Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 10. szám - Zsitvay [Tibor]

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1(1. SZÁM. ennélfogva az átlagos szavazat a listaszámot 110-el múlja felül. Minthogy az Uniónál az átlag csak 18-al több mini a listaszám, ennélfogva az ellenzék e téren sokkal kedvezőbb eredményt mutat fel. A két nagy párt között az erők viszonyát tisztán a listaszám mutatja. Az Unióé 1390, az ellenzéké 1152. Ugyanis a kisebb pártok 50—50 °/0 arányban oszoltak meg a két nagy párt között. A Létfenntartási párt ugyanis mindkét nagy pártból 8—8 választmányi tagot, az Érdekvédelmi párt 20—20, a Kereszténypárt 20—20 választmányi tagot vett fel a listájára. Az egyes pártok jelöltjei a következő eredményt érték el : Az Únió a 11 tisztikari jelöltjeiből behozott 7-et, az Egyesült ellenzék a közös jelölteket is figyelembe véve a 11 jelöltből 8-at. Kétségtelen tehát , hogy az ellenzék jóval kisebb listaszáma dacára e téren győzelmet aratott. A választmányi tagok beérkezése pártok szerint a következő volt : Az Únió jelöltjei közül 36, az ellenzék jelöltjeiből 12 jött be. Míg tehát a tisztikar terén az Únió került hátrányba, addig a választmányi tagok száma tekintetében az Únió győzelme még mindig elhatározó volt. A 48 választmányi tagsági helyre, a leadott szavazatok nagyságát tekintve, a 2 nagy párt tagjai következő sorrendben foglalnak helyet: az Egyesült ellenzék kapta az 1., 2., 3„ 9., 15., 17., 18., 23., 34, 35., 42. és 46. helyet és az első póttagsági helyet. Az 1—48-ig hiányzó többi helyet az Únió jelöltjei kaptak. Hasonlóképpen az Úniót illeti meg a 2-ik póttagsági hely. A beérkezett tisztikarnak és a választmányi tagoknak eredményes jó munkát kívánunk. Vas Imre. * * * Mult számunkban közöltük a választmány névsorát. Pótlólag közöljük azon kartársak névsorát, akik ezer szavazatnál lobbet kaptak : Bárdos György 1339, Bánlaky (Breit) Zoltán 1336, Konkoly Elemér 1327, Ábrahám Dezső 1315, Sándor Árpád 1312, Györki Imre 1307, Seprényi Imre 1305, Várady [mre 1304, Schilling Endre 1302, Glüekstha] Andor 1301, Havas Vilmos 1301, Jakabházy János 1300, Uhlwurm Ödön 1291, Zboray Gyula 1272, Eott Pál 1271, Arje Sándor 1257, Kahán Nison 1233, Rakonicz Dezső 1233, ifj. Vas Imre 1229, Polák Géza 1228, Scháfer S. Zsigmond 1225, Tihanyi Lajos 1221, Franki Pál 1218, Moskovits Mór 1217, Sebestyén Ernő 1198, Drozdik Jenő 1195, Nagy Elek 1186, Friedmann Ignác 1181, Molnár Márton 1181, Ember Sándor 1171, Magyar Ernő 1169, Eónai Dezső 1169, Szász Ágoston 1169, Kindlovich Gyula 1163, László Áron 1156, Horváth Sándor (Debrecen) 1153, Endrényi Tivadar 1142, Sztudinka Béla 1138, Bárd Imre 1122, Virányi József 1112, Fejér Ákos 1105, Török Miklós 1074, Oláh Gyula 1065, Héczey Lajos 1059, Zilahi István Andor 1045, Mészöly Imre 1035, Nádai Jenő 1029. Kamarai ügyrend. A kamarai ügyrend módosításának kérdése alig halasztható. Az elavult ügyrend látszólag a szólásszabadságot biztosítja, azonban a valóságban a szabad vélemény nyilvánításának legfőbb akadályozója. A budapesti ügyvédi kamara t udvalevőleg 3000-nél jóval t öbb tagot számlál, akik a kamara, közgyűlésén minden egyes közgyűlési tárgynál kivétel nélkül felszólalásra jogosultak. Egy statisztikus hajlamú ügyvéd kiszámította, hogy ha valamely közgyűlésen minden ügyvédnek eszébe jutna felszólalni és mindenki csak 10 percet beszélne, úgy napi nyolcórai tárgyalási időt feltételezve, több mint két hónapig tartana a kamarai közgyűlés. Ily körülmények között nem csoda, ha igen sok ügyvédet a kamarai ügyrend elriaszt a közgyűlésen való felszólalástól, éspedig elsősorban olyanokat, akiket tudásuknál és súlyoknál fogva érdemes lenne meghallgatni és ezek a közgyűlésen rendszerint átengedik a felszólalás jogát azoknak, akiket nem annyira mások kívánnak hallani, hanem akik inkább csak magukat hallatni kívánják. A jelenleg érvényben levő kamarai ügyrend a névszerinti szavazást három ügyvéd írásbeli javaslatára kötelezőnek mondja ki, vagyis a kamarai tagok Viooo része arra kényszerítheti a közgyűlést, hogy végig szenvedjen egy névszerinti szavazást, amely a közgyűlés tanácskozásait legalább is egy órára megakasztja, amint ez egyik legutóbbi kamarai közgyűlésen is sajnálatosan megtörtént. Ily körülmények között, bármily népszerűtlennek lássék is a kezdeményezés, erélyes kézzel és minél gyorsabban hozzá kell kezdeni a kamarai ügyrend