Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 11. szám - Vitás kérdések. Figyelmeztető közlések. A Hivatalos Lap

II. »Z \M. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 43 gyüjtőszekrényből a főlajstromba való minden bevezetés nélkül kerüljenek. 11. A különirodák ne kezeljék a bírók nagy csoportjának, hanem csak annyi bírónak az ügyeit, amennyi a különirodák gazdaságos ügyvitele szempontjából feltétlenül szükséges és a különirodák helyiségileg is az illető bírók hivatali helyiségeinek közvetlen közelében helyezendők el, hogy a bíró és irodája között szerves kapcsolat -legyen és a bírónak módjában álljon saját irodája ügyvitelét irányítani és ellenőrizni. 12. Az ügyek megjelölésének egyszerűsítése, nevezetesen a jelenlegi öt elem (betű, iroda száma, ügyszám, évszám, alszám) közül a betűnek és irodaszámnak elhagyása, viszont a közp. járásbíróságnál már eddig is bevezetett rendszerhez hasonlóan, az ügyszámozásban oly számcsoportok létesítése, hogy az ügyszámból a különiroda száma is kitűnjön. (Folyt, köv.) Országos Ügyvédszövetség. Gróf Apponyi Albert arcképének leleplezése. Az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kamara március 15-én d. u. 6 órakor együttes díszülés keretében leplezi le gróf Apponyi Albertnek, Magyarország nagy védőügyvédjének kitűnően sikerült arcképét, amelyet az OÜSZ megbízásából Burghardt Bezső jeles magyar festőművész festett meg. A díszülésen Pap József és Fittler Dezső elnökölnek. Megjelenésüket kilátásba helyezték: gróf Apponyi Albert , gróf Károlyi Gyula miniszterelnök, a kormány több tagja, a bíróságok és egyéb hatóságok vezetői, valamint úgy a budapesti, mint a vidéki ügyvédi kar számos tagja. Az ünnepi beszédet Nagy Emil mondja. Ügyvédi Egyesületek. A Ribáry-csoport ügyvédbaráti társaság 1932. március 19-én rendezi harmadik, ez idényben utolsó estélyét, éspedig a Hungária pálmakertjében. Az estélyen közreműködik Svéd Sándor, a m. kir. Operaház művésze. Vitás kérdések. Figyelmeztető közlések. A Hivatalos Lap. Jókai regényírói fantáziájának legszebb terméke, az Új földesúr pompás jelenete jut önkénytelenül eszünkbe, midőn Grisák a Bach-korszakbeli Csehországból ideszakadt fiskális megmagyarázza az öreg Garanvölgyinek, hogy miután nem olvasta a Reichsgesetzblattot rendszeresen, tehát helyrehozhatatlanul elveszítette kétezerholdas birtokát, és az öreg szittya megígéri, hogy most már megrendeli a hivatalos lapot ; «s azontúl ez lesz az, amit versate diu-versate noctuque, nehogy egyszer tudatlanságom miatt még magamat is eladjon valaki, akinek just ad hozzá a paragrafusa Valóban nem lehet egy bizonyos keserű humor nélkül nézni a hivatalos lapban nap-nap után megjelenő rendeletáradatot, amely immár a gazdasági és társadalmi élet minden terét megbénító özönvízzé dagadt. íme egy mutatványszám : A Budapesti Közlöny 42. száma 1932. február 21-én vasárnapi olvasmányul a következő rendeletekkel kedveskedik a nyájas olvasónak : 1. a m. kir. minisztérium 1150/1932. M. E. sz. rendelete a földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról szóló 1931 : XXXV. tc. végrehajtása tárgyában ;2. a m. kir. minisztérium 1210/1932. M. E. sz. rendelete a részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felhasználása tárgyában ; 3. a m. kir. minisztériumnak 1220/1932. M. E. számú rendelete a tejforgalom szabályozás sára vonatkozó egyi s rendelkezésekről; 4. a m. kir. földinívelésügyi miniszternek 30,700/1932. F. M. sz. rendelete a tejforgalom szabályozásáról szóló 21,300/1931. F. M. számú rendelet kiegészítése, és a budapesti és bpestkörnyéki tejár megállapítás tárgyában ; 5. a m. kir. igazságügyminiszternek 5879/1932. I. M. sz. rendelete az Országos Földbirtokrendező Bíróság ügyviteli szabályainak módosítása tárgyában; 6. a m. kir. igazságügyminiszternek 6000/1932. I. M. sz. rendelete földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról szóló 1931 : XXXV. tc. végrehajtásához szükséges telekkönyvi szabályok tárgyában; 7. a in. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1932. évi 113,906. sz. rendelete a gyárszerű iparűzési ismérvei ma közkereseti és betéti társaságok iparűzése, az iparos munkaegyesítési jogának keretei és a kereskedőnek áruk elkészíttetését célzó megrendelések átvételére vonatkozó joga tárgyában ; 8. a m. kir. pénzügyminiszternek 1932. évi 19,000. sz. körrendelete a jövt delem- és vagyonadó 1932. évi kivetése tárgyában. Budapesti polgárnak a feje szédül, ha cáak a címeket is olvassa, pedig ezek a rendeletek a húsába vágnak s így kénytelen nemcsak a címeket, hanem a nyakatekert magyarságú szöveget is elolvasni, amiből megtudhatja például, hogy ha kereskedő és a 113,906/1932. sz. rendelet dacára az általa eladott áru átalakítását vállalja, akkor kihágást követ el, amiért pénzbüntetés jár. Példáyl ha egy szőrmekereskedő bundát ad el és a bunda faconja nem felel meg, azt odahaza saját segédjével nem javíttathatja ki, nem alakíttathatja át, mert ezért pénzbírság jár, de ha mással alakíttatja és erről munkanaplót nem vezet, akkor megbüntetik. Avagy ha véletlenül 32 filléren aZwZadta volna el a tejet, azért kéthónapi elzárással büntetendő. Sőt az is megtörténhetik vele, hogy azért, mert az 1150/1932. számú rendeletet, mely a földbirtokrendezés befejezéséről szól, nem olvassa el, elveszti az iparengedélyét és ezzel egész egzisztenciáját, ha véletlenül ingatlanközvetítéssel foglalkozik, annak ellenére, hogy életébe sohasem közvetített földbirtokeladást és a földbirtokrendezéshez semmi köze sincs. A rendeletszövegezések pongyolaságára mi sem jellemzőbb, mint ezen legutóbb említett rendeletnek az ingatlan közvetítés engedélyezésérőlszóló paragrafusa. A 60,000— 1921. F. M. sz. rendelet, illetve a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1924. évi VII. tc. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet, amelyre ebben a szakaszban is utalás történik, kifejezetten kiveszi az OFB hatásköréből a székesfővárosi belsőségekre vonatkozó ingatlanközvetítést. Az új rendelet nyilvánvalóan ugyancsak nem karja a földinívelésügyi miniszter hatáskörébe vonni a székesfővárosi belsőségek ingatlan közvetítését, de mégis úgy van szövegezve, hogy ennek alapján minden ingatlanközvetítő akár a fővárosi belsőségekkel, akar földbirtokok közvetítésével foglalkozik, diicára régi iparigazolványának, kénytelen a földinívelésügyi minisztériumhoz újabb kérvényt beadni, hogy iparát gyakorolhassa, a kérelméhez pedig az állampolgársági bizonyítványán, valamint az erkölcsi bizonyítványon kívül «a m. kir. földmívelésügyi miniszter még más .körülmények igazolását is megkívánhatja*. Vagyis teljesen a földmívelésügyi miniszter kényétől függ minden ingatlanközvetítő sorsa és mindez eldugva egy rendelet homályos szövegezése alatt, nehogy az érdekeltek véletlenül is észrevegyék, hogy róluk van szó. A rendelet kihirdetése napján lépett életbe, de egy szó sincs benne arról, hogy mennyi időn belől kell a kérelmet a földmívelési miniszterhez benyújtani. Nagyon valószínű, hogy jelen pillanatban Budapest ingatlanközvetítői kivétel nélkül a törvényben megszabott kellékek híján folytatják iparukat azon egyszerű oknál fogva, mert nem is tudnak arról, hogy róluk, de nélkülök egy új rendelkezés látott napvilágot. Gutman Lajos. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. A drága Rendeletek Tára. A belügyminisztérium által kiadott, most megjelent Rendeletek Tárának 1931. évi VII—IX. füzetének ára 8 P, I—III. füzetének ára volt 3 P 20 f, IV—VI. füzetéé 6 P. Jelezték, hogy 1931. évről még 2 kötet lesz. Az 1930. évi 3 füzet egyenként 5 P volt. Minden tudományos felkészültség nélkül, olcsó minőségű papírra, egyszerű lemásolása ez a Budapesti Közlönyben megjelent rendeleteknek egy tartalommutatóval felszerelve; irodaigazgató is összeállíthatja. Alkalomszerűen jegyezzük meg, hogy a Budapesti Közlöny kiadásában megjelenő Országos Törvénytár évi előfizetési díja elszámolásra 24 P. Tűrhetetlen magas árak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hatóságoknak kellene arról gondoskodni, hogy életünket rendező állami intézkedések szabályait minél szélesebb körben terjesszék el, mert csak úgy tudunk ezekhez alkalmazkodni, ha ismerjük is őket. Ennek első feltétele' a minden nyerészkedést, személyi célt kizáró olcsóság. Éppenséggel a jogszabályokat értelmező, beléjük életet adó, ezeket alkalmazó jogászközönséghez, ügyvédekhez, bírákhoz volna szükséges egyenesen lecsökkent áron mindezt eljuttatni. Korányi Károly. Ne felejtse el az ügyvédi vétívet a bírósághoz való benyújtás előtt kitölteni az ön által ismert adatokkal (1., 2. és 3. számú rovatok).