Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 8. szám - Pertársak egyetemleges felelőssége az ügyvédi költségekért

ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 8. SZÁM. a fellebbezés, nyomatékosan ajánljuk igen t. ügyvédkartársainknak, hogy a jövőben a meghatalmazási bélyegeket benyújtás előtt írják keresztül, — e mellett azonban nem titkoljuk aggályunkat a felett, hogy jogszerű-e leletfelvétel a miatt, mert a meghatalmazási bélyeg átírva nincs. A helyzet ugyanis az, hogy a bélyeg- és illetékszabályok 21. §-a úgy intézkedik, hogy mindazokban az esetekben, amidőn az okiratra vagy irományra felragasztott bélyegjegy a következő szakaszok rendelkezései szerint nem iratik keresztül, a bélyeglerovás csak a hivatalos felülbélyegzés által teljesíttetik tökéletesen. Ezen szabály helyesen csak úgy értelmezhető, hogy a bélyeglerovás a hivatalos felülbélyegzés által tökéletesen teljesítettnek tekintendő, minden tekintet nélkül arra, hogy a bélyeg- és illetékszabályok 22. §-a értelmében mellőzhető volt-e a bélyegjegy keresztülírása vagy sem. Hogy ez a magyarázat helyes, azt igazolja Lasitz Pál p. ü. főtanácsosnak a bélyeg- és illeték iránti törvények és szabályok magyarázatáról kiadott munkája, amely az előbb idézett 21. §-t úgy magyarázza, hogy : «A feleknek érdekükben áll, hogy a felülbélyegzés jelenlétükben történjék, mert ha az ellenük felvett hivatalos leletben az állíttatik, hogy az irat bélyegtelen volt, s a felek azon állítása, hogy a bélyeg az illető iraton fel van ragasztva, valónak bizonyul is, amennyiben a bélyeg a rendes időről felülbélyegezve nincs, utólagosan, tehát szabályszerűtlenül felragasztottnak vélelmeztetik». Miután azonban az ügyvédeknek nem áll módjukban ellenőrizni azt, hogy a meghatalmazás bélyege jelenlétükben tényleg felülbélyegeztessék, ennélfogva korábban tényleg helyesen kifejlődött az a gyakorlat, hogy az ügyvédek a meghatalmazás bélyegeit rendesen át is írták. Ez volt a helyzet 1920-ig, amidőn az 1920 : XXIV. tc. 7. §-a kötelezően előírta, hogy : «Az a bíróság vagy hatóság, amelynél a meghatalmazást használják, köteles arra az ügy vagy per számát és a felhasználás idejét feljegyezni és a lerótt bélyeget felülbélyegezni)}. Ha mármost a bíróságnak kötelessége a meghatalmazás bélyegét felülbélyegezni, akkor szerintünk jogtalan a lelet felvétele csupán azért, mert a meghatalmazás bélyege át nem Íratott, amely átírás különben is csak zavarná a hivatalos felülbélyegzés azon célját, hogy naptárilag is megállapítható legyen a felülbélyegzés időpontja. Két eset lehetséges ugyanis, hogy : a) a bíróság az előírt kötelességhez képest tényleg teljesíti a felülbélyegzést, ez esetben semmi értelme nincs megkövetelni a bélyeg előzetes átírását annál kevésbbé, mert hisz a bélyeg- és illetékszabályok 21. §-a szerint a bélyeglerovás a hivatalos felülbélyegzés által tökéletesen teljesítettnek veendő; i)J a második eset, hogy a bíróság elmulasztja a reá kötelességként előírt felülbélyegzést, ez esetre pedig jogtalan az ügyvédet vagy a felet sújtani egy oly kötelességmulasztásért, amelyet nem ő, hanem a bíróság követett el. Az 1920. évi XXIV. tc. 7. §-ában a bíróságra előírt kötelességnél fogva a meghatalmazások azon iratok közé tartozónak tekintendők, amelyek a bélyege és illetékszabályok 22. §-ában felsorolva vannak, amelyekre nézve tehát a bíróságra előírt felülbélyegzési kötelesség folytán az átírási kötelezettség elesik. Áin ha elfogadjuk is helyesnek azt a magyarázatot, hogy a pénzügyi hatóságok jogosul•tak megleletezni azon meghatalmazásokat, amelyek bélyegét a fél, illetve az ügyvédje át nem írta, feltéve, hogy azok a bíróságok által — kötelességellenesen — felülbélyegezve nem lettek, még az esetre sem ismerhettük el jogosnak azt, hogy ezen leletezést pont az a bíróság eszközölhesse, amelynek kötelessége a meghatalmazás bélyegének felülbélyegzéséről gondoskodni. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsa február hó 1-én Fittter Dezső elnöklete alatt ülést tartott, amelyen Bibáry Géza tette meg jelentését a budapesti osztály által rendszeresített gépíró- és vétívszolgálat, valamint az úgyszintén ezen osztály által kezdeményezett korszerű értesítőlapszolgálat tárgyában. A gépírószolgálat 1930—31. évi forgalmáról az osztály részletes kimutatását beterjesztvén, előadó annak a. reményének adott kifejezést, hogy 1933. évi július hú 1-től kezdődőleg fog a deficit eltűnni és abszolút szufficit mutatkozni. Qerlóczy Endre hozzászólása után, aki bejelentette, hogy a Budapesti Ügyvédi Káinara választmánya 1932. évi január hó 29-én tartott ülésében a kamarai hozzájárulás továbbra leendő folyósítását lehetővé tette, az igazgatótanács a jelentést köszönettel elfogadta. Ezután Molnár Márton és Pjílyi Gyula tették meg jelentésüket a vidéki könyvviteli tanfolyamok szervező munkálatairól, valamint az 1931 32. tanév második félévében folytatandó budapesti könyvviteli tanfolyamról. Az igazgatótanács a jelentéseket köszönettel tudomásul véve elhatározta, hogy a folyó félévben folytatandó könyvviteli tanfolyammal párhuzamosan ügyvédek számára gazdasági és gazdaságjogi továbbképző tanfolyamot is rendszeresít, amelynek anyaga a revizori vizsga tárgyait öleli fel. Ezután Király Ferenc a Szövetség folyóügyeiről tett jelentést, valamint bemutatta szegedi és pestvidéki osztályaink indítványait. A szegedi osztály Singer István javas latára azt indítványozza, hogy a Budapesti Közlöny előfizetési árának ügyvédek számára való olcsóbbátétele iránt tétessék kezdeményezés. Az igazgatótanács úgy határozott, hogy a Budapesti Közlöny előfizetési árának ügyvédek számára való leszállítása, nemkülönben a Budapesti Közlöny hirdetésszolgálatának és adminisztrációjának korszerűbbé, kényelmesebbé és olcsóbbátétele iránt megfelelő helyen lépéseket kezdeményez. A pestvidéki osztály a községi jegyzők magánmunkálati jogosítványainak megszüntetése, valamint az ügyvédi összeférhetetlenség szigorítása érdekében sürget lépéseket. Végezetül ifj. Nagy Dezső terjesztette elő a hitelsértési törvényjavaslat tárgyában a m. kir. igazságügyminiszterhez benyújtandó felterjesztés tervezetét, amelyet az igazgatótanács jóváhagyott. Biró László indítványára az igazgatótanács egyúttal felkérte Niamessny Mihályt, hogy a törvényjavaslatoknak a Házba való beterjesztése alkalmával kellő többlet példányszámban való nyomtatása és a Szövetség illetékes szerveinek önköltségi áron való rendelkezésére bocsátása tárgyában megfelelő lépéseket kezdeményezzen. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága február 4-én tartotta tizenegyedik ülését, amelynek három tárgya volt. A német tervezetnek a betéti részvénytársaságról szóló második könyvéről Markos Olivér ítélőtáblai bíró készített írásos véleményt, amelyben a társasági alakulatnak a meghonosítását ajánlja. Támogatta ezt az álláspontot Sichermann Bernát, aki e társasági formának magyarországi előharcosáról, a valamikor neves Brode Lipót ügyvédről is megemlékezett. E társasági forma átvétele ellen határozottsággal csak Gold Simon ügyvéd beszélt, aki feleslegesnek tartja létesítését. A meghonosítás szükségességére vonatkozó határozott, állásfoglalás nélkül hozzászóltak még a kérdéshez Simay és Lőw ítélőtáblai tanácselnökök, Kohner Artúr és Proszwimmer Béla igazgatók, s a vitát befejezte az előadó. A társaságok átalakításáról szóló szakaszokról Proszwimmer Béla adott írott véleményt, s a tárgyhoz Sichermann Bernát hosszabb érdekes előadása után a mai ülés elnöke, Baumgarten Ferdinánd, továbbá Simay és Lőw ítélőtáblai tanácselnökök. Görög Frigyes ügyvéd és az előadó szóltak. A büntetőrendelkezésekről előadói véleményt Timon Aurél törvényszéki bíró készített. Sichermann Bernát egyedül szólt e tárgyhoz és e felszólalásában kegyeletesen emlékezett meg az időközben elhúnyt előadóról és a bizottságnak másik, a tanácskozások megkezdése előtt meghalt tagjáról. Sebestyén Samu ügyvédről, a «Hiteljogi Döntvénytár» volt szerkesztőjéről. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Pertársak egyetemleges felelőssége az ügyvédi költségekért. I. A fellebbezési bíróság helyesen utalt arra, hogy egyetemleges kötelem nemcsak a felek kifejezett akaratából, a 'örvény különös rendelkezéséből vagy tiltott cselekményből eredhet, hanem keletkezhetik magából a jogügylet természetéből és a jogügylet tárgyának jogi oszthatatlanságából is (P. H. T. 465. sz.). így pertársaság esetében a pertársak részéről az ügyvédjük részére adott megbízáson alapuló munkadíj- és költségkövetelésért a megbízó pertársak az ügyvéddel szemben külön kikötés nélkül is egyetemlegesen lehetnek felelősek, ha akár a feleknek ügyleti nyilatkozata, akár a megbízás körülményei vagy egyéb tények indokolttá teszik, hogy mindegyik megbízó az egész munkadíjért feleljen. Ezt a kir. Kúria az alperessel szemben az adott esetben is megállapíthatónak találta. A jelen perbeli alperes és volt pertársai közül a P. 3336/1920. számú per vitelén együttesen csak ketten adtak ugyan megbízást a felperesnek, míg a többi volt al-j