Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 14. szám - Az igazságszolgáltatás racionalizálása. Felesleges tárgyalások elkerülése [4. r.]

54 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 14. SZÁM. Az igazságszolgáltatás racionalizálása. / VI. Feleslegen tárgyalások elkerülése. 31. Oly ebetekben, amidőn felperesnek a nem hivatalból figyelembe veendő hatáskör vagy illetékesség tekintetében kételyei vannak, legyen módjában a perindítás előtt az ellenfélhez ajánlott levélben felhívást intézni, hogy a megjelölendő bíróságok közül melyiket tartja hatáskörrel vagy illetékességgel bírónak. Ha alperes ezen felhívásra nyolc napon belül nem válaszolna, álljon jogában felperesnek a pert az általa első helyen megnevezett bíróság előtt megindítani, a nélkül, hogy alperes a hatáskört vagy illetékességet a perben kifogásolhatná. 32. Felperesnek álljon módjában a perköltségbiztosíték hiánya miatti pergátló kifogást megelőzni azáltal, hogy keresetében kéri a bíróságot a biztosíték összegének az idéző végzéssel kapcsolatbrn való meghatározására és ezen biztosítékot a perfelvétel előtt leteszi. (Más megoldás : alperes a perlíöltségbiztosíték hiánya miatti pergátló kifogást a perfelvételi határnapon terjeszti elő, a bíróság a perfelvételt a kifogás dacára megtartja attól feltételezetten, hogy alperes a meghatározandó biztosíték összegét nyolc napon belül a per különbeni megszüntetésének terhe mellett leteszi.) 33. Igazolás esetén, ha az ellenfél a mulasztás vétlenségét valószínűsítve látja és ezt a bíróságnak kérvénnyel bejelenti, a bíróság az igazolásnak tárgyaláson kívül végzéssel adjon helyt. 34. Állandó hites szakértő alkalmazása esetén a bevezetés csak akkor történjék tárgyaláson, ha külön utasításadásra van szükség. 35. Esetleges javaslat : A külön ítélethirdetési határnap helyett az írásbafoglalt ítéletnek felek részére való kézbesítése. VII. Iratok tartalmának jelek által való megismerését célzó intézkedések. 36. Peres feleknek az összes iratok másolatának birtokában kell lenniök, hogy a tárgyalások alapossága biztosíttassák és az értesítéskérés és a bírósági iratokba való betekintés eseteinek száma csökkentessék. E végből minden tárgyalási jegyzőkönyvnek kötelező írógépelése és a jegyzőkönyv és ítéletmásolatoknak felek részére való kötelező kiadása. 37. A fél minden beadványát, tehát azon beadványokat is, amelyek tekintetében az ellenféllel való közlés eddig nem volt szokásban (pl. tanúbejelentés, újrafelvétel, halasztás stb.) az ellenféllel közölje. 38. A mellékletekről az ellenfél részére akkor is adandó másolat, ha azok tárgyaláson csatoltatnak, ha a csatolás szükségessége nem volt előrelátható, úgy a másolat utólagosan megküldendő. Az ellenfél részére másolat adandó a szegénységi bizonyítványokról is, nem ellenben a meghatalmazásról. 39. A szakértői vélemény, ha az nem a tárgyaláson mondatik jegyzőkönyvbe, a szakértő által annyi példányban adandó be, hogy minden fél megkapja annak másolatát. (Folyt, köv.) Hírek a bíróságok köréből. Az új alakú ügyvédi véti vek engedélyezése tárgyában az igazságügy miniszter úr 7060. 1932. I. M. sz. alatt a következő rendeletet adta ki : Az 1930. évi december hó 5-én 47,063/1930. I. M. VIII. sz. alatt kelt rendeletemmel az Országos Ügyvédszövetségnek engedélyt adtam arra, hogy a bírósági iratok kézbesítéséről szóló 42,300/1914. I. M. sz. rendelethez mellékelt 1. és 2. szánni mintáknak (vevény, polgári ügyben közönséges és kereset kézbesítéshez) megfele lő olyan kézbesítési bizonyítványokat (ú n. ügyvédi vét íveket) hozzon forgalomba, e melyeket a kézbesítés eredményéről az ügyvédet értesítő szelvény egészíti ki. A kapott jelentések szerint az értesítésadásnak ez a módja a gyakorlatban mind a bíróságok ügymenete és kezelése, mind az ügyvédség előkészítő tevékenysége szempontjából jól bevált, de nem szüntethette meg a gyors és zavartalan ügyelintézésnek azt a gyakori akadályát, hogy — jóllehet az ügyvéd által felmutatott értesítőszelvény szerint a kézbesítés megtörtént — az ezt bizonyító vevény az iratok mellől hiányzott, szerelése pedig vagy nem volt lehetséges, vagy legalább is hátráltató időveszteséggel és munkával járt. Ennek elhárítása végett a 47,063/1930. I. M. VIII. sz. körrendeletem e részben módosításával engedélyt adtam az Országos Ügyvédszövetségnek olyan kézbesítési vevények