Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 25. szám - Az ügyvédkérdés az igazságügyi tárca költségvetésének vitájában

104 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 25. SZÁM: tudomású dolog, ebből erednek az ügyvédellenes hangulat szimptomái. Miután pedig a közvélemény mindig hajlamos az általánosításra, ez kihat az egész ügyvédi karra. Országos Ügyvédszövetség. A Pécsi Országos Ügyvédgyűlésre. Az Országos Ügyvédmúzeumot karunk történelmi hivatásművészetének tanúságtételéül állította az Országos Ügyvédszövetség. Az Ügyvédmúzeum ekkép nemcsak az ügyvédség kimagasló emlék jele, hanem élő karunk, élő intézménye kíván lenni. Ma még csak aránylag szerény anyaggal rendelkező keret. Azonban kultúrcentrummá fejleszthető! Palládiumunk lehet, a kar lendülő akaratából. Ma az adja fokozottabb jelentőségét, hogy multunknak és hagyományainknak megfelelően, mai megítélésünket is az ügyvédi hivatás eszményi magasságához kívánja felemelni — a jogélet emlékeinek, a szemlélet erejével ható, eme kollektív megjelenítése. — Ma, amikor sokhelyütt, az elfogultság és félreértés homályával kell megküzdenie karunknak ! A nemzet életével egybefonódott sors, a mi ügyvédi hivatásunk, ősrégi, akár a parttalan Idő. S miként ez, a magyar lét és nemlét határain emelkedik kettős arcával ... A mi tekintetünk is a múltba szánt, és míg a jövőbe vetjük horgonyunkat, kemény akaratunk riadva szól: «Vidimus jam alios ventos! . . . Navigare necesse est! .,..>»,ú ..v i-.,, , , ivv\ ,v,.; ír Ügyvédi Egyesületek. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet június 18-án tartotta meg rendes évi közgyűlését Pap József elnöklete mellett. A közgyűlésen a budapesti és a vidéki kamarák által megválasztott közgyűlési tagok nagy számban jelentek meg. Az elnök megnyitó beszédében bejelentette hogy az igazságügyminiszter még ebben a hónapban beterjeszti a nyugdíjintézet által javasolt azt a törvényjavaslatot mely lehetővé teszi, hogy a Kamarák 1.077,600 pengőt kitevő intézeti tartozásaikat annuitásos alapon hosszabb időtartamon belül törleszthessék le. — Az 1982. évi működésről szóló jelentéseket zárszámadásokat és 1933. évi költségvetést a közgyűlés tudomásul vette és jóváhagyta. Ezeknek mélyreható tárgyalása során felszólaltak Oppler Emil, Nádai Jenő, Medvigy Gábor, Forgács Dezső (Miskolc), Bejiő Alfréd, Murányi László (Nyíregyháza). Haas Sándor (Miskolc), Szentiványi Dezső, Winkler Elemér (Szeged), DrobniLajos (Győr), Széli Gyula (Szeged) ós Wilheim Lajos (Szeged). — Nagyobb vita indult meg abban a kérdésben, hogy áttérjen-e az intézet az ú. n. kirovó-kiosztó rendszerre, avagy megmaradjon-e az eddigi tartalékolási rendszer mellett, de végül Metzler Gusztáv és Gyöngyösi József felvilágosításai után igen nag}' szótöbbséggel az eddigi állapot fenn tartása mellett döntött a közgyűlés. — 28 szavazattal 11 ellenében elfogadta a közgyűlés Bejtő Alfrédnak azt az indítványát, hogy az intézet tulajdonát képező három bérház kezelését a jövőben ne az intézet ügyésze, hanem az igazgatóság által kijelölendő három kartársra bízzák. — Néhány fellebbezés elintézése után, a tíz tagból álló új igazgatóságot és az öttagú felügyelőbizottságot választották meg. Kirándulás a Kékesre. A Kibáry-csoport ügtyvédbaráti társaság június hó 15-én — Űrnapján — nagyon jól sikerült társaskirándulást rendezett a Kékesre, az ország legmagasabb hegycsúcsára. Reggel 1/i 8 órakor indult a 60 résztvevővel megtelt két külön autóbusz Budapestről, 1/2 10 órakor villásreggelire megálltak Gyöngyösön, 11 órára felérkeztek a gyönyörű, .