Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 11. szám - Az igazságszolgáltatás racionalizálása. A "Budapesti Ügyvédúnió" [1. r.]

42 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY I 1. SZÁM. letkezése egyszer és mindenkorra ki volna küszöbölhető, és ily esetben a törlési rendelkezések is lényeges enybítést tűrhetnének el. Ügy tudjuk, a felvetett kértlésekkel a Budapesti Ügyvédúnió foglalkozik, és a megoldási módozatok tekintetében a fennebb vázolt irányban készül állást foglalni. A'. D. Budapesti Ügyvédi Kamara. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya mosl foglalkozik a kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok törvénykezési szünideje tárgyában véleményezés végett megküldött igazságügyminiszteri rendelettervezetével. Gerlóczy Endre kamarai ügyész részletes, rendkívül alapos és a kérdés történeti előzményeivel is foglalkozó előadói tervezetet terjesztett a választmány elé. Az előadó szerint feltétlenül kívánatos a törvénykezési szünet intézményes szabályozása úgy az ügyvédek, mint a bíróságok, de a jogkereső közönség szempontjából is. Javasolja, hogy a bíróságok mellett a kir. ügyészségek nyári szünetének kérdése is rendeztessék ; a szünet a rendelettervezet szerinti négy hét helyett július hó második vasárnapjától számítandó hatheti időtartamban állapíttassák meg, mert a tapasztalat szerint — különösen Budapesten — az ügyvédi munkában jelentkező fokozottabb szünetelés inkább július második felére és augusztusnak a Szent Ist ván-napi nemzeti ünnepig terjedő időszakára esik, de másrészt az alsóbíróságok szüneti ideje így a felsőbíróságokéval is összhangba hozható lesz. Ezután az előadói javaslat a rendelettervezetnek majdnem minden szakaszára vonatkozólag talál kiegészíteni vagy niódosítanivalót. Az ügyvédi kamara választmánya a legközelebbi napokban terjeszti fel az igazságügyminiszter úrhoz javaslatát. A Budapesti Ügyvédúnió megbízásából Ribáry Géza a következő javaslatokat terjesztette a budapesti ügyvédi kamara választmánya elé: 1. mondja ki a választmány, hogy rendszeresíti a kamarai tagértekezletek intézményét olykép, hogy legalább kéthavonként kamarai tagértekezleteket fog egybehívni oly célból, hogy azon a kamara tagjai a választmány működéséről részletes tájékozódást szerezhessenek. Ezeken a kamarai tagértekezleteken felváltva az elnökhelyettesek egyike elnököl és a kamara választmánya által kijelölt választmányi tag referál a választmánynak a legutóbbi tagértekezlet óta kifejtett működéséről, és ugyanő számol be a választmánynak a tagértekezleten elhangzott kívánságokról és indítványokról; 2. mondja ki a választmány, hogy a különböző ügyvédi közületek (Ügyvédszövetség, Ügyvédi Kör, Ügyvédúnió, Ügyvédotthon és egyéb ügyvédi pártok és csoportok) által rendezett felolvasásokon, ankéteken és gyűléseken magát állandóan, a választmánynak erre külön kirendelt tagja által, képviseltetni fogja, akinek feladata lesz a választmányt tájékoztatni az illető felolvasáson, ankéten vagy gyűlésen elhangzott indítványokról és kívánságokról. Rövid indokolás. Sa jnálatos jelenség, hogy az ügyvédi kar zöme a választmány iránt érdeklődést csak a választások alkalmával tanúsít, aminek főok', bogya választmány működése felől nincs kellőkép tájékoztatva. A kamarai közgyűlés egy 3000 tagnál többet számla ló testületnél nem alkalmas arra, hogy szócsöve legyen a kar kívánságainak. A választmány munkájának eredményességét nagyban fokozza annak tudata, hogy a kar egész egyeteme áll a választmány munkássága mögött, ezt az összhangot pedig a választmány és a kar egyeteme között, legjobban lehet biztosítani azáltal, ha az ügyvédi kar állandóan tájékozódást nyer a választmány munkássága felől, viszont a választmány rendszeresen tudomást szerez a kar kívánságairól. Hírek a vidéki kamarák köréből. Az Egri Ügyvédi Kamara évi jelentéséből: Amint ezt előre láttuk és jelentettük is, a jogorvoslatok korlátozása következtében a polgári perekben az előbb ritkaságszámba ment perújítások száma ijesztő mértékben emelkedik. Egy új fellebbezési fórummá alakul ki a perújítási bíráskodás. A behajtási eljárásnak újabb keletű megnehezítése