Ügyvédi Közlöny, 1933 (3. évfolyam, 1-48. szám)

1933 / 26. szám - Nyári kapuzárás előtt

III. évfolyam. 26. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1933. július 1. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr, Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr. Kórody István, dr, Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, VM Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Nyári kapuzárás előtt szomorúság fog el bennünket az óv eseményein, helyesebben eseménytelensógén tűnődve. Az ügyvédi kar élete eléggé mozgalmas volt. Soha sem volt annyi előadás, ankét, országos értekezlet mint a lefolyt igazságügyi évben. Az ügyvédi kar szorgalmasan mozgott — de más nem mozdult. Különösen szomorú képet nyújtott a képviselőház igazságügyi vitája. Egyetlen ellenzéki ügyvédképvisolőn kívül, aki szeretettel és behatóan foglalkozott az ügyvédi kérdéssel, alig akadt két-három ügyvédképviselő, akik futólag csak úgy mellékesen beszéltek kollegáik kétségbeejtő helyzetéről, sőt akadt kollega, aki a legelső magyar bíró véleményével szemben azt állította, «hogy az ügyvédi kar etikája, bizonyos betegségben szenved». Ez szószerinti idézet. Nem egyes ügyvédek, hanem az ügyvédi kar etikájáról beszélt Ángyán Béla. Soha még a magyar ügyvédi kart ily súlyos támadás nem érte. Ez a felszólalás fellebbenti a fátyolt és magyarázatát adja annak, mily forrásokból nyer állandó táplálékot az ügyvódellenes hangulat. És mit mondott a miniszter? Pesthy Pál a numerus clausust ajánlotta csodaszernek — és nem csinált semmit, Zsitvay Tibor, az ügyvédi rendtartás gyökeres reformját ígérte — és nem csinált semmit, Lázár Andor, semmit sem ígér, mert kijelenti, hogy «az általános gazdasági okon, az általános gazdasági bajokon egy igazságügyminiszter jogszabályalkotással nem tud segíteni». Szerinte ugyanis az ügyvédi kar nyomorúságának majdnem kizárólagos oka az általános gazdasági helyzet ós csak kis részben vannak speciális okai. Nézetünk szerint a miniszter úr súlyos tévedésben van. A Magyar Jogászegylet ós Budapesti Ügyvéd Únió közös ankétjén a speciális okok hosszú sorát hallottuk, amelyeknek eltávolítása vagy enyhítése lényeges javulást jelentene. Maga a miniszter is felemlített kettőt a sok közül (jogi tanulmányok szigorítása, Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. gyakorlati idő meghosszabbítása), de a kettőn kívül felmerült az állam minden megterhelése nélkül megvalósítható reformok hosszú sora (pl. szigorlók vándorlásának eltiltása, álbejegyzések kiirtása, ügyvédjelölti hatáskör szabályozása, fegyelmi büntetések szigorúbb hatásai, zugirászat szigorúbb üldözése, stb. stb.). Mégha való volna is, hogy ezek a részletreformok összesógükbon nem hoznának lényeges javulást akkor is meg kellene azokat valósítani két okból. Először, hogy végre az ügyvédi karral szemben is megnyilvánuljon az a jóakarat, melyet a jelenlegi kormány és közvetlen elődjei eddig csak más foglálkozásuakkal szemben éreztettek. Másodszor ós főleg azért, mert az ügyvédi kar ezekkel a reformokkal az ügyvédi kar nívóját akarja emelni, tehát közérdekből sürget oly reformokat, melyeket már évtizedekkel ezelőtt kellett volna megvalósítani. A miniszter úr budgetbeszódjóben azt mondotta : «A magam részéről az ügyvédkérdéssel csak egy szempontból vagyok hajlandó foglalkozni a közérdek szempontjából, a jogkereső közönség érdekének szempontjából.» Nos az ügyvédi kar egyetlen reformot sem sürget, mely ne volna kívánatos a közérdek szempontjából, a jogkereső közönség érdekének szempontjából. Az egyetlen biztató kijelentés, mely a miniszter beszédjében elhangzott a községi jegyzők magánmunkálatainak eltiltására vonatkozott. De ez egy igen messze jövő zenéje, mert a miniszter ezt a tilalmat a községi szervezet kiépítésének idejére helyezte csak kilátásba. A messze jövő zenéje helyett pedig az ügyvédi karnak gyors, igen gyors segítségre van szüksége. A miniszter úr ugyan kijelentette, hogy tisztában van az ügyvédi probléma jelentőségének súlyával ós a megoldásnak az igazságügyminiszterre háruló kötelességével, de úgy látszik nincs tudatában annak, hogy ezt a reáháruló kötelességót igen sürgősen kell teljesítenie. Akik az ügyvédi kar súlyos helyzetét közelről látjuk, tudjuk, hogy minden halogatásnak az értékes ügyvédi exisztenciák egész sora esik áldozatul, akik nem tudják már bevárni, míg — az általános gazdasági helyzet megjavul. T. M. Ügyvédi Egyesületek. A törvényszéki lift. Hosszú vajúdás után végre a megvalósulás stádiumába lé]) ;i, budapesti kir. törvényszók épületében a lift. A budapesti kir. törvényszék elnöke 1931. El. XVII. A. IV/18. számú átiratával értesítette az Országos Ügyvédszövetséget, hogy a m. kir. igazságügyminiszter úr a f. évi június hó 19. napján 13,708/1938. I. M. V. szám alatt kelt rendeletével az" abban részletezett feltételek mellett hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Ügyvédszövetség a budapesti törvénykezési épületnek a Koháry-utcai oldalán levő lépcsőházában a kincstár minden megterhelés nélkül egy 8 személyes, villamosüzemű, gyorsjáratú, 600 kg terhelésre méretezett személyi felvonót építtessen. Mint a törvényszék elnöke átiratának számából látható, az Országos Ügyvédszövetség már két éve, 1931-ben tette meg idevonatkozó előterjesztését, két óv kellett hozzá, amíg a magas igazságügyminisztórium kegyesen megengedte, hogy az ügyvédek a kincstár minden megterhelése nélkül a személyfelvonót megépíthessék. Sok kartársunknak fog megkönnyebbülést jelenteni ez a hír, mert a törvényszéki épület magas lépcsői igen sok kartársnak, akiknek egészségi állapota a lépcsőjárást meg nem engedi, valósággal lehetetlenné tette a gyakorlatnak a törvényszéki épületben való kifejtését. Értesülésünk szerint a törvényszéki lift legkésőbb f. ó. októberig elkészül, és ezen időtől kezdve feltárulnak majd a törvényszéki épület Koháry-utcai kapujának ajtói, ami lényegesen megfogja könnyíteni a közlekedést a központi kir. járásbíróság ós a törvényszék épületei között. Sok felesleges munkától szabadul meg, ha a Budapesti Ügyvódúnió racionalizált nyomtatványait használja. Válogatás nélkül rendolje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és %határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gópírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja.