Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 12. szám - Illetékek esedékessége

4a ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 12. SZÁM. róni! Nincs olyan kötelezettség, amelyet az adós az esedékesség előtt tartoznék teljesíteni. És ha a törvény nem tekintené a szóbánlevő illetékeket akkor esedékesnek és azon időponttól fogva az illetékköteles felet késedelemben lévőnek, — éppen az illeték kellő időben, az esedékességkor való lerovásának elmulasztása miatt — akkor nem sújtaná olyan következménnyel, amely csak az esedékességkor nem teljesítő késedelmes felet terheli: a felemelt illeték kiszabásával. Azonos a helyzet az okirati illetékek azon csoportjánál, amelyek — mint a részvénykibocsátási illetékek — készpénzben kiszabás nélkül fizetendők be. Ezek tekintetében az 1924 : XXIV. c. előírja, hogy a vonatkozó iratok bemutatásával egyidejűleg, a társaság bejegyzésének a Központi Értesítő-ben történt közzétél elétől számított 30 napon belül, kell az illetékek összegét megfizetni. Ezen illetékkategória az említett közzétételtől számított 30-ik napon tekintendő esedókesséváltnak. A kincstári álláspont indokolására azt hozzák fel, hogy az általam a fentebbiekben kiemelt időpontok «a kincstárnak az illetékhez való joga megnyílásának az időpontjai*, de nem az illeték esedékességéé, mert ez az esedékesség csak akkor következik be, ha a kincstár a le nem rótt illetéket már követeli és erről fizetési meghagyást bocsát ki, továbbá hogy mindaddig, amíg a fizetési meghagyás ki nem bocsáttatott, a kincstárnak a követelés érvényesítésére nincs is módja, mert a behajtás csak a meghagyás alapján történhetik. Nézetem szerint ezek az indokok nem helytállók. Ami az elsőt illeti: a bélyegben lerovandó törvénykezési illetéknél a kincstár jogának megnyílása és az illeték esedékessége időbelileg egybeesik ; a kincstár joga az illetékhez abban a pillanatban nyílik meg, amikor a fél a beadványt benyújtja, illetve amikor a bíróság a jegyzőkönyvet berekeszti, s ugyanebben a pillanatban következik be az illeték lerovásának időpontja, tehát az illeték esedékessége is ; a fentebb tárgyazott okirati illetékek tekintetében pedig a kincstár joga nem a Központi Értesítőben való közzétételtől számított 30 nap elteltével, hanem a közzététel napján nyilik meg. (Közigazgatási Bíróság P. 17,533/1927. és 5341/1928.) A 30 nap már a teljesítésre megszabott határidő, amelynek elteltével a kincstár követelése esedékessé válik és nemfizetés esetén itt is alkalmazást nyernek a késedelem következményei. Ami pedig azt az indokot illeti, hogy a meghagyás kibocsátása előtt a kincstárnak nincs módja a követelés behajtására, azt hiszem elég arra rámutatni, hogy valamely követelés esedékességének és kényszer útján való behajthatóságának a pénzügyi jogban sem kell szükségszerűleg egybeesnie, aminthogy a magánjogi követelések behajtására szolgáló bírói határozatok is már az esedékesség után provokáltatnak. Sem az 1914 : XLIII. te, sem pedig az 1924 : XXIV. tc. az «esedékesség» kifejezést nem használja, azonban az esedékessé válás ténye e nélkül is kétségtelenül megállapítható az illetékkötelezettség teljesítésének előírt módjaiból. Megemlítem azonban, hogy a régi törvényhozásból az 1894: XVI. tc. 22. §-a kifejezetten bizonyos bélyegilletékek esedékességéről szól: «A fellebbviteli beadvány benyújtásával. . . válik esedékessé^. A fentebbiekben ismertetett kontroverzia sürgős tisztázásához fontos érdek fűződik, mert bizonyára az illetéktételek ezreinek kedvezményes rendezhetése függ attól, hogy nem értelmezi-e a rendeletet helytelenül a kincstár? Sándor Endre. Szemle. 100,000 pengőt hagyott ügyvédi jóléti célokra néhai özv. Engelmann Zsigmondné, aki ezzel a nemeslelkű végintézkedésével néhai férje nevét kívánta megörökíteni. Engelmann Zsigmond 1897-ig Adán (BácsBodrog megyében) volt ügyvéd, ahol az akkor rendezésre kerülő Mária Terézia-féle birtokkérdésekkel foglalkozott és ügyvédi irodáját országszerte ismeretessé tette. Irodájában folytatott ügyvédjelölti gyakorlatot Fodor kúriai tanácselnök is. 1897-től 1910-ben hirtelen bekövetkezett haláláig Budapesten élt és adai irodája ügyeinek likvidálásán kívül csak néhány nagyobb üggyel foglalkozott. Társadalmi téren is nevezetes szerepet játszott, és