Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 15. szám - Az igazságszolgáltatás racionalizálása. Felesleges formalitások mellőzése [5. r.]

58 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 15. SZÁM. érintő összes vonatkozások egységes felölelésével és kielégítésével végre sürgősen és olyként valósíttassék meg, hogy a magyar ügyvédség egyetemes érdekeinek minden vonatkozású képviseltetésére intézményes központi szervvel is bírjon. Legyen szabad nagyméltóságodnak jelenteni, hogy rendkívüli közgyűlésünk az ügyvédellenes hangulattal szemben való védekezés és az ügyvédség tekintélyének megóvása céljából még a következő egyhangú határozatot hozta : «A kamara minden tagjának kötelességévé teszi az ügyvédi kar tekintélyének a hatóságokkal szemben is a megvédését, miért is felhívja tagjait, hogy az ügyvédi méltóságnak megfelelő módon, tiszteletet nem sértő modorban és a törvényes keretekben utasítsanak vissza nyomban minden olyan túlkapást, amely az ügyvédség tekintélyét sérti, tegyenek a kamara választmányának azonnal jelentést minden olyan esetben, amikor hatósági személy részéről az ügyvédség jogos érdekét érintő erkölcsi vagy anyagi sérelmet tapasztalnak, a közgyűlés a kamara minden tagjától legpéldásabb kari szolidaritást vár el ilyen esetekben is. A közgyűlés felhívja a tagjait arra, hogy az ügyvédség terén mutatkozó hiányokat és azt, hogy mily mértékben nyer az ügyvédség komoly, eredményes segítséget e hiányok orvoslása körül, vegyék figyelembe és mérlegeljék alkotmányos jogaik gyakorlásánál is. Egyben elrendeli, hogy fenti határozatai csatlakozás céljából az összes társkamarákkal közöltessenek és egyidejűleg a kamara területén működő bíróságoknak és hatóságoknak is megküldhessenek». * * * A közgyűlés egyik határozata arra kéri az igazságügyminiszter urat, hogy tegye meg a lehető legrövidebb időn belül az intézkedéseket a túlzott adósvédelem újabb keletű jogszabályrendszerének lebontására és a gazdasági és hitelélet szabadságának visszaállítására, hogy a remélhető gazdasági fellendülés mindezen gátló körülmények nélkül találja a magyar jogrendszert. A felterjesztés igen meggyőző részletes indokolással igazolja, mennyire károsak ezek a túlzott adósvédelmi jogszabályok és mennyire érdeke a közgazdaságunknak ezek megszüntetése. * * * Sajnálattal tapasztalja ugyanez a közgyűlés (egy másik felterjesztésében), hogy az igazságszolgáltatás, nívójának veszélyeztetésével, mindinkább pénzügyi szempontoknak állíttatik szolgálatába, és ezért arra kéri az igazságügyminisztert, hogy gondoskodjék ennek az állapotnak mielőbbi megszüntetéséről, hogy az igazságszolgáltatás szervezetével és intézményeivel szemben érvényre jutó leépítési törekvések meghiusíttassanak és hogy az igazságszolgáltatásunk klasszikusan bevált régi rendje és jogintézményeink harmonikusan felépített egysége visszaállíttassák. * * * Ugyanez a közgyűlés mondotta ki azt is, hogy a kötelező előlegkérést és annak megfelelő szabályozását szükségesnek találja, és utasította a választmányt, hogy a mielőbbi megvalósítás érdekében megfelelő szabályzatot terjesszen a legközelebbi közgyűlés elé ós az e tárgyban megállapítandó szabályzatot a kari becsület védelme alá helyezi. Az igazságszolgáltatás racionalizálása. ' VIII. Felesleges formalitások mellőzése. 40. Ha valamennyi fél ügyvéd által van képviselve, felesleges a jegyzőkönyv felolvasása vagy feltárásának tanúsítása. 41. A jegyzőkönyv a tárgyalás nyilvánosságáról csak akkor emlékezzék meg, ha az korlátozva volt. 42. Felesleges és megszüntetendő a tárgyalásra kerülő ügyek jegyzékének, valamint az írásbafoglalt ítéletek jegyzékének kifüggesztése. (Utóbbi intézkedéssel kapcsolatban a Pp. 408. § módosítandó.) 43. Külön írásbeli ellenkérelem a törvényszéki eljárásban is csak azon egészen ritka esetekben csatolandó, ha az a normális kérelemtől (kereset elutasítása) eltér. 44. Sohasem kérendő az ellenfélnek a költségekben való marasztalása, mert azt a bíróság hivatalból eszközli. A fél csak akkor tegyen említést kérelmében a költségekről, ha egyáltalában nem vagy nem rendes mérvű költségekben kéri ellenfelét elmarasztalni. 