Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)
1932 / 16. szám - Az igazságszolgáltatás racionalizálása. A felek időveszteségének elkerülését célzó intézkedések [6. r.]
16. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 63 Szövetség több vidéki osztályának határozatát követve — figyelmeztető táblák helyeztessenek el minden budapesti ügyvédi irodában. Az igazgatótanács az indítványt magáévá téve úgy határozott, hogy e figyelmeztető táblákat elkészítteti és önköltségi árban fogja a kartársaknak kifüggesztés céljából rendelkezésére bocsájtani. Végül azt is indítványozta Ribáry Géza, hogy a központi kir. járásbíróság aulájában egy elárusítóhely engedélyezését kérelmezze a Szövetség, ahol az OÜSz nyomtatványai (iratmásolati jegyek, ügyvédi vétívek, iratbetekintési lapok, költségfelszámítási jegyzékek stb.) kerülnének árusításra. Ugyancsak kérelmezze a Szövetség egy fotókópiafelvevőhely engedélyezését is az aulában, mert a fotókópiának mindinkább nagyobb szerep fog jutni a perekben. Ezzel kapcsolatban felvetette Ribáry azt a tervet is. hogy az OÜSz járjon el illetékes helyen a telekkönyvi másolatok fotókópia útjáni előállításának érdekében is azzal, hogy ez a jog a Szövetségnek adassék meg. Az igazgatótanács Ribáry Géza összes indítványait magáévá tette. Frankéi Pál a kari érdekek bizottságának munkájáról, Vadász Béla pedig az Ügyvédszövetségi Közlönyről tett jelentést. Stejskál Ottó (Kecskemét) ismerteti a Szövetség kecskeméti osztályának kívánságait a Te. és az illetékrendeletek okozta súlyos sérelmek orvoslása tekintetében. Kéri az országos ügyvédi értekezletek mielőbbi megvalósítását. Nagy Dezső Bálint az illetékamnesztia mikénti értelmezéséről ad felvilágosítást, és közölte, hogy a pénzügyminisztériumban •nyert felvilágosításai szerint az amnesztia csak azokra az illetéktartozásokra vonatkozik, amelyekről szóló fizetési meghagyások még az 1931. évben kikézbesít tettek. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsának 1932. április 5-én hozott határozatát máris megvalósította és elkészítette a kötelező költségelőlegre vonatkozó határozat hirdetményi tábláit, melyeknek minden ügyvédi irodában jól látható helyen való kifüggesztését az Országos Ügyvédszövetség az ügyvédi szolidaritásból folyó kari kötelességnek minősítette. A vonatkozó hirdetménytáblák sorszámozva és az Országos Ügyvédszövetség bélyegzőjével ellátva igen csinos kivitelben állíttattak elő, azokat az Országos Ügyvédszövetség bekeretezetten darabonként 2*50 pengőért, kasírozva darabonként 1 pengőért bocsátja az ügyvéd kartársak rendelkezésére. A hirdetményi táblák a budapesti ügyvédkartársainknak sorozatosan lesznek kikézbesítve, ezekre vonatkozó igények be jelent hetők a szövetség ügyvezető főtitkáránál, Szalay Zoltánnál, mely bejelentés esetére a tábla soronkívül fog kikézbesíttetni. A Szövetség ezúton kéri fel vidéki osztályait, hogy a hirdetményi táblákra vonatkozó igényeiket ugyancsak Szalay Zoltán ügyvezető-főtitkárnál sürgősen bejelenteni és arról is gondolkodni szíveskedjenek, miszerint a vonatkozó hirdetményi táblák, vidéken is, lehetőleg minden irodában kifüggesztésre kerüljenek. Reméljük, hogy ügyvédkartársaink saját jól felfogott érdekükben sürgősen eleget fognak tenni a Szövetség vonatkozó határozatának. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió racionalizálási ankétjének II. része 1932. április 7-én folyt le a Budapesti Ügyvédi Körben. Boda Ernő a racionáló bizottságnak a végrehajtási eljárásra vonatkozó, Gutman Lajos pedig a telekkönyvi eljárásra vonatkozó javaslatait ismertette. A felvetett javaslatokhoz Moldoványi István, a budapesti közp. kir. járásbíróság elnökhelyettese szólalt fel elsőnek és különösen a végrehajtási eljárás racionalizálását célzó javaslatokat tette túlnyomó részben magáévá, míg a telekkönyvi eljárás racionalizálását illetően utalt arra, hogy ez törvényhozási intézkedés nélkül csak szűk keretek között vihető keresztül. A felvetett javaslatokhoz hozzászóltak még Zoltán Emil, a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság hh-Ája, Ribáry Géza ügyvéd és a pesterzsébeti kir. járásbíróság bírája. A racionalizálási ankét III. (befejező) része a cégjogi eljárást, továbbá a csődés kényszeregyességi eljárást fogja felölelni, előbbinek előadója Sichermann Frigyes ügyvéd, utóbbinak előadója Schleiffer Pál ügyvéd lesz. Figyelemmel arra, hogy 1932. április 14-én a Budapesti Ügyvédi Kör rendes évi