Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 16. szám - Az igazságszolgáltatás racionalizálása. A felek időveszteségének elkerülését célzó intézkedések [6. r.]

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 16. SZÁM. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Kalocsai Ügyvédi Kamara évi jelentéséből. Egyelőre nem a numerus claususra gondolunk, bár autonómiánk sérthetetlenségének biztosítása esetén ennek megvalósítása eló'l sem zárkózhatnánk el. Amikor az állam csökkenti tisztviselőinek számát, amikor nagy vállalatok csak a hivatalnoki kar redukciójával képesek üzemüket fenntartani, amikor közjóléti intézmények sem riadnak vissza attól, hogy költségvetésüket mentesítsék a nem feltétlenül szükséges állásokkal járó kiadásoktól, akkor egy most már hamis jelszóvá vált doktrína kedvéért nem áldozhatjuk föl eszményileg szép és nemes foglalkozást űző kar jövőjét és az állami élet biztonságát. A szabad ügyvédkedés gondolatát legelőször a nagytőke törte át, amikor meghatározott, a végzett munkával arányban nem álló díjazásért, fixfizetésért hivatalnoki státusába sorol ügyvédeket. Meg kellene valósítani az ügyvédi összeférhetetlenséget nemcsak azáltal, hogy a keréskedelmi vállalkozásoktól, a szén-, a faeladásoktól, az ügynökösködéstől tiltjuk el az ügyvédeket, hanem hogy kiterjesztjük az összeférhetetlenséget minden oly még szorosan vett ügyvédi megbízatásra is, amely az ügyvéd függetlenségét akár anyagilag, akár erkölcsileg 'befolyásolja. Az igazságszolgáltatás racionalizálása. "V X. A felek időveszteségének elkerülését célzó intézkedések. 52. Az ügyek pontosan arra az időpontra tűzessenek ki, amikorra tényleg — maximálisan 15—20 percnyi várakozással — sorra kerülhetnek. Kitűzésnél a bíró ügyeljen arra, hogy az előző ügyek előreláthatólag mennyi időt vesznek igénybe. A várakozással töltött idő ugyanis a felekre teljesen elveszett, míg a bíró, ki hivatalában' van, százféle munkát talál a maga részére akkor is, ha valamely kitűzött ügy elmprad vagy korábban végződik. 53. Az előző pontbeli cél elérésének biztosításaképpen, valamint a netáni várakozási időnek és a rendesnél hosszabb tartamú tárgyalási időnek a költségmegállapításnál való figyelembevehetése végett a jegyzőkönyvben nemcsak a kitűzési időpont, hanem a tárgyalás tényleges megkezdésének . és befejezésének időpontja is feltüntetendő volna. 54. A bírósági iroda minden köznapon és az egész hivatalos idő alatt vagy annak túlnyomó része alatt adjon értesítést. Az értesítésadásnak bizonyos órákra való koncentrálását annak ezen időben való ingyenessége eléggé biztosítja és az egyéb időben való díjazott értesítés amúgyis szórványos, amely a kezelőszemélyzet munkáját csak minimális mértékben hátráltatja. XI. A kölcsönös meghallgatás elvének kiterjesztése. 55. A felfolyamodásra az ellenfél három napon belül észrevételt adhasson. 58. A fellebbezés nyilvános előadása a bíróságra nézve a szóbeli tárgyalással szemben alig jelentvén előnyt, ellenben felekre számos hátránnyal járván, célszerűbb volna minden fellebbezésnek szóbeli tárgyaláson való elintézése. A nyilvános előadás fenntartása esetén a felek annak időpontjáról hivatalból értesítendők volnának. 57. A felülvizsgálati kérelem mindig tárgyaláson intéztessék el ; a nyilvános előadás fenntartása esetén a felek annak határnapjáról végzéssel értesítendők volnának és a felszólalási jog a feleket nyilvános előadás esetén is illesse meg. XII. Az eljárás gyorsítását célzó intézkedések. 58. Ha a bíróság a határnapot nem a tárgyaláson, hanem utóbb (pl. megkeresett bírósági jegyzőkönyv vagy idegen hatósági iratok beérkezte után) tűzi ki, eszközölje a kitűzést a rendesnél rövidebb határnapra, hogy a megkeresés stb. által szenvedett időveszteség legalább részben behozassék. Ily kitűzések, valamint sürgős ügyek részére a bíró tartson állandóan terminusokat szabadon. 59. Külön ítélethirdetési határnap kitűzése esetén az írásbafoglalt ítélet a feleknek a kihirdetéskor azonnal kézbesíthessék is. 60. A felülvizsgálati bíróság ítéletét maga kézbesíthesse ki a feleknek az iratoknak az alsóbírósághoz való visszaküldésével egyidejűleg, éspedig oly vétívvel, amely a kézbesítés után közvetlenül az alsóbírósághoz menjen vissza. 