előállítására és darabonként 10 fillér árban forgalombahozatalára, a bírósági ügyvitel körében pedig ezeknek ügyvédek által való felhasználására, amelyek a 47,063/1930. I. M. VIII. sz. alatt leírtaktól a következőkben térnek el : Az ügyvéd értesítésére szolgáló elválasztható szelvény helyébe az ügyvéd részére szánt vevény-másodpéldány lép. Az ügyvédi vét ívek új alakjukban egymástól elválasztható, első lapjukon teljesen azonos és egymást fedő két vevényből állanak, amelyek közül a felső hátlapjának egy részén vegyszerrel van bevonva a végből, hogy az első lapján irónnal végzett írás másolópapír használata nélkül átvitessék az alatta fekvő másik példányra. Ekként a kézbesítésnek, illetőleg a kézbesíthetetlenségnek tanúsítása csak egyszer történik a vevény felsőpéldányán, amelynek hátlapja ezt a tanúsítást átviszi az alatta fekvő vevénypéldányra úgy, hogy ugyanarról a kézbesítésről két vevény ad számot. A kézbesítés teljesítése után a kézbesítő közeg a vevény két példányát egymástól elválasztja és a kézbesítésben érdekelt ügyvédnek szóló címzéssel, valamint a ((hivatalból díjátalányozva» megjegyzéssel és a bíróság pecsétjével már előre ellátott egyik példányt postára adja, a másik példány kezelésében pedig a 42,300/1914. I. M. számú rendelet értelmében jár el. Az újalakú ügyvédi vét íveket akkor is el kell fogadni, ha azokat nem a váci kir. országos fegyintézet nyomdájában állították elő, hanem csak az Országos Ügyvédszövetség kiadmánya megjelölést viselik magukon. További intézkedésig a 47,063/1930. I. M. VIII. sz. rendelettel engedélyezett eddigi ügyvédidét íveket is fel lehet használni. Egyebekben a 47,063/1930. I. M. számú körrendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Budapest, 1932. évi márc. hó 16. napján. A min. helyett : Séthy, államtitkár. Iratbetekintési kérőlapok. A budapesti központi kir. járásbíróság elnöksége közli: A m. kir. igazságügyminiszter úr az értesítésadások körül a budapesti központi kir. járásbíróság nagy irattárában tapasztalt torlódások megszüntetése céljából 4683. 1932. I. M. sz. rendeletével hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Ügyvédszövetség budapesti osztálya által kibocsátandó iratbetekintési kérőlapok folyó évben kísérletképpen a budapesti központi kir. járásbíróságnál használatba vétessenek. Az iratbetekintési kérőlapok darabja 5 fillér és azokat a földszint 2/a. számú helyiségben lehet hétköznapokon délelőtt 9—1 óráig beadni. A kérőlapon feltüntetett iratot az irattár csak a beadást követő két köznapon délelőtt 11—l-ig tartja betekintésre kikészítve. A betekintési kérőlapon kikészíteni kért iratba szombaton is be lehet tekinteni. Amennyiben a kért irat az irattárban nem volna kikészíthető, az irattár az Jértesítőszelvényen közli, hogy az irat hol található fel, illetve hogy a kikészítésnek mi az akadálya, az értesítőszelvény alapján azonban az iratok kikészítését, illetve betekintését a megjelölt helyen igényelni nem lehet. A kérőlapot csak ügyvédek nevében lehet benyújtani és azon a betekintést kérő ügyvéd nevét bélyegzővel vagy olvasható írással kell jelezni. Betekintés előtt a jogosultság igazolandó. A kérőlap bérmentesítése esetén a betekintést kérő ügyvéd az értesítőszelvény postai visszaküldése útján kap értesítést az értesítésre való kikészítésről vagy az értesítésadás akadályáról. Az irat betekintési kérőlapok 1932. április 1-étől kezdődőleg vehetők használatba. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsa folyó hó 5-én ülést tart az Ügyvédi Körben, amelynek tárgysorozata a következő : 1. Jelentés a folyó ügyekről. 2. A kari érdekek bizottságának jelentése. 3. Jelentés a kötelező előlegkérésre figyelmeztető táblák bevezetése tárgyában. 4. A törvényelőkészítő bizottság jelentése. 5. A nemzetközi bizottság jelentése. 6. Jelentés az Ügyvédszövetségi Közlöny tárgyában. 7. Határozathozatal az 1932. évi közgyűlés időpontjának meghatározása tárgyában. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédi Kör március 23-án megtartott választmányi ülésen Dési Géza elnök igen nagyjelentőségű bejelentést tett. Tudomására hozta a választmánynak, hogy az igazságügy miniszter úr felkérte őt az egész ügyvédkérdés gyökeres reformjának előkészítésére, olyan javaslat kidolgozására, amely az egyetemi jogi oktatástól kezdve az ügyvédképzés, ügyvédi rendtartás, az