Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 11. szám - Az ügyvédek helyzete Romániában és az új ügyvédi törvény

14 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1 1. SZÁM. Külföldi ügyvédség hírei. "V Az ügyvédek helyzete Romániában és az új ügyvédi törvény. A mai általános rossz gazdasági helyzet nem kíméli a s'zabadfoglalkozásúakat sem, és így erősen érezhető a gazdasági leromlottság és a fokozott válsággal együtt járó pangás az ügyvédi praxisban is, amelynek már előre látható az anyagi következménye. Több lényeges oka van, különösen Erdélyben és Bánátban, az ügyvédi praxisban előállott rossz helyzetnek. Ugyanis érvényben van még mindig az a részleges moratórium, amely a gazdálkodással foglalkozó úgynevezett birtokos osztálynak különös védelmi helyzetet teremtett. Románia kifejezetten agrár állam és így az ügyvédi gyakorlat legnagyobb és legjelentékenyebb részéi a gazdálkodással foglalkozó osztály adta a peres és perenkívüli munkálataival, amely osztály a moratórium folytán ma nem köteles fizetni senkinek, ellene végrehajtást nem lehet vezetni, se árverést kitűzni, sem megtartani stb., sőt ingatlanaik átruházás tárgyát sem képezhetik az esetben, hacsak egy hitelező javára is ezeken végrehajtási zálogjog van bekebelezve. így a birtokos osztály annyira védve van a mondhatni kizárólag részükre és javukra létesített moratórium alapján, hogy az ügyvédek jogerősen megítélt követeléseit, akár vannak azok zálogjogilag biztosítva, akár nincsenek, nem lehet behajtani és ezekre a behajtási eljárás teljesen szünetel. Közvetve még az az adós is védve van a fizetés alól, — aki bár nem tartozik a birtokos osztályhoz — de mint kezese vagy egyéb kötelezettje a gazdálkodással foglalkozónak ezzel ugyanazon okiraton szerepel, illetve vállal kötelezettséget, így a gazdálkodással foglalkozó osztály (törpe-, kis-, közép- és nagybirtokosok) elleni összes peres és részben perenkívüli ügyekben szünetel az ügyvédi munka és az ezekkel kapcsolatos ügyvédi járandóságok, munkadíjak és követelések jó időre behajthatatlanok. A moratóriumon kívül hozzájárult az ügyvédek gyakorlatának leromlásához a zugirászok tevékenysége, amely különösen Erdélyben fejlődött ki. Ezenkívül erősen mellőzve van régebb idő óta az ügyvédi kar munkálkodása a közigazgatási, pénzügyi és perenkívüli praxisban is. A zugirászok . elszaporodását és munkáját az ügyvédi törvény nem védi meg olyan mértékben, mint ahogy arra számítottak az ügyvédek. A közigazgatási, pénzügyi, különösen árvaszéki ügyekben hatalmas konkurrenciát képeznek a községi jegyzők, az ügyvédek konkurrensei, még az ebben a munkakörben működő hivatalnokok, akik szívesebben veszik, ha az érdekeltek ügyeikben ügyvéd nélkül őket keresik fel és így gondolván, hogy gyorsabban intézik el ügyeiket. Az ügyvédek anyagi helyzetét még befolyásolja az őket igazságtalanul sújtó nagy állami adók, továbbá az állandóan fokozás alatt álló bélyeg- és törvénykezési illeték. Ezek azok a körülmények, amelyek az ügyvédi gyakorlat válságát nemcsak előidézték, de állandóan fokozzák is. Úgy látszik, a kormány és különösen az igozságügyminisztérium ezekkel a sajnálatos körülményekkel, amelyek évek óta mindinkább élénkebben érintik az ügyvédi gyakorlatot, tisztában leheteti .amikor most, január elején, élet be léptette az új ügyvédi törvényt. Tényleg igyekszik javítani az ügyvédek helyzetén az új törvény, azonban egyelőre, amíg a gazdasági helyzet, a behajthatósági lehetőségi k nem változnak meg és a moratórium nem szűnik meg, úgy tűnik fel, mint amikor egy eladósodott embernek a hitelező kölcsönt szavaz meg, hogy szanálja, de nem folyósítja a megszavazott kölcsönt. A 291 szakaszos új ügyvédi törvény lényegesebb és niegemlítésreméltó intézkedései közül bennünket, erdélyi ügyvédeket közvetlenül érint a 70. §. Ez kimondja, hogy Erdélyien és Bánátban, azon jogügyletek, amelyeket a közjegyzői törvények (1874 : XXXV. és az 1886 : VII. te.) kifejezetten nem Utalnak a közjegyzők kizárólagos hatáskörébe, most már a közjegyzői,' által nem szerkeszthetők. Ugyancsak ez a szakasz mondja ki, hogy a községi jegyzők és segédjegyzők ezentúl telekkönyvi okiratokat (kötelezvények, ingatlan adás-vételi szerződések stb.) nem szerkeszthetnek, illetve az általuk szerkesztett ilyen természetű okiratok telikkönyvi elintézés tárgyát nem képezhetik. Vagyis most már kizárólag csak ügyvédek által szerkesztett és ellenjegyzett kérelmeket intézhet el Erdélyben és Bánátban a telekkönyvi hatóság (a regátra nem vonatkozik, mert a regátban nincs telekkönyvi intézmény), tehát sem a községi jegyzők, sem más személyek által szerkesztett és benyújtott kérelmet a telekkönyvi hatóságok nem intézhetnek el. Ezen szakasszal kapcsolatban a visszaélésekre nézve is szigorúan intézkedhetik az új törvény, amikor kimondja, hogy a nem ügyvéd által szerkesztett, de ellenjegyzett okirat és kérelem ügyvédi ellenjegyzéséért az ügyvéd tiszteletdíjat nem fogadhat el. mert ha elfogadja ezt, úgy az gyakorlatának időleges felfüggesztésével járhat. Újítást hozott az új törvény abban a részében, amely az ügyvédi munka- és tiszteletdíjak lényeges biztosítására vonatkozik. Az ügyvéd és ügyfele között a kikötött munkadíjra vonatkozó írástrli megállapodás a per bírósága előtt hitelesíthető, és az ilymódon hitelesített okirat vagy ügyvédi költséget megállapító egyéb közokirat (végzés, ítélet) elsőbbségi jogot ad az ügyvédnek az ügyfél ingó és ingatlan vagyonára. Ilyen okirat alapján az ügyvédmunkadíj követelése telekkönyvileg előjegyezhető és az ügyvéd adósának ingó vagy ingatlan vagyonára ilyen okirat alapján előzetes biztosítási végrehajtást vezethet. amely végrehajtás csakis az esetben függeszthető fel, ha az adós az ügyvéd követelését bírói letétbe helyezi. Ezzel az intézkedéssel az ügyvéd költségigényét biztosíthatja az adós ingó és ingatlan vagyonán, mielőtt erre jogerős ítéletet kaphat. Az új ügyvédi törvény egyik szakasza (81.) személyi és olyan védelmet biztosít az ügyvédnek hivatásának gyakorlásában, amelyet az előző törvények nem biztosítottak. Egyenrangúnak minősíti ez az intézkedés az ügyvédet hivatásának gyakorlása alatt az ugyanakkor hivatalában működő köztisztviselővel, ami a tiszteletet és az ügyvéd ellen elkövetett bármiféle sérelmet illeti. És ha ilyen alkalommal az ügyvédet valaki megsérti, úgy lesz elbírálva a sérelem, mintha ez köztisztviselő ellen hivatása gyakorlatában lenne elkövetve. Az ügyvédi kart anyagilag is érintő fontos intézkedése az új törvénynek az, hogy az országos ügyvédszövetség mellé központi nyugdíjpénztárt létesít, amelynek célja, hogy a saját jövedelméből a kamarák és az ügyvédek hozzájárulásával a gyakorlattól visszavonuló ügyvédeknek, ezek özvegyeinek és kiskorú árváinak nyugdíjat nyújtson és biztosítson. A nyugdíj mennyiségéről és a nyugdíj engedélyezésének feltételeiről külön rendelet fog intézkedni, amelyet az állandó bizottság az igazságügyminisztériummal együtt és ennek jóváhagyása mellett fog kidolgozni. Az új törvény az alapelveket már erre nézve is szabályozza. Például : 35 évi gyakorlat után, ha az ügyvéd megszakítás nélkül tagja volt bármely kamarának, teljes nyugdíj fog járni részére, 30 évi gyakorlat után 70 %, 25 évi gyakorlat után 50% és 20 évi gyakorlat után 40% fog járni. Minden esetben nyugdíjképes lesz a 65. életévét betöltött ügyvéd. Az özvegyek és kiskorúak a megállapított nyugdíj felét fogják kapni. A nyugdíjra jogosított és nyugdíjat élvező ügyvédeknek jogot ad a törvény bármely életkorig a gyakorlat folytatására is. Az új úgyvédi törvény sok módosításon ment keresztül, míg most végre életbelépett, megfelelő alapelveket hozott magával azért, hogy javítson az ügyvédek helyzetén, amely javítás csak akkor lesz érezhető, ha az általános gazdasági helyzet is meg fog javulni. Ezt pedig várjuk és akarjuk nemcsak mi, úgyvédek, hanem mindenki, aki híve a normális életviszonyoknak és helyzetnek. Medgyesi István. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 4600/1932. I. M. számú rendelet a dologházba utalt s az országból kiutasításra is ítélt külföldiek feltételes szabadságrabocsájtása esetében a kiutasítás végrehajtásáról. (Bpesti Közi. 48. szám.) 1110/1932. M. E. számú rendelet az 1932. evet megelőző időből származó illetékhátralékok kiegyenlítésénél adandó kivételes fizetési kedvezményekről. (Bpesti Közi. 49. szám.) 1400/1932. M. E. számú rendelet a mezőgazdasági haszonbérletekről. (Bpesti Közi. 49. szám.) 14,500/1932. VH/a. P. M. számú rendelet a behajthatatlan házbérek után járó adók törlése tárgyában. (Bpesti Közi. 49. szám.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.