Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 13. szám - A Budapesti Ügyvédiunió

II. évfolyam. 13. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. márc. 26. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor. dr.Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr.Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. 9? A Budapesti llcjyvédiúnió racionalizálási ankétjának perrendtartási része lezárult, éspedig örvendetes kordiáiig akkorddal. Bírói részről terjesztették elő azt az indítványt, hogy üljenek össze most már mielőbb a bíróságok és az ügyvédség kiküldöttei, elsősorban azok, akik a racionalizálási ankét magas színvonalú vitájában résztvettek és állítsák össze azon javaslatokat, amelyek ág}' bírói, mint ügyvédi részről egyértelmű helyesléssel találkoztak és amelyek minden febőbbségi vagy törvényhozási hozzájárulás nélkül gyakorlatilag megvalósíthatók, igyekezzenek az ilyként azonnal megvalósítható reformokat a jogi szaksajtó igénybevételével és minden egyéb kínálkozó módon a bírói és az ügyvédi köztudatba átvinni, hogy ilyként a bíróságok és az ügyvédség összefogása minden külső tényező közrehatása nélkül valósítsa meg a jobb és gyorsabb igazságszolgáltatást. Ha a lefolyt ankét semmi más gondolatot nem termelt volná, mint a bíróság és az ügyvédség ezen összefogásának gondolatát, már akkor is' szerencsésnek kellene mondanunk annak megrendezését. E mellett azonban az ankétnek az eredmény szempontjából kettős szenzációja volt. Elsősorban az, hogy az ankét ügyvédi előadója valósággal elképesztette a hallgatóságot a bírói és ügyvédi munka racionalizálást egyaránt célzó javaslatok óriási tömegével, egészen hihetetlen, hogy mennyi felesleges sallanggal küzködik az igazságszolgáltatás, amiket a megszokás erejénél fogva nemcsak tűrünk, hanem észre sem veszünk, jóllehet ezen sallangoktól való megszabadulás jótéteményt jelent mindenkire, akinek csak valami köze van az igazságszolgáltatáshoz. De másodsorban a szenzáció erejével hatott az, hogy az ankétet előterjesztő bizottság javaslatai közül minő nagytömegű javaslatot tettek magukévá a bíróságok kiküldöttei, akik a felvetett kérdésekhez a legnagyobb hivatottsággal és szaktudással szólottak hozzá. Ezt a szenzációt szögezte le az ankét előadója zárszavában, amidőn \ ÜGYVÉDI HETIREND. j : MÁRCIUS 28-ÁPRILIS :?. \ Í28 : Héttő !29 E Kedd Vs7. A «Ribáry-csoporti) heti óssze- ; jövetele. Vs7. Az «Ügyvédi Közlöny • szerk. biz. • ülése. Z Í30 2 Szerda [31 ; Csütörtök Í30 2 Szerda [31 ; Csütörtök 8. Az < Ügyvédi Kör» heti társas- 5 vacsorája. • Április I 1 ; Péntek V*7. Az «Ügyvédek Reform szövetségen Z heti összejövetele. 7. Gazdasági és gazdaságjogi tovább-" képző tanfolyam előadása. Szél Z Jenő : A pénzintézetek organizá- Z ciója. III. (Ügyvédi Kör.) ~ j 2 ; Szombat 13 ; Vasárnap !/«4. A • Budapesti Ügyvédúnió» heti; összejövetele. Z bevallotta, hogy az ankétet előkészítő bizottság távolról sem számított arra, hogy az előterjesztendő javaslatok ily tömege fog a bírói körök helyeslésével találkozni. A Budapesti Ügyvédünk) és az általa igen szerencsésen megrendezett racionalizálási ankét megmutatta azt az utat. amelyen az igazságszolgáltatás legfőbb tényezői, bírák és ügyvédek egymáson és az igazságszolgáltatáson is segíthetnek : bírónak és ügyvédnek egymásra kell találnia, a legteljesebb megértéssel és összefogással kell törekedni az egymás munkájának megkönnyítésén és azon, hogy a munka eredményessége biztosíttassák. rg. Ne sokallja a 8 fillért az ügyvédi vétívekért, amikor a postai kézbesítés helyi viszonylatban tízszer, vidéki viszonylatban tizenötször annyiba kerül, mert : az ügyvédi vétívek minden jövedelme a bírósági gépírószolgálat fenntartására és továbbfejlesztésére szolgál. Budapesli Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara március 16-i választmányi ülésében foglalkozott azzal a javaslattal, mely a peres illetékek lerovására s ezzel kapcsolatban a Pp. módosítására és az ügyvédek felelősségének megszüntetésére indítványozott újabb törvényes szabályozást. Az 5800/1931. P. M. rendelet tudvalevően egyelőre az ügyvéd másodlagos felelősségét állapította meg a törvénykezési illetékekért. Az ügyvédek felelősségének teljes megszüntetését ahhoz a feltételhez fűzte, hogy a Pp. szabályai oly módon változtassanak meg, amely a kincstárra nézve az illetékek beszedését az eddiginél hatásosabban, és biztosabban teszi lehetővé. A kamara már hónapokkal ezelőtt megbízta két kartársunkat azzal, hogy a minisztérium által kívánt ilyirányú javaslatot kidolgozza. Ez a javaslat elkészült. A javaslat vezérlő gondolata az volt, hogy a peres eljárást a bíróság ne indítsa meg, beadványokat ne intézzen el, ítéletet ne hozzon, végrehajtást el ne rendeljen addig, míg a kereseten, beadványon, jegyzőkönyvön az illeték le nem rovatott. Ez az indítvány a kamara választmányában szélesmedrű vitát idézett elő és egyhangú visszautasításban részesült. A választmány arra az álláspontra helyezkedett, hogy a perrendtartás minden további módosítása veszedelmes, tehát meg sem engedhető ; azokat a szabályokat, melyek a felek jogainak érvényesítését biztosítják s a szegény és gazdag perjogi egyenlőségének, jogérvényesítő szabadságának alkotmányjogi biztosítékait alkotják, csökkenteni nem szabad, s ehhez az ügyvédség akkor sem járulhat hozzá, ha viszonzásul a kormányzat hajlandó is az ügyvédeket az illetékviselés felelősségétől megszabadítani. A választmány csupán az egyetemes, nagy érdeket tartotta szeme'előtt s úgy határozott, hogy az ügyvédeknek nyújtani kívánt, kedvezméii3't elhárítja, a perrend módosítását nem kívánja, ellenben lemoi:d a vívmányként hirdetett, de valójában értéktelennek bizonyult másodlagos felelősségről, s a perrendtartás érintetlenül hagyásával az elsődleges felelősség visszaállítását tartja szükségesnek. Ezt az egyhangú határozatot értesülésünk szerint az igazságügyminis/fer úr mái' tudomásul is vette.