indokolttá teszi, hogy ha a közjegyzők javára be lehet kebelezni telekkönyvileg a 25 pengőn aluli költségeket, akkor ez az ügyvédi költségekre is megengedtessék, annál is inkább, mert a szintén újabb keletű fizetési meghagyásos és még inkább büntetőparancsi eljárásban az ügyvédi költség legtöbb esetben alatta marad ennek a kritikus összegnek. * * * Sok felesleges munkától és utánjárástól kímélné meg úgy az ügyvédeket, mint a telekkönyvi alkalm; zottakat, ha elrendeltetnék, hogy a telekkönyvi hatóságoktól kikézbesítendő minden végzésben fel legyen tüntetve azon ingatlantulajdonosának a neve, amely ingatlanra vonatkozóan a végzés tkvi bejegyzés elrendelését tartalmazza. De feltétlenül célszerűnek és szükségesnek mutatkoznék az i« hogy minden telekkönyvi bejegyzésről, amely a telekkönyv B. lapján eszközöltetik, minden a telekkönyvi C. lapból kitűnő jelzálogos hitelező értesíttessék. * * * A legsürgősebb munkaidőben, az aratás idején egy ország földből élő népességének óriási része e rövid idő alatt keresi meg egészévi táplálékát. Nagy nemzetgazdasági kárnak tartjuk, hogy akkor törvénykezési okokból csak egy munkáskéz is elvonassék a mezei munkától. Ez idő alatt tehát a legszükségesebb ügyektől eltekintve a teljes törvényszünet betartását tartanok kívánatosnak. Világosítsa jel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Az igazságszolgáltatás racionalizálása. . A ((Budapesti Ügyvédúnió» racionalizálási ankétjén a polgári perrendtartási rész előadója, Ribáry Ernő a következőkben ismertette javaslatait : Az ankét előzményeinek és a Budapesti Ügyvédiúnió által kiküldött racionalizálási bizottság tárgyalásainak, valamint az ankét programmjának ismertetése után röviden foglalkozott a racionalizálás fogalmával, a racionalizálási mozgalom történetével, a korábban csak az iparban és általában a közgazdaságban alkalmazott racionalizáció elveinek a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén való alkalmazhatásával és azután áttért a konkrét javaslatokra, amelyeket 20 csoportban terjesztett elő. .- I. Az érvényben lévő jogszabályok felkutatásával járó nehézségek elhárítását célzó intézkedések. 1. A kodifikácionális és rendeletalkotási technika olymódon való megváltoztatása, hogy a törvény (rendelet) címe hű, könnyen megjegyezhető rövid képet adjon annak tartalmáról, és abban oly jogszabályok, amelyek a törvény főtárgyával kapcsolatban nincsenek (mint pl. az állam elleni biztosítási végrehajtás kizárása a valorizációs törvényben), ne foglaltassanak. 2. Az érvényben lévő jogszabályokról kötelező erejű szakcsoportok szerinti hivatalos összeállítások koronkénti kibocsájtása. 3. Novelláris jogalkotás esetén a módosító rendelkezéseknek a módosítottak helyébe való beszámozása és a módosított törvénynek (rendeletnek) a kormány által új, egységes szerkezetben való közhiteles közzététele. 4. A bíróknak törvénykönyvekkel, döntvénytárakkal, helyi szabályrendeletekkel stb. segédeszközökkel való ellátása. 5. A bírói ügyvitel szabályainak az összes módosító és kiegészítő rendelkezésekkel kibővített egységes átdolgozása. 6. A bíróságok részére fontossággal bíró koronként változó tudnivalóknak (a megkeresések elintézése, szegényjog, perköltségbiztosíték és külföldi ítéletek kölcsönös elismerése tekintetében az egyes külföldi államokkal fennálló viszonossági vagy szerződéses viszony az óvadékképes értékpapírok jegyzéke stb.) az igazságügyminiszter által évenként egységes alakban való közzététele és a bíróságok részére való megküldése, hogy ezáltal a jelenleg majdnem minden esetben szükségessé váló tudakozódások, a minisztériumnak számtalan esetben való megkeresése stb. feleslegessé váljék. II. A bírósági ügyvitel egyes alapelveinek reformja. 7. A főlajstrom csak az új ügyek (kezdő ügyek) iktatására és az egyes bírósági irodák közti kiosztására, valamint a bíróságnál folyamatban lévő ügyek névmutatójának vezetésére szolgáljon. 8. A központi iroda teljesen megszüntetendő. 9. Az irattár csakis a befejezett ügyek kezelését végezze. 10. Az iratkezelés tulajdonképpeni ellátói a különirodák, ahová a nem kezdő iratok benyújtandók, illetőleg amelyekbe azok a