mint a művészetek, de különösen a festőművészet mecénása, sok tehetséges fiatal művész karrierjét segített megalapozni. Özvegye — az utóbbi évtizedek egyik legelőkelőbb gondolkodású, legjótékonyabb nagyaszszonya — férje hirtelen halála után is folytatta férjének tradícióvá vált nemes tevékenységét és jótékony működését a szűkölködők nagy körére terjesztette ki. Nemrég halálozott el és végrendeletében 100,000 pengős alapítványt tett, meghagyván Bene Sándor ügyvédnek, végrendeleti végrehajtójának, hogy ennek az összegnek megfelelő hovafordításáról gondoskodjék. Bene Sándor bejelentette az Ügyvédi Kamara választmányi ülésén, hogy az alapítvány fele jövedelméből joghallgatók, 30,000 pengő jövedelméből ügyvédek özvegyei nyernek támogatást, míg 20,000 P jövedelméből elsősorban ügyvédek özvegyei által igénybevehető kórházi ágyalapítványok létesíttetnek. Ügyvédek Turista Egyesülete. Kartársaink nagy csoportja, mely a szárazföldi és vízi turisztikát űzi, a közelmúltban a fenti cím alatt egyesületté tömörült. E legújabb ügyvédi egyesülés Gerlóczy Endre elnöklete alatt f. hó 7-ón népes gyűlést tartott, amelyen megállapította legközelebbi teendőit és az evezős-sport megszervezésére és propagálására, valamint a gyalogtúrák kiírására bizottságot választott. Az egyesületnek mozgékony és agilis vezetősége már hónapok óta aktív turisztikai tevékenységet inaugurált és lelkes propagandát fejt ki oly irányban, hogy vasárnapokon kartársainkat a szabad ég alá, a hegyek magaslataira toborozza. Az ÜTE legújabb kiírásai: Március 20-án : Pomáz—Szurdok—Vaskapu—Pilis—Pilisvörösvár. Találkozás: !/48 órakor a Pálffy-téren. Március 25—28 (húsvét). Négynapos túra a Mátrába. Utazás és elszállásolás költsége kb. 18 P. Előzetes jelentkezés március hó 15-ig. Március 27—28 (húsvét). Somoskőújfalu—Somoskővár—Salgóvár—Salgótarján (hálás) — Karancs—Somoskőújfalu. Indulás 27-én reggel 6 órakor a Keleti p. u. Költség kb. 11 P. Előzetes jelentkezés március hó 20-ig. A fenti túrákon kívül a szükséghez képest kisebb, félnapos túrákat is vezetnek, melyeknek útirányát a napilapok szombati turistarovataiban mindenkor közlik. Szívesen látjuk ezen túráinkon társaságával együtt a Vezetőség. Sajtószemle. Acta Juris Hungarici január—márciusi első számában báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ír előszót. Tomcsányi Móric egy. tan. «L'évolution constitutionelle de la Hongrie et sa situation actuelle en droit public» című cikkében a magyar alkotmányfejlődést mutatja be, a jogtörténeti fejlődés hullámzásain keresztül eljutva jelenlegi közjogi helyzetünk ismertetéséig. Baumgarten Nándor egy. rk. tan. a nemzetközi jog újabb irányairól «Les nouvelles tendances du droit international» cím alatt írt cikkében a vegyes döntőbíróságokról, a kisebbségek védelméről és különösen a Nemzetek Szövetségéről, valamint a hágai állandó nemzetközi bíróság működéséről ír éles kritikát. Kuncz Ödön egy. tan. <A részvénytársasági reformok főelvei, különös tekintettel az 1930. évi német törvényjavaslatnak a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseire)) című tanulmányában a már ismertetett saját javaslatával hasonlítja össze a német törvényjavaslatnak errevonatkozó fontos újításait. Irk Albert pécsi egy. tan. «Probleme der Völkerrechtswissenschaft» című cikkében a nemzetközi jog tudományának hátramaradottságát panaszolja. Az állami és államközi jog két külön jogrendszer, minek következtében a nemzetközi jogban az állami jogtól különböző értékelést kell alkalmazni. Az első számot bibliográfia és a magyar jogfejlődés legutóbbi decenniumának francianyelvű ismertetése fejezi be. Magyar törvénykezés közli a követ kező rendeletek szövegét: A részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felhasználása tárgyában. Az 1932. évet megelőző időkből származó illetékhátralékok kiegyenlítésénél adandó kivételes fizetési kedvezményekről. Mezőgazdasági haszonbérletekről. A behajthatatlan házbérek után járó adók törlése tárgyában kiadott rendeletek. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 1560/1932. M. E. sz. rendelet a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges hitel előmozdítását célzó rendelkezésekről. (Bpesli Közi. 56. szám.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.