Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 10. szám - Az inzolvenciák kuruzslói

10. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 39 Az Országos Ügyvédszövetség [II. (miskolc—lillafüredi) vándorgyűlése irományainak harmadik kötete, a «Napló» jelent most meg Vadász Béla szerkesztéséhen, amely a vándorgyűlés ünnepi, előadói és bizottsági üléseinek anyagát , valamint az ünnepi lakomákon elhangzott beszédeket ismerteti olyan kimerítően és áttekinthető rendszerességgel feldolgozva, hogy e Napló átolvasása után a vándorgyűlésen felvetett aktuális problémák, sérelmek és reformjavaslatok felől minden jogász tiszta képet kap. A Napló végül közli a vándorgyűlés határozatait, amelyeket az ügyvédi kérdések, a jogalkotási kérdések, a hitelező védelme és a valutáris kérdések tekintetében hozott. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága febr. 24-én tartotta tizenharmadik és, előreláthatólag utolsó ülését. A német javaslatnak a társaság bejegyzéséről szóló szakaszait tárgyalta le. amelyekről Lévy Béla ügyvéd készített alapos előadói véleményt. Ebben a keretben a felszólalók közül az elővizsgálat kérdésével foglalkoztak Simái ítélőtáblai tanácselnök. Sichermann Bernát. Doroghy Kálmán és dörög Frigyes ügyvédek, a bejegyzés előtt kötött jogügyletek kérdésével Gallia kúriai bíró és Doroghy ügyvéd, a fióktelepi külön cégrezetők megengedésével Kohner igazgató és Görög ügyvéd s végül a nemzetközi részvényjoggal Sichermann Bernát. A bizottságnak érdemi tanácskozásai ezzel befejeződtek. Még csak Lőic Tibor ítélőtáblai tanácselnöknek azt az indítványát tárgyalta a bizottság, amely szerint az egylet igazgatóválasztmányától állandó társasági jogi bizottság kiküldését kérelmezze azzal a megbízással, hogy az egész társasági jognak s különösen a részvényjognak kodifikálását előkészítse. A betegsége miatt távollévő indít ványozó helyet t Schuster Rudolf bizottsági elnök terjesztette elő az indítványt, amelyet Simay ítélőtáblai tanácselnök. Baumgarten Ferdinánd és Sichermann Bernát felszólalásai után a bizottság Lévy Béla javaslatára köszönetet szavazott meg elnökeinek (Schuster Baumgarten). vitavezetőinek (Sichermann. Kuncz) és összes véleményező előadóinak. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió racionalizálási ankétjének március 10-én lesz a második előadó-estje, amelyen a végrehajtási eljárást Boda Ernő, a telekkönyvi rendtartást Gutman Lajos ismertetik. — A folyó 3-án tartott első ankétünkről — a perrendtartási részről — legközelebbi számunkban referálunk. Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége február hó 27-én a budapesti ügyvédi kamara új tisztikara és választmánya tiszteletére vacsorát rendezett, amelyen nagyszámban jelent meg úgy az ügyvédi, mint az ügyvédjelölti kar. Szentiványi János, a Szövetség országos elnökének üdvözlő szavai után Britz Lajos, a budapesti kerület | elnöke ismertette az ügyvédjelölti kar katasztrofális gazdasági helyzetét és kérte a kamara vezetőségét, hogy különösen három irányban segítsen a problémák megoldásánál : 1. az állásnélküliség megoldható volna, ha a bírósági gépírószolgálathoz az elhelyezkedni nem tudó jelöltek joggyakornoki gépírókként alkalmaztatnának a jelölt i joggyakorlatba való beszámítás mellett ; 2. az áljelöltség az eddiginél sokkal szigorúbban üldözendő, a tevékenységi kimutatások mai, a jelöltekre nézve megszégyenítő rendszere azonban más ellenőrzési rendszerrel cserélendő fel ; 3. a továbbképzés len n vegye a kamara figyelembe az ügyvédjelöltek részletes írásbeli felterjesztésében előadottakat. — Baracs Marcell, Nagy Emil, Szegő Ferenc és Ruppert Rezső válaszoltak a felszólalásokra és biztosították az ügyvédjelölti kart szeretetteljes, megértő támogatásukról. Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. A kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának határozata egy tagdíjhátralék miatt történt törlés ügyében: Hivatkozással az 1931. évi december hó 10-én 1893/1931. ü. k. számára, a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsa-X. Y. ügyvédnek a kamaránál 1893/1931. ü. k. szám alatt iktatott kérvényét, valamint a kamara pénztárnokának 1881/1931. ü. k. szám alatt iktatott jelentését azzal küldi vissza a kamara választmányához, hogy a kir. Kúria ügyvédi tanácsa az 1931. december 12. napján Üt. 5936/4/1931. szám alatt kelt határozatával a kamarának 976/1931. ü. k. számú törlést kimondó határozatát helybenhagyta ; minthogy pedig a most felterjesztett iratokból kitűnőleg nevezett ügyvéd a törlés jogerőre emelkedése előtt hátralékait kiegyenlítette, az 1908 : XL. tc. 7. §-ának utolsó bekezdésében írt megszüntetésnek van helye, ennek foganatosítása azonban mindig a kamara választmányának a hatáskörébe tartozik. Az ügy természetéből következik, hogy a kir. Kúria Ügyvédi Tanácsának Üt. 5936/4/1931. számú határozata tárgytalanná vált. Budapest, 1932. évi február hó 6. napján. Osvald István s. k., a kir. Kúria másodelnöke, az ügyvédi tanács elnöke, Gál László s. k., kir. kúriai bíró, előadó. Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. Az inzolvenciák kuruzslói. Az ügyvédi kereseti lehetőségek amúgyis eléggé megcsonkított országába történt legújabbi irrupciók méltán tartják izgalomban az ügyvédi közvéleményt. Az egyik az adósok érdekvédelmi szervének felállítása, ez a komolyabb veszedelem, a másik egy bü'ósági altisztnek vagyonfelügyelővé történt kinevezése, ami kevésbbé veszedelmes és inkább humoros esel. Ez ut óbbiról a Törvénykezési Szemle 1931. évi 23. számában közölt, a Budapesti Közlöny 263. számában megjelent végzésből szereztünk tudomást, melyet a miskolci törvényszék Ke. 7298/1931. sz. alatt bocsátott ki, kinevezvén N. N. cipészmester kényszeradós vagyonfelügyelőjéül X. Y. bírósági altisztet . Arról még nincs tudomásunk, hogy a miskolci ügyvédi kamara ezt illetékes helyen már szóvá tette volna, minthogy azonban a kinevezés az ügyvédi kar lokális anyagi érdekein túlmenően az egész ország ügyvédi karának erkölcsi presztízsét is érinti, és amennyiben más bíróság is követné ezt a stílusos példát, úgy materiális szempontból is mélyen belevágna az ügyvédi érdekekbe, ennélfogva ezúttal félretéve az ügyvédi kaiegyébként megszokott obsiquens lelkinyugalmát, ez ellen a támadás ellen a leghatározottabban óvást kell emelnünk. Nem tudjuk elképzelni, hogy az egyébként bizonyára tisztességes bírósági altisztnél miképpen találja meg a bíróság az erkölcsi és vagyoni felelősségnek a jogi és szaktudásnak ama garanciáit, amelyek a kényszeregyességi eljárást újabban szabályozó 1410/1926. M. E.sz. rendelet 43—48. §-ban körülírt teendők elvégzésénél az ügyvédtől megkövetel! Ami az adósok érdekvédelmi szervének felállítását illeti, megteremtésének kiindulási pontja téves forrásból fakadt. A hitelezőknél még valahogy megkonstruálható az érdekkapcsolat, amikor egy inzolvens adóssal szemben ad hoc közösségbe lépnek, azonban ez az eseti érdekeltség sem gyökerezik mélyebb talajban. Az adósoknál azonban még ez ad hoc közösség sem jöhet létre, miután az inzolvens adósoknak egymásközötti érdekeltsége nincs, miért is az utolsó napokban életrehívott adósérdekvédelmi szervtől az adósok hiába várják speciális védelmüket. A körülbelül másfél évtized óta érvényben lévő csődönkívüli kényszeregyességi eljárás minden hibája mellett is az adósoknak sohasem volt panasza, hanem mindig a hitelezők voltak elégedetlenek és mindenféle újabb és újabb rendszabályokat és büntető szankciókat sürgettek érdekeik hathatósabb biztosítására. Ügy a lappangó, mint a nyílt inzolvencia esetében mindig ott állott az ügyvédi kar a gazdaságilag gyengébb fél oldalán, de a rendszer fogyatkozásai miatt úgyszólván tehetetlenül volt kénytelen nézni, miként koppasztják meg a különböző közbeeső szervek az adósok egzisztenciájának amúgyis lombtalan fáját, és most, amikor a világ tetőpontra hágott gazdasági krízisében az adósoknak már csak a száraz kéreg maradt meg, ez az új érdekvédelmi szerv az ő hívatlan és esetleg privilegizált faktoraival el akarja venni az ügyvédség kereseti lehetőségét az inzolvens adósok képviselete körül, amely képviselet pedig tapasztalat szerint mellőzhetetlen. Reméljük, hogy a kormány az inzolvenciák eme kuruzslóinak a működését meg fogja tudni akadályozni. Léderer Aladár. Ne sokallja a 8 fillért az ügyvédi vétívekért, amikor a postai kézbesítés helyi viszonylatban tízszer, vidéki viszonylatban tizenötször annyiba kerül, mert : az ügyvédi vótívek minden jövedelme a bírósági gépírószolgálat fenntartására és továbbfejlesztésére szolgál.