módosításához, mert hisz sehol e világon nincs egy oly 3000-nél nagyobb taglétszámmal rendelkező tanácskozó testület, amelynél a szólásszabadságnak korlátai nincsenek, éppen a véleménnyilvánítás szabadsága érdekéből. Viszont a közgyűlési ügyrend szabályozásával kapcsolatban módot kellene nyújtani az ügyvédségnek arra, hogy magát közgyűlésen kívül is kibeszélhesse a kamarai élettel kapcsolatban, mivégből igen kívánatos lenne, ha a budapesti ügyvédi kamara a kamarai értekezleteket rendszeresítené legalább kéthavonként és azokon tájékoztatná az ügyvédséget azon kérdésekről, amelyek a kamarát foglalkoztatják és módot adna az ügyvédeknek arra, hogy ezen kérdésekhez a kamarai értekezleteken hozzászólhassanak. E mellett a kamara tisztikara és választmánya, valamint az ügyvédség közötti kapcsolatok szorosabbá fűzésére igen kívánatos volna, ha a választmányi ülések legalább részben nyilvánossá tétetnének. Amint pl. a képviselőház bizottságainak tárgyalásán az összes képviselők mint hallgatók jelen lehetnek, akként nem látjuk akadályát annak, hogy azokon a választmányi üléseken, amelyeken a kamara nem adminisztratív ügyeket vagy a nyilvánosságra nem tartozó más kérdéseket tárgyal, az ügyvédek mint hallgatók jelen lehessenek. Amidőn pl. az ügyvédi kamara választmánya az igazságügyminiszterhez szóló felterjesztést tárgyal valamely törvénytervezet kérdésében, akkor csak üdvös hatás várható attól, ha ez a tárgyalás nyilvános választmányi ülésen történnék, e nyilvánosság az ügyvédségnek a kamara tevékenysége iránti érdeklődését fokozná, a tárgyalás nívóját emelné és a kamara tisztikara és választmánya tekintélyének öregbítéséhez is hozzájárulna. Hírek a vidéki Kamarák köréből. A Kecskeméti Ügyvédi Kamara évi jelentéséből: 1. A vádiratra kifogások. A bűnügyi védelemre rendkívül méltánytalan és káros a Te. 111. §-a, amely a védőnek a Bp. 256. §-a utolsó bekezdésében szabályozott vádirat visszamutatási jogát megszüntette, mert a vádtanács elé már csak a fontosabb ügyek kerülnek, ezekben pedig a tényállást megállapítani, az iratokat áttanulmányozni és kijegyezni, a kifogásokat megfelelően elkészíteni nyolc nap alatt rendszerint nem lehet, legalább is 15 napra volna szükség. 2. OFB mentesítő körülmények igazolása. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. tc. végrehajtásáról kiadott 60,000. F. M. sz. rendelet 11. §-a értelmében, ha az ingatlant elidegenítő jogügyle'tet az érdekelt felek a telekkönyvi hatóságnál mutatják be, akkor az államot illető elővásárlási jog gyakorlását kizáró körülményekről szóló helyhatósági bizonyítványt már a telekkönyvi kérvényhez kell mellékelni. Kérjük ezen rendelkezés megváltoztatásával lehetővé tenni,1 hogy ezen hatósági bizonyítvány a telekkönyvi kérvényhez 15 napon belül utólag is hatályosan mellékelhető legyen, hogy ezen telekkönyvi ügyeknek céltalan, időtrabló és munkatöbbletet okozó áttétele a gazdasági albizottsághoz elkerülhető legyen. A helyhatósági bizonyítványnak a telekkönyvi kérvény beadása előtt való beszerzése többnapi késedelmet okoz, mely idő alatt az ingatlan telekkönyvi állapotában lényeges változások történhetnek, ami egy nagy jogi veszélyt képez és súlyos károkat és zavarokat okozhat. 3. Vagyonátruházási jogügyletek bejelentése. Lényeges késedelmet okoz és a jogok érvényesülését gyakran veszélyezteti, hogy a vagyonátruházási okiratokhoz először adó és értékbizonyítványokat kell beszerezni, azután azokat a kir. adóhivatalnál illetékkiszabás végett be kell mutatni és csak ezután adhatók be a telekkönyvhöz. A telekkönyvi hatóság ezen okiratok másolatait az elintézés előtt is hetenként csoportosan is áttehetné az adótelekkönyvi nyilvántartóhoz, ahonnan szintén csoportosan és még kellő időben az adóhivatalhoz kerülhetnek, ezáltal rengeteg utánjárás és a hatóságok szokszoros felkeresése és sürgetése és számos bonyodalom mellőzhető volna. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség ezúton ismét felhívja kartársaink figyelmét a jogi egyetemen e félévben is folytatódó könyvviteli tanfolyamára, minthogy az erre vonatkozólag postán küldött értesítés a választási nyomtatványok között esetleg elkerülte egyes kollégák figyelmét. Jelentkezni még lehet Molnár Márton és Pályi Gyula ügyvédeknél, a tanfolyam szervezőinél úgy a könyvviteli tanfolyamra, mint a napokban megkezdődő könyvviteli praktikumra és a gazdasági-jogi továbbképző tanfolyamra is.