új, Kékesszállóhoz, ahonnan még ebéd előtt szép sétát tett a társaság a kilátótoronyhoz és Saskőre. A szállóban elfogyasztott ebéd után 30-an Párádra rándultak át, majd a Mátraházán elfogyasztott uzsonna után vidám hangulatban este 10 órakor egy felejthetetlenül szép nap emlékével érkeztek haza a fővárosba. .A kiránduláson Nelky Elek a budapesti közp. kir. járásbíróság ehiöke és Fődi Dezső közigazgatási bíró is résztvettek. Panaszok a községi jegyzők munkálatai ellen. A kir. Közjegyzők Közlönyében (májusi szám) olvassuk : Ismételten is módunkban áll az alábbiakban egész terjedelmében közölni egy «jegyzői magánmunkálatot», egy adásvételi szerződést, amelyet Nagy Mihály és Antal Mária sukorói lakosok 1933. év februárius hó 20. napján kötöttek, s amely szerződésben a jegyző az immár megszokott recept szerint hallgatással mellőzte azt a szerződés egész joghatályát érintő csekélységet, hogy Nagy Mihály és Antal Mária már két év óta törvényes házasságot kötött ós tényleges életközösségben együttélő házastársak. A bíróságot előreláthatólag több vonatkozásban is foglalkoztató s a feleknek perköltségekben és egyéb anyagi károsodásban jelentős tandíjakat okozó szerződés szövege a következő : «Adásvételi szerződés)). Melyet egyrészről Nagy Mihály sukorói lakos, mint eladó, másrészről Antal Mária sukorói lakos, mint vevő között következőleg köttetett: Vevőfél ezennel elismeri, hogy a jelen szerződésben körülírt birtokot a kitett vételárért megvette, . annak azonban csak Nagy Mihály halála után lép teljes birtokába és használatába, vevő fizeti és viseli a jelen jogügylet után kiszabandó jogilletéket, tulajdonjog bekebelezési költségeket, az ingatlannak a mai naptól járó összes közterheit. Kelt Sukoró, 1933. évi február hó 20-án. Nagy Mihály s. k., Antal Mária s. k. Előttünk : Szabó Gyula s. k., Varga György s. k. mint tanúk.» Ne zárkózzék el az ügyvédi vétívek útján való kézbesítések elől, mert ez a kézbesítési rendszer az ügyvédség érdekeit szolgáló igen életrevaló líjítás. Szemle. Francia ügyvédek szolidaritása. Antibesben, a francia Kiviérán történt, hogy Favre bíró tárgyalótermében néhány ügyvéd tárgyalás közben a terem egyik sarkában halkan beszélgetett. A bíró csendet kért, de néhány perc uralva az ügyvédek újból szót váltottak,, mire a bíró őket a teremből kiutasította. Távozás közben egyikük odaszólt a bírónak, hogy: «eljárását megfogja magának jegyezni.)) A bíró erre a bíróság megsértésemiatt háromnapi elzárásra ítélte az ügyvédet. Az összes jelenlévő ügyvédek eltávoztak és nyomban panasszal fordultak a bíró felettes hatóságához, másrészt az ügyvédi kamarának is nyomban jelentést tettek. A kamara választmánya utasította a kamara összes tagjait, hogy Favre bíró előtt minden képviseletet utasítsanak vissza, eltiltván őket nevezett bíró előtt tárgyaláson való megjelentéstől. Ezt az utasítást minden ügyvéd pontosan követte, úgy, hogy az antibesi bíróság előtt valósággal megállt az igazságszolgáltatás működése. Mindez addig tartott, amíg Favre bíró más bírósághoz való áthelyezését nem kérte. Ami meg is történt. A fentiek gondolkodóba ejthetnek a felett, hogy nálunk hasonló incidens vájjon hogyan intéztetnék el. Nálunk is ért már ügyvédet inzultus, de az elégtételadás, illetve vevésnek ilyen öntudatos, gyors és hatékony módjára senki, a kamara választmánya sem gondolt. Átirat és felterjesztés, néhány hónappal később sablonos válasz : mindaz, amit nálunk hasonló esetben az ügyvédség elérhet. H. K. Sajtószemle. A «Választottbíráskodás» havi folyóiratnak, a Hallá Aurél miniszteri tanácsos elnöklete alatt nemrég megalakult Választottbíráskodási Központ közlönyének első száma most jelent meg Újlaki Géza ügyvéd, a Központ ügyvezető főtitkára szerkesztésében. Tartalmazza az elnök ós főtitkár cikkeit az új intézmény jelentőségéről, a szerdezeti szabályzatot, eljárási ügyrendet, a víjszabást, a választottbírósági elnökök ésbírák névjegyzékét ós egyéb tudnivalókat. Az elnök bevezető cikkében az új intézmény szükségességét azzal indokolja, hogy a ki rályi bíróságok a csökkentett létszám mellett csak nagyon lassan tudják a jogvitákat eldönteni. Szerintünk az intézmény megvalósítása elkésett. Ma, mikor a perek száma oly mórtékben csökkent, hogy a bírákat alig tudja az állam foglalkoztatni, mikor oly rövidek a terminusok, amiket mindig kívántunk, a választott bíráskodás sokat vesztett régi jelentőségéből. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív előnyeit, mert sok kicsi sokra megy. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-8-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.