Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 10. szám - Zsitvay [Tibor]

II. évfolyam. 10. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. márc. 5. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGALATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Zsitvay igazságügyminiszter a budapesti ügyvédi kamara tisztikarához és választmányához intézett beszédében a leghízelgőbb hangon nyilatkozott az ügyvédi karról. Kiemelte, hogy a magyar ügyvédség elsősorban min­dig az erkölcsiekért küzdött és így teljes jogcíme van arra, hogy megélhetése olyan legyen, amilyen mindenkit megillet az or­szágban. Kijelentette, hogy az ügyvédi kar tekintélyének megvédését sohasem mu­lasztja el, és mindenkitől megköveteli, hogy az ügyvédi kart tisztelje, mert a megpróbál­tatásokban ^íagy erkölcsi erőről tett tanú­ságot. Kedves, megnyugtató szavak, melyek jól esnek a beteg ügyvédi karnak. A jó orvos is megnyugtató szavakkal igyekszik hatni a beteg lelkére, ha orvosszerei nem használnak. Konkrét terveket — a jogi oktatás reform­jának kivételével — nem hallottunk. Illetve amit hallottunk, azt sem ügyvédi, sem főleg közérdekből nem helyeselhetjük. Nem ör­vendünk, hogy az igazságügyminiszter. a békebíráskodást «mielőbb» meg akarja való­sítani, ha a közzétett tervezet szerint akarja a reformot életbeléptetni. És félünk az okirati kényszer reformjától, ha a miniszter nem veszi figyelembe azokat a súlyos ki­fogásokat, melyeket az ügyvédi kar nem­csak ügyvédi, hanem a közérdek szempont­jából is a már többször átdolgozott javaslat ellen emelt. Elhangzott azonban néhány kijelentés, amelyeket mindenkinek örömmel kell üdvö­zölnie. Az egyik, hogy az általa benyújtandó összeférhetetlenségi törvényjavaslat szerint képviselő ügyvéd közigazgatási hatóság előtt nem fog eljárhatni. Ez nem jelent új munkaterületet az ügyvédi kar számára, hanem csak a munkaalkalmaknak a köz­érdek szempontjából való helyesebb el­oszlását. Mégis úgy ügyvédi, mint köz­érdekből üdvözöljük ezt a reformot. Meg vagyunk győződve, hogy maguk az ügyvéd­képviselők fogják legerélyesebben támo­gatni a miniszter álláspontját, mert szór­Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 | ÜGYVÉDI HETIRE ND. | MÁRCIUS 7-13. : ! 7 • Hélfö Vi7. Az Országos Ügyvédszövetség ! könyvviteltani tanfolyama a köz- J ponti egyetemen. j V«7. Az «Ügyvédi Közlönyt szerk. biz. < ülése. c 7. Az < Ügyvédek Szilágyi Dezső ! Körén heti összejövetele. ; ! 8 E Kedd Vi7. A «Eibáry-osoport« heti össze-1 jövetele. 1 1 9 ; Szerda No ; Csütörtök 1 9 ; Szerda No ; Csütörtök Vs7. a A Budapesti Üg.yvédúnióe raoio-; nalizálási ankétje. Végrehajtási • és telekkönyvi rész folytatása. ! 111 • Péntek V*7. Az lÜgyvédek Reformszövetsége» ; heti összejövetele. 112 ; Szombat 113 ; Vasárnap Vi 4. A a Budapesti Ügyvédúnió» heti • összejövetele. ványos visszaélések az utóbbi időben igen odiózus színben tüntetik fel a közigazgatási ügyekben eljáró és kijáró képviselő ügy­védeket. Ha az összeférhetetlenségi törvény nem­csak a képviselő-ügyvédeket, hanem a többi képviselőket is el fogja tiltani a közigaz­gatási eljárásoktól (saját választóik ügyeit kivéve), akkor az még az ügyvédi munka­terület számára hódítást is fog jelenteni. A másik még fontosabb kijelentése a miniszternek az, hogy a pereljárásban to­vábbi egyszerűsítést nem tart alkalmaz­hatónak. Ezen a téren is az ügyvédi érdek párhuzamosan halad a közérdekkel. Nem kell sokat magyaráznunk, mily fontos volna, ha a miniszter ezt a kijelentését ígéretnek vehetnénk. De, sajnos, maga a miniszter beszéde is már a következő mondatban be­jelent egy további nagyon lényeges egy­szerűsítést : a békebíráskodást. Beméljük, sikerül meggyőznünk az igazságügyminisz­tert, hogy az ügyvédi kar túlnyomó része nem önző okokból, hanem közérdekből ellenzi ezt a további nagymérvű, felesleges és káros egyszerűsítést. T. M. Budapesti Ügyvédi Kamara. Statisztika a kamarai választásról. I. A kö­zeli napokban rendkívül izgalmas választási küzdelem színhelye volt a Budapesti Ügy­védi Kamara székháza. A két nagy párt és az ezek mellett küzdő kisebb pártok csak­nem összes tartalékaikat frontba dobták, és ennek a szívós munkának az eredménye volt az, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 3187 bej. ügyvédje közül a nagy influenza járvány dacára 2904 adta le szavazatát, vagyis leszavazott a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjainak 91 %-a. A leadott 2904 szavazatból 2892 volt érvényes ; ebből 858 lista tiszta volt, 1973 javított. Tehát a leadott listák 29 6 %-a volt tiszta. Az érvényes 2892 listából az Únióra esett 1390, az Egyesült ellenzékre 1156, a Lét­fenntartási pártra 44, az Érdekvédelmi pártra 64, a Kereszténypártra 117, egyéb listákra 121. Leadott szavazatok 47-9 °j0-é,t az Únió kapta, míg az Egyesült ellenzék 39-8 °/0 szavazatot kapott. Az Únió 1390 listájából tiszta lista volt 410 és javított 980. Az Únió tehát 29-2% tiszta listát tud felmutatni. Az Egyesült ellenzék 1156 listájából 354 volt tiszta. Az ellenzék tehát 30 °/0 tiszta listát tud felmutatni. A Létfenntartási párt 44 listát kapott, ebből 17 volt tiszta lista (38V2%). Az Érdekvédelmi párt 64 listájából 11 volt tiszta (17°/0). A Kereszténypárt 117 listájá­ból 66 volt tiszta, azaz 56 72 %• Az Únió listáján levő választmányi tagok összesen 67,747 szavazatot kaptak. Az át­lagos szavazat tehát 1 választmányi tagra 1403. Minthogy a listaszám az Úniónál 1390, ennélfogva az átlagos szavazat a listaszám­nál 13-as többletet mutat. Az Egyesült ellenzék választmányi tag­jaira leadott szavazatok száma 60,658; 1 választmányi tagra jutó átlagos szavazat 1262. Minthogy az ellenzéki listaszám 1152,

Next

/
Thumbnails
Contents