állásfoglalása is. Ezek az ügyek a következők : A 3500/1932. M. E. sz. rendelete folytán vezetett könyvek illetékmentessége ; a húszszázalékos pótlék lerovási módja, és a váltóürlapok kicserélése. österreichische Anwalts-Zeitung. Július 1. szám. Hans Spitzer ismerteti a csehszlovákiai hatodik német jogászgyűlésen történteket, amely június 2-ától 5-éig zajlott le. Josef Nobl «Kritische Bemerkungen zum Entwurfe einer Vergleichsordnung nebst Einführungsverordnung» című nagy cikkét azzal vezeti be, hogy nem akar kimerítő lenni, mindazonáltal nagy alapossággal úgy a tartalmat, mint a szavak helyességét vizsgálja és teszi meg észrevételeit. Kari Satter «Anerkennung und Vollstreckung deutscher Urteile, welche die uneheliche Vaterschaft feststellen», és Heinrich Englander «Prolongation, von Goldhypotheken» című cikkeit közli még a lap. Ha nem akar az irattárban tolongni, vegye igénybe az iratbetekintési kérőlapokat! Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9S.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Ábrái V.