61. Minden leírást és kiadmányozást a különiroda teljesítsen. Torlódások elkerülése végett nagyobb bíróságoknál tartalék-leírószemélyzet legyen, amely a szükséghez képest segíti ki az egyes különirodákat. A különiroda vezetője a bírónak igazoló jelentést ad minden olyan ügydarab tekintetében, amely az irodába való érkezéstől számított X napon belül leírva és kiadmányozva nem lett, 62. A felsőbíróság a bizonyításfelvétellel csak akkor bízza meg az alsóbíróságot, ha a tanúk lakhelyére való tekintettel ez előnyt jelent, egyébként a felsőbíróság, ha nem maga veszi fel a bizonyítást, erre saját bíráját vagy jegyzőjét küldje ki. (Folyt, köv.) Hírek a bíróságok köréből. A budapesti központi kir. járásbíróság elnökségétől vett értesülés szerint a folyó évben a törvénykezési szünet intézménye még nem fog életbelépni, azonban az a központi kir. járásbíróságnál gyakorlatilag mégis meg fog valósulni, amennyiben 1982. július 4-től kezdődőleg hat hétre ezen bíróság bírái 17 kivételével egyidőben mennek szabadságra, úgyhogy a visszamaradó 17 bíró csak a legsürgősebb intézkedéseket fogja az általános szabadságolás hat hete alatt foganatosítani. Kívánatos lenne, ha t, ügyvédkartársaink saját szabadságuk kivételénél a fenti intézkedéshez alkalmazkodnának. A budapesti központi kir. járásbíróság csoportvezetőinek értekezlete igen üdvös megállapodásra jutott az újalakú ügyvédi vét ívekkel kapcsolatban. A megállapodás szerint a mulasztási ítélet meghozatalához elegendő, ha felperesi ügyvéd a birtokában levő ügyvédi vétív II. példányát a bíróságnál felmutatja, azt azonban csatolni még oly esetben sem kell, amidőn az ügyvédi vétív I. példánya netán még nem volna szerelve az iratokhoz. A bíróság az ügyvédi vétív II. példányának felperesi ügyvéd részéről történt felmutatását az iratra feljegyzi, annak becsatolására pedig felperesi ügyvédet csak az esetben fogja felhívni, ha az ügyvédi vétív II. példányának felmutatása alapján meghozott mulasztási ítéletet a kézbesítés szabálytalansága okából megtámadnák és az ügyvédi vétív I. példánya é*zen megtámadásig a bírósághoz vissza nem érkezett volna. Ezen intézkedés folytán a vétívek eltűnésének veszélye a minimumra redukálódik, mert felperesi ügyvéd még a mulasztási ítélet meghozatala után is birtokában marad a kézbesítési bizonyítványnak. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsa április 5-én Fittler Dezső elnökletével ülést tartott, amelyen Szalag Zoltán főtitkár a folyóügyekről referált. Bemutatta a m. kir. posta-vezérigazgatónak átiratát, amelyben közli, hogy a budapesti ügyvédeknek a távbeszélő szaknévsorba való díjtalan felvétele tárgyában hozzá intézett kívánságnak eleget nem tehet. Az igazgatótanács e kérdésben az igazságügy miniszterhez további felterjesztéssel fordul, mert megengedhetetlen, hogy olyan szaknévsor készüljön, amely csupán a külön díjakat fizető ügyvédeket tünteti fel. Ezután Ribáry Géza tett jelentést mindazon akciók állásáról, amelyeknek megvalósítására a Szövetségtől megbízást kapott, A bhósági gépírószolgálat február havi bevételei már valamivel meghaladták az e havi kiadásokat, sőt a sufficit márciustól kezdve jelentékenyen emelkedni fog azáltal, hogy ezen a napon megszűnik az amortizációs kötelezettség ama gépek tekintetében, amelyek 1930. március 1-én állíttattak szolgálatba, Örömmel jelentette továbbá Ribáry, hogy az igazságügyniiniszter úr engedélyezte az újalakú ügyvédi vétíveket, amivel a kézbesítési rendszer jelentékeny mértékben tökéletesedett. Életbelépett április 1-én — egyelőre csak a budapesti központi kir. járásbíróságon — az ú. n. iratbetekintési szolgálat is. (Erről már lapunk legutóbbi számában részletesebben írtunk.) Bemutatta ezután azokat a költségfelszámítási blankettákat, amelyeket — Steinhaus Ernő legutóbb tett indítványára — a bíróságok vezetőivel folytatott megbeszélések eredményeként készített és amelyek használatbavételét a bíróságok vezetői is nagyon szívesen fogadtak. Felhívja azonban az igazgatótanács figyelmét, hogy e költségfelszámítási jegyzékek illetékmentességének kérdése előzetesen tisztázandó volna, mire az igazgatótanács az illetékmentesség kieszközlésére Király Ferenc ügyvezető-alelnököt kérte fel. Az igazgatótanács Ribáry Géza jelentéseit köszönettel tudomásul vette. Ezután Ribáry Géza indítványozza, hogy a kötelező költségelőleg tekintetében — a