Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 11. szám - Az ügyvédek helyzete Romániában és az új ügyvédi törvény

14 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1 1. SZÁM. Külföldi ügyvédség hírei. "V Az ügyvédek helyzete Romániában és az új ügyvédi törvény. A mai általános rossz gazdasági helyzet nem kíméli a s'zabadfog­lalkozásúakat sem, és így erősen érezhető a gazdasági leromlottság és a fokozott válsággal együtt járó pangás az ügyvédi praxisban is, amelynek már előre látható az anyagi következménye. Több lényeges oka van, különösen Erdélyben és Bánátban, az ügyvédi praxisban előállott rossz hely­zetnek. Ugyanis érvényben van még min­dig az a részleges moratórium, amely a gazdálkodással foglalkozó úgynevezett bir­tokos osztálynak különös védelmi helyzetet teremtett. Románia kifejezetten agrár állam és így az ügyvédi gyakorlat legnagyobb és legjelentékenyebb részéi a gazdálkodással foglalkozó osztály adta a peres és peren­kívüli munkálataival, amely osztály a mo­ratórium folytán ma nem köteles fizetni senkinek, ellene végrehajtást nem lehet ve­zetni, se árverést kitűzni, sem megtartani stb., sőt ingatlanaik átruházás tárgyát sem képezhetik az esetben, hacsak egy hitelező javára is ezeken végrehajtási zálogjog van bekebelezve. így a birtokos osztály annyira védve van a mondhatni kizárólag részükre és javukra létesített moratórium alapján, hogy az ügyvédek jogerősen megítélt követe­léseit, akár vannak azok zálogjogilag biz­tosítva, akár nincsenek, nem lehet be­hajtani és ezekre a behajtási eljárás telje­sen szünetel. Közvetve még az az adós is védve van a fizetés alól, — aki bár nem tar­tozik a birtokos osztályhoz — de mint kezese vagy egyéb kötelezettje a gazdál­kodással foglalkozónak ezzel ugyanazon okiraton szerepel, illetve vállal kötelezett­séget, így a gazdálkodással foglalkozó osz­tály (törpe-, kis-, közép- és nagybirtokosok) elleni összes peres és részben perenkívüli ügyekben szünetel az ügyvédi munka és az ezekkel kapcsolatos ügyvédi járandóságok, munkadíjak és követelések jó időre be­hajthatatlanok. A moratóriumon kívül hozzájárult az ügyvédek gyakorlatának leromlásához a zugirászok tevékenysége, amely különösen Erdélyben fejlődött ki. Ezenkívül erősen mellőzve van régebb idő óta az ügyvédi kar munkálkodása a közigazgatási, pénzügyi és perenkívüli praxisban is. A zugirászok . elszaporodását és munkáját az ügyvédi tör­vény nem védi meg olyan mértékben, mint ahogy arra számítottak az ügyvédek. A köz­igazgatási, pénzügyi, különösen árvaszéki ügyekben hatalmas konkurrenciát képeznek a községi jegyzők, az ügyvédek konkurren­sei, még az ebben a munkakörben működő hivatalnokok, akik szívesebben veszik, ha az érdekeltek ügyeikben ügyvéd nélkül őket keresik fel és így gondolván, hogy gyor­sabban intézik el ügyeiket. Az ügyvédek anyagi helyzetét még be­folyásolja az őket igazságtalanul sújtó nagy állami adók, továbbá az állandóan fokozás alatt álló bélyeg- és törvénykezési illeték. Ezek azok a körülmények, amelyek az ügyvédi gyakorlat válságát nemcsak elő­idézték, de állandóan fokozzák is. Úgy látszik, a kormány és különösen az igozságügyminisztérium ezekkel a sajnála­tos körülményekkel, amelyek évek óta mindinkább élénkebben érintik az ügyvédi gyakorlatot, tisztában leheteti .amikor most, január elején, élet be léptette az új ügyvédi törvényt. Tényleg igyekszik javítani az ügy­védek helyzetén az új törvény, azonban egyelőre, amíg a gazdasági helyzet, a be­hajthatósági lehetőségi k nem változnak meg és a moratórium nem szűnik meg, úgy tűnik fel, mint amikor egy eladósodott embernek a hitelező kölcsönt szavaz meg, hogy sza­nálja, de nem folyósítja a megszavazott kölcsönt. A 291 szakaszos új ügyvédi törvény lé­nyegesebb és niegemlítésreméltó intézke­dései közül bennünket, erdélyi ügyvédeket közvetlenül érint a 70. §. Ez kimondja, hogy Erdélyien és Bánátban, azon jogügyletek, ame­lyeket a közjegyzői törvények (1874 : XXXV. és az 1886 : VII. te.) kifejezetten nem Utal­nak a közjegyzők kizárólagos hatáskörébe, most már a közjegyzői,' által nem szerkeszt­hetők. Ugyancsak ez a szakasz mondja ki, hogy a községi jegyzők és segédjegyzők ezentúl telekkönyvi okiratokat (kötelezvények, ingat­lan adás-vételi szerződések stb.) nem szer­keszthetnek, illetve az általuk szerkesztett ilyen természetű okiratok telikkönyvi