közgyűlését tartja, mikor is a Körben előadás nem lesz, az ankét folytatása előreláthatólag április 21-ére fog kitűzetni, miről azonban a Budapesti Ügyvédúnió és az Ügyvédi Kör tagjai külön értesítést fognak kapni. Megalakult a szegedi Ügyvédúnió. A szegedi ügyvédek Szivessy Lehel kartársunk vezetése alatt megalakították a szegedi kamarai Ügyvédúniót, amely egy táborba akarja egyesíteni a szegedi kamara területén működő mindazon ügyvédeket, akik az ügyvédség hivatalos szervezetein, tehát az Ügyvédi Kamarán és az Országos Ügyvédszövetségen kívül mindvégig küzdeni kívánnak az ügyvédség régi tradícióiért, és akik a ba-, ráti és társadalmi szoros érintkezés eszközeit is fel akarják használni arra, hogy az ügyvédség egyetemes érdekeit előmozdítsák. Idevonatkozó felhívásnak nagy visszhangja támadt a szegedi kamara kötelékébe tartozó ügyvédség körében, a szegedi Ügyvédúnió kötelékébe tartozó ügyvédek baráti egységének ereje egyébként már a legutóbbi szegedi kamarai közgyűlés alkalmából megnyilvánult. A szegedi Ügyvédúnió működésének mintájául a budapesti Ügyvédúniót tűzte ki, ezzel szolidárisán kíván működni, minek jeléül a megalakulástól és a közös célok érdekében való együttműködés készségéről a szegedi Ügyvédúnió átiratilag érte-SÍtette a budapesti Ügyvédúnió vezetőségét. Figyelemmel azon szoros kapcsolatra, amelyben a Budapesti Ügyvédúnióhoz a Ne kockáztassa eredeti okmányait, használjon fotókópiát t Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad és irodájába leszállítja m V.jYadász-u, 28 Itlííhely Telefon 235-30 «Ribáry-csoport» ügyvédbaráti társaság budapesti tagjai állanak, feltételezhető, hogy a <<Ribáry-csoport>> ügyvédbaráti társaságnak a szegedi kamara kötelékébe tartozó vidéki helyettesei teljes egységben fognak a szegedi Ügyvédúnió zászlaja alatt tömörülni. Értesülésünk szerint a szegedi példa az összes vidéki kamarák székhelyein követésre fog találni és így a közeljövőben minden ügyvédi kamara székhelyén meg fognak alakulni az Ügyvédúnió helyi szervezetei. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Mi lesz a Hittel'.' Nyíll levél Lukáts Jenő kir. kúriai bíró úr ő méltóságához, a budapesti kir. torvényszék elnökéhez! Méltóságos Uram! Az elmúlt évben nagy örömmel vettünk tudomást arról, hogy mozgalom indult meg annak érdekében, hogy a budapesti kir. törvényszéken felvonógép létesíttessék, miután igen sokan vagyunk, különösen éltesebb korúak, akik a törvényszék nagyszámú és szokatlanul magas lépcsőit gyakran megjárni vagyunk kénytelenek, azt azonban alig bírjuk. Még nagyobb örömmel szereztünk tudomást arrról, hogy akadt vállalkozó, aki késznek nyilatkozott ezen felvonógépnek a kincstár minden anyagi megterhelés nélkül való megépítésére. Azóta ez az ügy érthetetlen módon nemcsak hogy nem valósult meg, hanem elaludt. Mély tisztelettel háior vagyok felvilágosítást kérni Méltóságodtól: mi lesz a lifttel? Remélem, hogy Méltóságod, aki mindenkor sok megértéssel viseltetett az ügyvédség kívánságaival szemben, ezt a megértést a jelen esetben is tanúsítani és a fenti kérdést válaszára méltatni fogja, annál is inkább, mert az igazságszolgáltatásnak érdeke, hogy a tárgyalótermek és irodák mindenki által, tehát azok által is megközelíthetők legyenek, akik a magas lépcsőjárást már sajnos nem bírják. Mély tisztelettel maradtam Méltóságod iránt egy ügyvéd. Nyilvános telefonautomata állomásokat a bírósági épületek minden emeletére. Az Ügyvédi Közlöny már több ízben szóvá tette azt az általános kívánságot, hogy a bírósági épületek minden emelete, különösen a budapesti központi kir. járásbíróság, a budapesti kir. törvényszék és a budai törvényház épülete nyilvános telefonállomásokkal felszerelt essék. Telji sséggel érthetetlen, hogy az illetékes körök ezen kívánság teljesítése elől elzárkóznak. Nem szenvedhet kétséget, hogy ezen telefonállomásokra nemcsak ügyvédi érdekhői, hanem az igazságszolgáltatás érdekéből is sürgős szükség van. Az Ügyvédi Közlönyből merített értesítés szerint a Telefonautomata Részvénytársaság hajlandónak is nyilatkozott arra. hogy a szóbanforgó nyilvános telefonállomásokat a bírósági épületek minden emeletén saját költségén megépíti. Ezen telefonállomások várható nagy forgalmából a postakincstárt nagy jövedelem illetné meg. Teljességgel megmagyarázhatatlan tehát az a merev elzárkózás, amellyel illetékes körök ezen már sokszor felmerült kívánsággal szemben viseltetnek. Nem tudjuk elhinni, hogy ez a
