Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 15. szám - Egy csapásra

II. évfolyam. 15. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. ápr. 9. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr, Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. j Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Egy csapásra megszüntette a budapesti központi kir. járásbíróság irattárában a torlódásokat és az ezzel kapcsolatosan immár tűrhetetlenné váló állapotokat az iratbetekintési kérőlapok intézménye, amelyet az ügyvédség előterjesztése alapján és a bíróság pártolása mellett az igazságügyminisztérium engtdélyezett. Lényege az új intézkedésnek, hogy az ügyvéd ma benyújtja az iratbetekintési kérőlapokat mindazon aktákra vonatkozólag, amelyeket betekinteni kíván és másnap délelőtt már kikészítve várják a betekintést kérő ügyvédet az iratok, amelyeket külön e célra rezervált időben várakozás és tolongás nélkül tekinthet be és kényelmesen, asztalnál ülve jegyezhet ki. Ha a kérőlapot az ügyvéd előre felbélyegzi, úgy a benyújtást követő nap reggelén máipostán megkapja az értesítést arról, hogy az irat ki van készítve, vagy esetleg arról, hogy az irat hol található fel és mi a betekintésnek esetleges akadálya. De nemcsak az ügyvédségre hasznos ez az újítás, hanem a bíróságra is, mert megszünteti az idegeskedő hangulatot és zajos jeleneteket, amelyek az irattárban eddigelé a torlódások miatt elkerülhetetlenül előállottak, e mellett az irattári személyzetnek lehetővé teszi, hogy a betekinteni kívánt iratokat olyankor készítse elő, amikor az számára a legkényelmesebb. Mégsem a fentebb ismertetett kényelmi szempontokban látjuk az újítás igazi jelentőségét, hanem annak felismerésében, hogy az igazságszolgáltatás körüli bajokat és zökkenéseket még a mai gazdaságilag súlyos helyzetben is meg lehet szüntetni és orvosolni, ha az igazságszolgáltatás két legfőbb tényezője, a bíróság és az ügyvédség kölcsönös megértéssel egymásra találnak. A bajok megszüntetéséhez nem okvetlenül szükséges pénzbeli befektetés, sőt még újabb egyszerűsítési törvény sem, de igenis szükséges, hogy a bíróság és az ügyvédség egymás munkáját, kölcsönösen megbecsülje, szükséges, hogy az ügyvédség igyekezzék a bíróság munkáját lehetőleg É ÜGYVÉDI HETIRE ND. ÁPRILIS 11-17. Ili : Hétfö VJ7. AZ Országos Ügyvédszövetség könyvviteltani tanfolyama a központi egyetemen. VÍ7. Az Ügyvédi Közlöny szerk. biz. ülése. Vi~. A iRibáry-esoportu heti összejövetele. ViO. A «Budapesti Ügyvédúniói heti összejövetele. |12 • Kedd |13 ; Szerda 7. Gazdasági és gazdaságjogi továbbképző tanfolyam előadása. Katona Lajos: Bankügyletek technikája. II. (Ügyvédi Kör.) [14 | Csütörtök A iBudapesti Ügyvédi Kön tisztújító közgyűlése és társasvacsorája. |15 • Péntek 7. Gazdasági és gazdaságjogi továbbképző tanfolyam előadása. Nyulászi János: Pénzügyi politika. Ú. (Ügyvédi Kör.) |16 • Szombat 117 • Vasárnap .••••••in megkönnyíteni, de éppígy szükséges, hogy a bíróság segítőtársát lássa az ügyvédben, akinek munkáját a lehetőség szerint meg kell könnyíteni. Ne képzeljék a bíró urak, hogy ha nem volna ügyvéd, úgy nem volna per, bár ez elsősorban a bíróságok igen tisztelt tagjait fosztaná meg kenyerüktől, hanem gondoljanak arra, hogy mennyivel könnyebb megérteni egy tényállást, ami lyet az ügyvéd két szóval ad elő, szemben azzal a tényállással, amelyet az ügyre nem tartozó hosszadalmassággal a laikus fél ad elő ; mennyivel könnyebb a helyes döntést megtalálni olyankor, amidőn úgy a tényállás kiderítésével, mint a jogszabályok feltárásával az ellenérdekű ügyvédek a kész anyagot tárják a bíróság elé, amelynek voltakép nincs is egyéb teendője, minthogy az ellentétes tényállítások közül, a produkált bizonyítékok alapján, a helyes tényállást megállapítsa ós az ügyvédek által felhívott jogszabályok közül azt , amely a megállapított tényállásra ráillik, alkalmazza. A bíróság és a z ügy védség szoros egymásrautaltságának felismerésében látjuk tehát az irat bet ekint ési kérőlapok meghonosításának igazi jelentőségét és őszinte melegséggel hajtűk meg az elismerés lobogóját a budapesti központi kir. járásbíróság és az igazságügy minisztérium felügyeleti osztályának jelenlegi igen tisztelt vezetői előtt, akik ezt az egymásrautaltságot nemcsak felismerték, hanem a bíróságnak, az ügyvédségnek és az igazságszolgáltatásnak kölcsönös javára gyakorlatilag alkalmazzák is. rg. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Balassagyarmati Ügyvédi Kamara január 31-én tartott rendkívüli közgyűlésén hozott egyik — legutóbbi számunkban már bejelentett — határozata az ügyvédi tekintély védelvie érdekében a következőkre kéri az igazságügyminiszter urat : Kegyeskedjék gondoskodni arról, hogy az ügyvédek a hatóságok részéről minden esetben az ügyvédi tekintélyhez méltó érintkezési modorban részesíttessenek, hogy az ügyvédeket a hatóságok előtti eljárásban a felek részéről ért sértések vagy tiszteletlenségek az illető hatóság részéről megtorlatlanul ne hagyassanak és hogy az ügyvédek ily esetekben a hatóságok részéről nyomban elégtételhez jussanak, hogy a Bv. 1—2. §-ai egészíttessenek ki olykép, hogy a becsületsértés, illetve rágalmazás vétségét követi el az is, aki valamely foglalkozási ágról (orvosok, mérnökök, ügyvédek stb.) más előtt olyan tényt állít vagy híresztel, amely valóság esetében az illető foglalkozási ág bármely tagjával szemben bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet , vagy pedig őt közmegvetésnek tenné ki, illetve valamely foglalkozási ág (pl. az ügyvédi kar, illetve az ügyvédség, ügyvédi foglalkozás) ellen becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezést használ, hogy a hatóságok büntetőjogi védelme az 1914 : XL. tc. 2. és 3. §-ainak 2. bekezdése tekintetében az ügyvédi kar tagjaira nézve, illetve azok érdekében kiterjesztessenek, és hogy az Ü. R. reformja az ügyvédséget