elintézés tár­gyát nem képezhetik. Vagyis most már kizá­rólag csak ügyvédek által szerkesztett és ellen­jegyzett kérelmeket intézhet el Erdélyben és Bánátban a telekkönyvi hatóság (a regátra nem vonatkozik, mert a regátban nincs telek­könyvi intézmény), tehát sem a községi jegy­zők, sem más személyek által szerkesztett és benyújtott kérelmet a telekkönyvi hatóságok nem intézhetnek el. Ezen szakasszal kapcso­latban a visszaélésekre nézve is szigorúan intézkedhetik az új törvény, amikor ki­mondja, hogy a nem ügyvéd által szerkesz­tett, de ellenjegyzett okirat és kérelem ügyvédi ellenjegyzéséért az ügyvéd tisztelet­díjat nem fogadhat el. mert ha elfogadja ezt, úgy az gyakorlatának időleges felfüg­gesztésével járhat. Újítást hozott az új törvény abban a részé­ben, amely az ügyvédi munka- és tisztelet­díjak lényeges biztosítására vonatkozik. Az ügyvéd és ügyfele között a kikötött munka­díjra vonatkozó írástrli megállapodás a per bírósága előtt hitelesíthető, és az ilymódon hitelesített okirat vagy ügyvédi költséget megállapító egyéb közokirat (végzés, ítélet) elsőbbségi jogot ad az ügyvédnek az ügyfél ingó és ingatlan vagyonára. Ilyen okirat alapján az ügyvédmunkadíj követelése telekkönyvileg előjegyezhető és az ügyvéd adósának ingó vagy ingatlan vagyonára ilyen okirat alapján előzetes biztosítási végrehajtást vezethet. amely végrehajtás csakis az esetben függeszthető fel, ha az adós az ügyvéd követelését bírói letétbe helyezi. Ezzel az intézkedéssel az ügyvéd költségigényét biztosíthatja az adós ingó és ingatlan vagyonán, mielőtt erre jogerős ítéletet kaphat. Az új ügyvédi törvény egyik szakasza (81.) személyi és olyan védelmet biztosít az ügyvédnek hivatásának gyakorlásában, amelyet az előző törvények nem biztosítot­tak. Egyenrangúnak minősíti ez az intéz­kedés az ügyvédet hivatásának gyakorlása alatt az ugyanakkor hivatalában működő köz­tisztviselővel, ami a tiszteletet és az ügyvéd ellen elkövetett bármiféle sérelmet illeti. És ha ilyen alkalommal az ügyvédet valaki megsérti, úgy lesz elbírálva a sérelem, mintha ez köztisztviselő ellen hivatása gyakorlatában lenne elkövetve. Az ügyvédi kart anyagilag is érintő fon­tos intézkedése az új törvénynek az, hogy az országos ügyvédszövetség mellé központi nyugdíjpénztárt létesít, amelynek célja, hogy a saját jövedelméből a kamarák és az ügy­védek hozzájárulásával a gyakorlattól vissza­vonuló ügyvédeknek, ezek özvegyeinek és kiskorú árváinak nyugdíjat nyújtson és biz­tosítson. A nyugdíj mennyiségéről és a nyugdíj engedélyezésének feltételeiről külön rendelet fog intézkedni, amelyet az állandó bizottság az igazságügyminisztériummal együtt és ennek jóváhagyása mellett fog kidolgozni. Az új törvény az alapelveket már erre nézve is szabályozza. Például : 35 évi gyakorlat után, ha az ügyvéd meg­szakítás nélkül tagja volt bármely kamará­nak, teljes nyugdíj fog járni részére, 30 évi gyakorlat után 70 %, 25 évi gyakorlat után 50% és 20 évi gyakorlat után 40% fog járni. Minden esetben nyugdíjképes lesz a 65. életévét betöltött ügyvéd. Az özvegyek és kiskorúak a megállapított nyugdíj felét fogják kapni. A nyugdíjra jogosított és nyugdíjat élvező ügyvédeknek jogot ad a törvény bármely életkorig a gyakorlat foly­tatására is. Az új úgyvédi törvény sok módosításon ment keresztül, míg most végre életbelépett, megfelelő alapelveket hozott magával azért, hogy javítson az ügyvédek helyzetén, amely javítás csak akkor lesz érezhető, ha az általános gazdasági helyzet is meg fog ja­vulni. Ezt pedig várjuk és akarjuk nemcsak mi, úgyvédek, hanem mindenki, aki híve a normális életviszonyoknak és helyzetnek. Medgyesi István. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 4600/1932. I. M. számú rendelet a dolog­házba utalt s az országból kiutasításra is ítélt külföldiek feltételes szabadságrabocsáj­tása esetében a kiutasítás végrehajtásáról. (Bpesti Közi. 48. szám.) 1110/1932. M. E. számú rendelet az 1932. evet megelőző időből származó illetékhátra­lékok kiegyenlítésénél adandó kivételes fize­tési kedvezményekről. (Bpesti Közi. 49. szám.) 1400/1932. M. E. számú rendelet a mező­gazdasági haszonbérletekről. (Bpesti Közi. 49. szám.) 14,500/1932. VH/a. P. M. számú rendelet a behajthatatlan házbérek után járó adók törlése tárgyában. (Bpesti Közi. 49. szám.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents