Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 9. szám - Magyar bírói határozatok végrehajthatósága Ausztriában

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 9. SZÁM. ellenértéke nem a beküldő cégnek, hanem valamely külföldi ügyfélnek javára írassék — teljesíthető, c) Külföldről beérkezett ipengőbankjegyek ezentúl csak előzetes . engedéllyel írhatók jóvá. Amennyiben i a az engedély nem adatik meg, az összeg zárolt számlán írandó a beküldő javára, amely számla felett a számlatulajdonos még belföldi kifizetések céljaira is csuk a Magyar Nemzeti Bank engedélyével rendelkezhetik (l. a 2. c) pontot), d) Továbbra is előzetes engedély nélkül írhatók jóvá oly pengőösszegek, amelyeket valamely külföldi ügyfél az egyik megbízott pénzintézettől a másik megbízott pénzintézetnél vezetett saját számlájára átutal ; e vonatkozásban egyazon külföldi bank és annak saját fiókjai és telepei, amennyiben székhelyeik ugyanazon ország területén vannak, azonos jogi személynek tekintetnek. e) Ugyancsak előzetes engedély nélkül írható jóvá akár külföldről beérkező, akár külföldi ügyfelek 1931. július 13-a elolt keletkezett letétjéből származó lejárt szelvények és kisorsolt értékek ellenértéke. 2. A megbízott pénzintézetek ezidőszerint tehát a következő rovatolással vezethetnek külföldiek számára belföldi számlát : a) Belföldi fengőszámla. E számlán szerepelnek a bankzárlatot megelőző időben keletkezel! összegek, valamint azok, melyek 1931. évi július 13-a óta a Magyar Nemzeti Bank engedélyével, illetve a Magyar Nemzeti Bank 9. számú körlevele alapján már belföldi pengőszámlán jóváírattak. b) Áruforgalmi belföldi pengőszánda. 1931. november 21-től kezdve a Magyar Nemzeti Bank az áruimport ellenértékét képező pengőösszegek jóváírását ezen, a 17. számú körlevéllel rendszeresített számlán fogja engedélyezni. Más belföldi pengőszámláról az áruforgalmi belföldi pengőszámlára való átvezetéseket ezentúl csak a Magyar Nemzeti Bank kifejezett engedélyével szabad eszközölni, c) Zárolt belföldi pengőszámla : oly pengőkövetelések számára, amelyek terhére belföldi kifizetéseket is csak a Magyar Nemzeti Bank előzetes engedélyével szabad teljesíteni, d) Függő számla : (Kontó sospeso) ideiglenes jóváírások számára olyan összegek részére, amelyeknek a fentebb a-c alatt felsorolt három számla egyikén való jóváírásához a Magyar Nemzeti Bank engedélyét kell kérni. A függő számlákon szereplő összegeket a jóváírási engedély megtagadása esetén csak a lefizetőnek lehet visszaszolgáltatni. Magyar Nemzeti Bank Bankosztály. Tabakovics s. k. Barth s. k. Sajtószemle. Acta Juris Hungarici (Revue trirnestrielle de droit Hongrois) címen új jogi folyóirat indult meg. amely céljául tűzte ki a joggal irodalmilag foglalkozó szakférfiaink tudományos szempontból önálló értékű, nagyobb terjedelmű tanulmányainak, főleg idegen nyelven való közzéadását. Különös figyelemmel kíván foglalkozni a n"mzetközi magánjog, a nemzetközi kereskedelmi-, váltó-, per- és büntetőjog modern kérdésével, e melleit feladatának tekinti, hogy a külföldi tudományos és gyakorlati jogászságot a magyar jog és jogszolgáltatás aktuális kérdésének állapotú felől tájékoztassa. A folyóirat szerki s/főtanácsának élén br. Korányi Frigyes mint elnök, Baumgarten Nándor, Kuncz Ödön és Szladits Károly mint alelnökök állanak, a folyóirat szerkesztését Faluhelyi Ferenc egyet. ny. r. tanár, Király Ferenc ügyvéd és Szászy István egyet. m. tanár vezeti. Kereskedelmi Jog. Gallia Béla kúriái bíró «Alapszabályinódosítás és alaptőkeemelés a német részvényjogi szervezetben)) címen a német részvényjogi reform törvényjavaslatának idevonatkozó szakaszait hasonlítja Össze a K. T. megfelelő szakaszaival. Besnyő Bernát «A váltótartozás késedelmi kamatai* című cikkében észrevételeket fűz Pethő Tibor hasonló című cikkéhez, kifejtve, hogy a késedelmi kamatnak elvileg magasabbnak kell lennie a tiszta kamatnál, mert az ellenkező rosszhiszemű adósnak külön prémiumot biztosítana. A kérdés helyis megoldása szerinte is csak egy új kamattörvény lehet. Szenté Andor szemelvényeket közöl az elmúlt év hiteljogi gyakorlatából. Ugyancsak Szenté Andor «Az ajándék, mint versenyeszközéről cikkezik. Magyar törvénykezés február 5-i száma a következő rendeletek teljes szövegét közli : 1. A lak'ások és egyéb helyiségek beiének fizetésére vonatkozó szabályok módosításáról. 2. A bérleti viszonyok megszüntetése tárgyában foganatosítandó végrehajtási eljárás szabályainak módosításáról. 3. Az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában. 4. Az 1914 : XLIII. tc. 54. §-ának 1. bekezdése alkalmazásának további felfüggesztéséről (az ügyvéd illetéklerovási kötelezettségének másodlagossága). 5. A külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbérről szóló 1931 : XXXII. tc. 3. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 6970/1931. M. E. számú rendelet kiegészítéséül. 6. Az Országos Hitelügyi Tanács 4/1932. számú határozatának közzététele tárgyában. 7. A részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítése tárgyában. Ügyvédszövetségi Közlöny. «Mit vár a magyar ügyvédség az 1932. esztendőtől?* címen ankétszerűen szólaltatja meg az Ot'Sz vezetőtagjait azokról a kívánalmakról és teendőkről, amelyek az ügyvédség legközelebbi problémáit képezik. Illetékügyi Közlöny. Antal Ferenc p. ü. fogalmazó «A büntetőbírósági eljárásban lerovandó törvénykezési illetékeket ismerteti és rámutat arra az anomáliára, hogy az illetékátalány lerovása a semmisségi panasz illetékének lerovása alól nem mentesítvén a felet, ily esetekben egy ügyben kétszer is le kell róni a határozati illetéket. Takács György p. ü. fogalmazó az olasz bélyegtörvény sajátosságait ismerteti. Közli a lap továbbá az 5100/1931. M. E. számú rendeletet a közigazgatási illetéktételek emeléséről. Magyar Jogi szemle. Finkey Ferenc kúriai tanácselnök folytatja az előző számban megkezdett cikkét az «Eugenika jogi szempontból)) címen és végső következtetésképpen a magzatelhajtás megengedésének terve ellen nyilatkozik. Sóhuster Rudolf : «\ büntetőbíróság ítéletének kihatása a polgári bíróságra » címen ismételten a mellett foglal állást, hogy a büntetőbíróság ítélete nem prejudikálhat a polgári bíróság ítéletének. Schőnvitzky Bertalan egri jogakadémiai tanár : «Beismerés a házassági perben)) címen a Pp. 670. §-nak értelmezéséről ír és arra a helyes konklúzióra jut, hogy a Pp. ezen szakasza nem tartozik a szerencsés szövegezésű szakaszok közé, mert szószerinti értelmezése mást fejez ki, mint amit kifejezni akar. A helyes szövegezés az lenne r «Az előbbi § rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha az alkalmazás a házasság fenntartásának érdekeit nem szolgálja.» Bendkívül figyelemreméltónak tartjuk Pataky Ernő tvszéki joggyakornok cikkét : «A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítéséről)). Szerző a Te. 78. §-ában említett szabad értékesítés kiterjesztését kívánja, valamint az osztrák végrehajtási eljárás értékesítési módjainak bevezetését, melyek a mieinknél sokkal célravezetőbbek. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 480/1932. M. E. sz. rendelet az 1914. évj XLIII. tc. 54. § 1. bekezdése alkalmazásának további felfüggesztéséről. (Bpesti Közi. 21. szám.) 130/1932. M. E. sz. rendelet a részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegének készítése tárgyában. (Bpesti Közi. 26. szám.) 888/1932. M. E. sz. rendelet a lakások és egyéb helyiségek bérének fizetésére vonatkozó szabályok módosításáról. (Bpesti Közi. 27. szám.) 14231/1932. VH/a. sz. rendelet az eddig be nem vallott vagy helytelenül bevallott jövedelmek és vagyonok utólagos, illetve helyes bevallása tárgyában. (Bpesti Közi. 27. szám.) 940/1932. M. E. sz. rendelet a pénzintézeteknek a P. K. közbenjöttével foganatosított önkéntes felszámolásáról. (Bpesti Közi. 30. szám.) 1050/1932. M. E. sz. rendelet a kózmegbizatásban eljáró ügyvédek és egyéb személyek részére bíróság előtti eljárásokban megállapított díjak egy részének ügyvédi jóléli célokra fordítása és kapcsolatos intézkedések tárgyában. (Bpesti Közi. 35. szám.) Az Ügyvédjelöltek Országos Szövetsége annak közlésére kéri szerkesztőségünket, hogy hivatalos helyií-égében (V., Szemereutca 10. I. em.) ügyvédjelöltek állásközvetítésével rendszeresen foglalkozik ós nyomban megfelelő munkaerőt küld. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-9S.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.