45. A bíróság a perköltségben való marasztalást határozatában csak különleges esetekben indokolja meg. 46. A keresetlevélben stb. beadványban normális esetekben felesleges a teljesítési határidőnek, az idézési kérelemnek, a marasztalás végrelutjtás terhe mellett való eszközlésének külön felemlítése, hanem csak a tulajdonképpeni kérelem adandó elő. 47. Az ítéletek feje a jelenlegi szöveg fölös részeinek elhagyása által teljesen leegyszerűsítendő. 48. Meghatalmazásokban az ügyek kitöltése felesleges. 49. Mindennemű bírósági határozatok és hirdetmények nem érdemleges szövegrészeinek teljes leegyszerűsítése. IX. Az Ítélkezés szakszerűségének biztosítása. 50. Egyes különleges szakképzettséget igénylő, ritkábban előforduló ügyeknek bizonyos meghatározott bíróságok (pl. törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, tábla székhelyen lévő törvényszék) részére való fenntartása. 51. Nagyobb bírói létszámmal rendelkező bíróságojí kebelén belül a szakértelmet igénylő ügyeknek állandó szakbírák által való ellátása. (Amennyiben a szakbírókat szakcsoportjuk akár állandóan, akár időlegesen nem teljesen foglalkoztatná, úgy az egyenletes elfoglaltság biztosítása érdekében azok az általános ügyek csoportjából is kapjanak állandóan vagy időlegesen kiosztást.) Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az «OÜSz kiadványa* jelzéssel ellátva, mert csak ezek forgalomképesek. Hírek a bíróságok köréből. Iratbetekintési kérőlapok. Április 1-én a budapesti központi kir. járásbíróságon életbeléptek az iratbetekintési kérőlapok. Először Gaár Jenő kartársunk kívánt ilyet benyújtani március 31-én, amikor azonban a bírósági személyzet az újítás felől még nem volt kioktatva. így azután megelőzte őt Hódy János kartársunk, aki április 1-én elsőnek nyújtott be ilyen kérőlapot. Az április 1-én benyújtott kérőlapok alapján az iratbetekintési szolgálat április 2-án már kifogástalanul működött. Akik a kérőlapokat felbélyegezték, azok április 2-án */29 órakor már postán megkapták az értesítést arról, hogy a kért irat a főlajstrom irattárában számukra ki van készítve, esetleg hogy az irat hol található; délelőtt 11 órakor pedig kiszellőzött irattári helyiségben kényelmes asztalok várták az iratbetekintési kérőlap szelvényével jelentkező ügyvédeket, akik minden várakozás és tolongás nélkül percek alatt végeztek az előre már kikészített iratok kijegyzésével. Az ügyvédség osztatlan örömmel fogadta az újítást, amely előreláthatólag a legrövidebb idő alatt igen nagy népszerűségre fog szert tenni. A gödöllői kir. járásbíróság elnöke a budapesti kir. törvényszék elnökéhez 1932. El. IV. A. 117/3. szám alatt a következő felterjesztést intézte : «Méltóságodnak 1932. évi március hó 1. napján 1932. El. I. B. 204. sz. alatt kelt felhívására jelentem, hogy a vezetésem alatt álló kir. járásbíróság a Budapesti Közlönyben megjelenő hirdetményi díjakat mindenkor abban az összegben állapítja meg, amely összeg a hivatalos lap eredeti nyugtáiban felszámítva és nyugtázva van. Azokat a különbözeteket, amelyeket a hirdetési iroda külön felszámít a hirdető félnek, a végrehajtást szenvedett terhére nem állapítja meg. Ezzel kapcsolatosan jelentem azt, hogy Guttmann Lajos budapesti (VI., Király-utca 106.) ügyvéd a •/• alatt mellékelt beadványában azt panaszolja, hogy a helyi lapok az árverési hirdetmények közzétételi díja címén általában kétszeresét (12—13 pengő) számítják fel a Budapesti Közlöny által felszámított hirdetési díjnak (4 P 80 f.), de a Cinkotán megjelenő Rákosi Szántó című lap állandóan kétszerannyit számít, mint a többi helyi lap (tehát négyszerannyit mint a Budapesti Közlöny) és oly intézkedést kér, hogy olyan községekbeli ingatlan árverése esetén, amelyek a hely közelségénél fogva a végrehajtási törvény értelmében a Rákosi Szántóban volnának közzéteendők, rendeltessék el az árverési hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való közzététele. A beadvány beadását követő napon — miután arról valószínűleg a panaszostól tudomást szerzett — megjelent nálam a Rákosi Szántó felelős szerkesztője és kiadója, Szikora Zoltán, s a panaszra a 2. •/. alattiban nyilatkozott, kérve az egyöntetű hirdetési árszabás megállapítását. Abból a célból, hogy a panaszbeli tényállítások valódisága tekintetében tájékozódást szerezzek, az" alábbi 10 darab ingatlanárverési ügyet vizsgáltam meg s ezenkívül