Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 11. szám - Vitás kérdések. Figyelmeztető közlések. A Hivatalos Lap

II. »Z \M. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 43 gyüjtőszekrényből a főlajstromba való min­den bevezetés nélkül kerüljenek. 11. A különirodák ne kezeljék a bírók nagy csoportjának, hanem csak annyi bíró­nak az ügyeit, amennyi a különirodák gazdaságos ügyvitele szempontjából feltét­lenül szükséges és a különirodák helyiségileg is az illető bírók hivatali helyiségeinek köz­vetlen közelében helyezendők el, hogy a bíró és irodája között szerves kapcsolat -legyen és a bírónak módjában álljon saját irodája ügyvitelét irányítani és ellenőrizni. 12. Az ügyek megjelölésének egyszerűsí­tése, nevezetesen a jelenlegi öt elem (betű, iroda száma, ügyszám, évszám, alszám) közül a betűnek és irodaszámnak elha­gyása, viszont a közp. járásbíróságnál már eddig is bevezetett rendszerhez hasonlóan, az ügyszámozásban oly számcsoportok léte­sítése, hogy az ügyszámból a különiroda száma is kitűnjön. (Folyt, köv.) Országos Ügyvédszövetség. Gróf Apponyi Albert arcképének leleple­zése. Az Országos Ügyvédszövetség és a Budapesti Ügyvédi Kamara március 15-én d. u. 6 órakor együttes díszülés keretében leplezi le gróf Apponyi Albertnek, Magyar­ország nagy védőügyvédjének kitűnően si­került arcképét, amelyet az OÜSZ meg­bízásából Burghardt Bezső jeles magyar festőművész festett meg. A díszülésen Pap József és Fittler Dezső elnökölnek. Meg­jelenésüket kilátásba helyezték: gróf Ap­ponyi Albert , gróf Károlyi Gyula miniszter­elnök, a kormány több tagja, a bíróságok és egyéb hatóságok vezetői, valamint úgy a budapesti, mint a vidéki ügyvédi kar szá­mos tagja. Az ünnepi beszédet Nagy Emil mondja. Ügyvédi Egyesületek. A Ribáry-csoport ügyvédbaráti társaság 1932. március 19-én rendezi harmadik, ez idényben utolsó estélyét, éspedig a Hungária pálmakertjében. Az estélyen közreműködik Svéd Sándor, a m. kir. Operaház művésze. Vitás kérdések. Figyelmeztető közlések. A Hivatalos Lap. Jókai regényírói fantáziá­jának legszebb terméke, az Új földesúr pom­pás jelenete jut önkénytelenül eszünkbe, midőn Grisák a Bach-korszakbeli Cseh­országból ideszakadt fiskális megmagya­rázza az öreg Garanvölgyinek, hogy miután nem olvasta a Reichsgesetzblattot rend­szeresen, tehát helyrehozhatatlanul elveszí­tette kétezerholdas birtokát, és az öreg szittya megígéri, hogy most már megren­deli a hivatalos lapot ; «s azontúl ez lesz az, amit versate diu-versate noctuque, nehogy egyszer tudatlanságom miatt még magamat is eladjon valaki, akinek just ad hozzá a paragrafusa Valóban nem lehet egy bizonyos keserű humor nélkül nézni a hiva­talos lapban nap-nap után megjelenő rende­letáradatot, amely immár a gazdasági és társadalmi élet minden terét megbénító özönvízzé dagadt. íme egy mutatványszám : A Budapesti Közlöny 42. száma 1932. február 21-én vasárnapi olvasmányul a következő rendeletekkel kedveskedik a nyá­jas olvasónak : 1. a m. kir. minisztérium 1150/1932. M. E. sz. rendelete a földbirtok­rendezés befejezésével kapcsolatos tenni­valók ellátásáról szóló 1931 : XXXV. tc. végrehajtása tárgyában ;2. a m. kir. minisz­térium 1210/1932. M. E. sz. rendelete a részvénytársaságok és szövetkezetek üzlet­eredményének felhasználása tárgyában ; 3. a m. kir. minisztériumnak 1220/1932. M. E. számú rendelete a tejforgalom szabályozás sára vonatkozó egyi s rendelkezésekről; 4. a m. kir. földinívelésügyi miniszternek 30,700/1932. F. M. sz. rendelete a tejforga­lom szabályozásáról szóló 21,300/1931. F. M. számú rendelet kiegészítése, és a budapesti és bpestkörnyéki tejár megállapítás tárgyá­ban ; 5. a m. kir. igazságügyminiszternek 5879/1932. I. M. sz. rendelete az Országos Földbirtokrendező Bíróság ügyviteli szabá­lyainak módosítása tárgyában; 6. a m. kir. igazságügyminiszternek 6000/1932. I. M. sz. rendelete földbirtokrendezés befejezésé­vel kapcsolatos tennivalók ellátásáról szóló 1931 : XXXV. tc. végrehajtásához szüksé­ges telekkönyvi szabályok tárgyában; 7. a in. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1932. évi 113,906. sz. rendelete a gyárszerű ipar­űzési ismérvei ma közkereseti és betéti tár­saságok iparűzése, az iparos munkaegyesí­tési jogának keretei és a kereskedőnek áruk elkészíttetését célzó megrendelések átvéte­lére vonatkozó joga tárgyában ; 8. a m. kir. pénzügyminiszternek 1932. évi 19,000. sz. körrendelete a jövt delem- és vagyonadó 1932. évi kivetése tárgyában. Budapesti polgárnak a feje szédül, ha cáak a címeket is olvassa, pedig ezek a ren­deletek a húsába vágnak s így kénytelen nemcsak a címeket, hanem a nyakatekert magyarságú szöveget is elolvasni, amiből megtudhatja például, hogy ha kereskedő és a 113,906/1932. sz. rendelet dacára az általa eladott áru átalakítását vállalja, akkor kihágást követ el, amiért pénzbün­tetés jár. Példáyl ha egy szőrmekereskedő bundát ad el és a bunda faconja nem felel meg, azt odahaza saját segédjével nem ja­víttathatja ki, nem alakíttathatja át, mert ezért pénzbírság jár, de ha mással alakít­tatja és erről munkanaplót nem vezet, akkor megbüntetik. Avagy ha véletlenül 32 fillé­ren aZwZadta volna el a tejet, azért kéthónapi elzárással büntetendő. Sőt az is megtörtén­hetik vele, hogy azért, mert az 1150/1932. számú rendeletet, mely a földbirtokrende­zés befejezéséről szól, nem olvassa el, el­veszti az iparengedélyét és ezzel egész egzisztenciáját, ha véletlenül ingatlan­közvetítéssel foglalkozik, annak ellenére, hogy életébe sohasem közvetített földbirtok­eladást és a földbirtokrendezéshez semmi köze sincs. A rendeletszövegezések pongyolaságára mi sem jellemzőbb, mint ezen legutóbb emlí­tett rendeletnek az ingatlan közvetítés en­gedélyezésérőlszóló paragrafusa. A 60,000— 1921. F. M. sz. rendelet, illetve a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1924. évi VII. tc. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet, amelyre ebben a szakaszban is utalás történik, kifejezetten kiveszi az OFB hatásköréből a székesfővárosi bel­sőségekre vonatkozó ingatlanközvetítést. Az új rendelet nyilvánvalóan ugyancsak nem karja a földinívelésügyi miniszter hatás­körébe vonni a székesfővárosi belsőségek ingatlan közvetítését, de mégis úgy van szövegezve, hogy ennek alapján minden ingatlanközvetítő akár a fővárosi belsősé­gekkel, akar földbirtokok közvetítésével fog­lalkozik, diicára régi iparigazolványának, kénytelen a földinívelésügyi minisztérium­hoz újabb kérvényt beadni, hogy iparát gyakorolhassa, a kérelméhez pedig az állam­polgársági bizonyítványán, valamint az er­kölcsi bizonyítványon kívül «a m. kir. földmívelésügyi miniszter még más .körül­mények igazolását is megkívánhatja*. Vagyis teljesen a földmívelésügyi miniszter kényé­től függ minden ingatlanközvetítő sorsa és mindez eldugva egy rendelet homályos szö­vegezése alatt, nehogy az érdekeltek vélet­lenül is észrevegyék, hogy róluk van szó. A rendelet kihirdetése napján lépett életbe, de egy szó sincs benne arról, hogy mennyi időn belől kell a kérelmet a földmívelési miniszterhez benyújtani. Nagyon valószínű, hogy jelen pillanatban Budapest ingatlan­közvetítői kivétel nélkül a törvényben meg­szabott kellékek híján folytatják iparukat azon egyszerű oknál fogva, mert nem is tudnak arról, hogy róluk, de nélkülök egy új rendelkezés látott napvilágot. Gutman Lajos. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. A drága Rendeletek Tára. A belügymi­nisztérium által kiadott, most megjelent Rendeletek Tárának 1931. évi VII—IX. füzetének ára 8 P, I—III. füzetének ára volt 3 P 20 f, IV—VI. füzetéé 6 P. Jelez­ték, hogy 1931. évről még 2 kötet lesz. Az 1930. évi 3 füzet egyenként 5 P volt. Minden tudományos felkészültség nélkül, olcsó minőségű papírra, egyszerű lemáso­lása ez a Budapesti Közlönyben megjelent rendeleteknek egy tartalommutatóval fel­szerelve; irodaigazgató is összeállíthatja. Alkalomszerűen jegyezzük meg, hogy a Budapesti Közlöny kiadásában megjelenő Országos Törvénytár évi előfizetési díja el­számolásra 24 P. Tűrhetetlen magas árak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hatóságoknak kellene arról gondoskodni, hogy életünket rendező állami intézkedé­sek szabályait minél szélesebb körben ter­jesszék el, mert csak úgy tudunk ezekhez alkalmazkodni, ha ismerjük is őket. Ennek első feltétele' a minden nyerészkedést, sze­mélyi célt kizáró olcsóság. Éppenséggel a jogszabályokat értelmező, beléjük életet adó, ezeket alkalmazó jogászközönség­hez, ügyvédekhez, bírákhoz volna szüksé­ges egyenesen lecsökkent áron mindezt el­juttatni. Korányi Károly. Ne felejtse el az ügyvédi vétívet a bíró­sághoz való benyújtás előtt kitölteni az ön által ismert adatokkal (1., 2. és 3. számú rovatok).

Next

/
Thumbnails
Contents