Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 5. szám - A választás elé - Az ügyvédvizsgálóbizottság alakuló ülése

5. SZÁM. nősen egyességkötések végett. Kivétel csupán a vegyes percsoport, amely kedden és csütörtökön tartja a törvénynapot, ugyancsak 12%,—1*/, órák között. Bírói létszám a budapesti központi kir. járásbíróságnál. Az 1932. évi ügybeosztás szerint a budapesti központi kir. járásbíróságnál a bírói létszám a következőkép alakul : elnök és elnökhelyettes 2 csoportfőnök __________ 6 A) percsoporthoz beosztott bírák _ 14 B) « « « 15 C) « « « _ _ 14 D) « . « « _ 13 E) munkaügyi percsoporthoz beosztott bírák _ ____________ 11 F) vegyes percsoporthoz beosztott bírák 15 G) hagyatéki és vegyes perenkívüli csoporthoz beosztott bírák _ _. _ _ 3 H) végrehajtási ügycsoporthoz beosztott bírák _______ _ _ 4 J) megkeresési csoporthoz beosztott bírák ______..__._.__ 3 K) telekkönyvi csoporthoz beosztott bíró 1 Összesen _ _ 101 akik közül 97 bíró, 3 ö. m. f. titkár és 1 ö. m. f. jegyző. Országos Ügyvédszövetség. Az «Országos Ügyvédszövetség» igazgatótanácsa 1932. február hó 1-én (héffőn) d. u. negyed 7 órakor a Budapesti Ügyvédi Körben ülést tart, melynek tárgysorozata : 1. Szálai) Zoltán főtitkári jelentése ; 2. ifj. Nagy Dezső jelentése a hitelsértés törvényjavaslat tárgyában szerkesztett felterjesztés tervezetéről ; 3. Király Ferenc jelentése a taggyüjtési propaganda és a Közlöny tárgyában ; 4. Uj tagok felvétele és a kilépettek törlése ; 5. Esetleges indítványok. Érdekes adatok az OÜSz bírósági gépírószolgálatának forgalmáról. 1931. novemherében az iratmásolatokban elért forgalom a következőkép alakult : központi kir. járásbíróságnál... _ _ P 4,33410 I—ül. ker. kir. járásbíróságnál _ « 802-20 pestvidéki kir. járásbíróságnál _ « >91'60 kispesti kir. járásbíróságnál « 267-30 bndapesti kir. törvényszéknél « 1,092,40 az összes forgalom volt tehát _ _ P G,687'b0 Ha ezt az adatot szembeállítjuk a bírósági gépírószolgálat megindulásakor 1930. márciusában elért 1420-90 pengős iratmásolati forgalommal, úgy megállapítható, hogy az iratmásolatok igénybevétele majdnem az ötszörösére emelkedett. Az eddig lefolyt 24 hónap összforgalma volt iratmásolatokban 70,093-60 pengő, a havi átlag volt 1930-ban 2077-83 pengő, 1931-ben 4483-21 pengő. A gépírószolgálat kiadásai 1930. március 1-től 1931. november 30-ig a következőkép alakultak : gépíró-irodagyakornokok javadadalmaztatására fordíttatott P 106,967-15 írógépek amortizációjára — _..__- « 42,091-— iratmásolati jegyek és adminisztrációs költségekre... « 7,079-56 összes kiadások tehát P 156,137-71 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY Ezzel szemben a bevctelek_ _ P 121,109'H tettek ki, amelyből esik : iratmásolati jegy bevételre 81,481-— Ügyvédi Kamara hozzájárulására _ 26,000-— az ügyvédi vétivek jövedelmére _ . 13,18811 egyéb önkéntes hozzájárulásokra _ _ _ _ __ 440'— a deficit tehát ... _ _ P 35,028-60 1931. novemberében 10,467*03 pengő bevétellel szemben a kiadások kitettek 9647*25 pengőt, úgyhogy a szufficit kitett 819-78 pengőt, amellyel természetszerűen a korábbi hónapról áthozott deficit csökkentve lett. Amennyiben a bevételi fonások változatlanok maradnak, úgy számítani lehet arra, miszerint 1933. év végéig az egész deficit ledolgozva lesz, sőt ugyanakkor a bírósági gépírószolgálat 101 teljesen kifizetett írógéppel fog rendelkezni, tekintve, hogy a meginduláskor szolgálatba állított gépekre az amortizációs teher már 1932. márciusával megszűnik és így ezen időtől kezdődőleg jelen'ékenyen nagyobb szufficit lesz előreláthatólag a deficit törlesztésére fordítható. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet gazdaságjogi intézete február 4-én d. u. 6 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamarában ülést tart, amelyen Homburger Max karlsruhei ügyvéd tart előadást : «A mérleg és publicitás, vállalati ellenőrzés ós mérlegfelülvizsgálat a nemzetközi részvényjogban, különös tekintettel a német részvényjogi novellára és a magyar részvényjogi törvény tervezetére» címmel. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága január 22-én tartoti kilencedik ülésén a német javaslatnak az engedélyezett tőkéről, a feloszlásról és a semmisségről szóló szakaszait tárgyalta. Az engedélyezett tőke kérdésének előadója Gold Simon ügyvéd volt. Az intézmény létesítése ellen csak Doroghy Kálmán ügyvéd szólalt fel ; a bizottság többi felszólaló tagja : Sichermann Bernát, Kuncz professzor, Simay ítélőtáblai tanácselnök, Kohner igazgató, Görög Frigyes ügyvéd pártolták az intézményt és csak részletkérdésekkel foglalkoztak. A feloszlás és semmisség kérdéseinek előadója Simay Gyula ítélőtáblai tanácselnök volt. A bizottság tagjait leginkább a semmisség szabályozása és érvényesítésének időben korlátozása foglalkoztatta. A már említetteken kívül résztvett a vitában a bizottság elnöke, Schuster Rudolf, továbbá Lőw Tibor ítélőtáblai tanácselnök, aki a kir. Kúriának egyik ítéletére utalt, amely ítélet szerint a semmisség «a körülmények szerint megítélendő időn belüU érvényesíthető. Ügyvédi Egyesületek. A Civiljogászok Vitatársasága 1932. január 20-i vitaülése az üzemi zárlat kérdésével foglalkozott — de lege ferenda. Weiss Artúr előadó nagy felkészültséggel és a vonatkozó bírói gyakorlat kimerítő ismertetésével világította meg a kérdést minden 19 oldaláról. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadáshoz számosan szóltak hozzá, amely felszólalások legjobb bizonyítékai annak, hogy az előadónak sikerült az üzemi zárlat kérdését az érdeklődés központjába állítani. «Az Ügyvédek Reformszövetsége» f. hó 27-én (szerdán) este kitűnően sikerült pártvacsorát rendezett. A Hungária-szálló éttermeit megtöltötte a megjeleni többszáz Ügyvéd, akik az estély szónokait lelkesen éltették. A «Ribáry-csoport» ügyvédbaráti társaság folyó hó 30-án (szombaton) este rendezi a Bristol-szállodában szolidaritási estélyét, amely iránt a kartársak körében nagy érdeklődés mutatkozik. A vacsora utáni hang-' versenyen Tőkés Anna, a Vígszínház művésznője lép fel. Külföldi ügyvédség hírei. Ügyvédek és államférfiak címen Benard ügyvéd tollából az alábbiakat olvassuk a «La Francé judicaire» folyó hó 3-án megjelent számában : «A politika az ügyvédekre mindig hatalmas vonzóerőt gyakorolt. Ez a vonzalom logikus : a dolgok rendjéből folyik. Az ügyvéd és a parlament emberének munkája nemcsak analógiát mutat, de a tevékenységek céljai is gyakran találkoznak. Mindenekelőtt mindkettő a közélet embere. Innen érthető, hogy a tömeg ismeri őket. Teli munkában látja, bírálja őket. A közönség előtt élnek. Gondolataik a szó és arcjáték erejével a tömegbe hatolnak. Ezt meghódítják, magukkal ragadják. Mindkettő védő és a haladásban a rend harcosai. Ha az egyik a magánérdeket, az egyén szent jogait képviseli, a másik kollektív érdekekért , az egész nemzet jogaiért harcol. Hogyne vágyódna az első, aki nap-nap után az igazság csarnokában a törvényért harcol, a nagy tárgyalási színhely után, melyet parlamentnek hívnak? Odahozza majd tudását, az igazságért lángoló szenvedélyét és emberismeretét. Miért ne törekednék különben, a szellem erejétől lendítve, a részleges érdektől az általános felé? Megérti az ember, hogy a parlament sokat vonz magához azon férfiak közül, kikről La Bruyere mondotta : «Az ügyvéd hivatása súlyos, fáradsággal teljés, és attól, aki gyakorolja, gazdag lelki tárházat és rendkívüli szellemi forrásokat igényel.» És az ember nem csodálkozhatok azon, hogy azoknak, kik a hatalom legmagasabb polcáig jutottak, tekintélyes száma ügyvéd volt : Emilé Olivier, Dufaure, Gambetta, WaldeckRousseau, Poincaré, Briand, Millerand, Viviani. Sokan, a balsiker óráiban, addigi híveiktől elhagyatva fiatal éveikre tekintettek vissza, melyeket teljesen az igazságszolgáltatásnak szenteltek és újból ebben kerestek megnyugvást. Ollivier élete utolsó éveit jogi kérdések tanulmányozásának szentelte. Dufaure, a politikai arénáról visszavonulva, az újjáéledés illúziójában lendülettel védelmezett politikai vádlottakat az esküdtbíróságok előtt. Egész életében első szerepléseire em lékezett vissza és sohasem szűnt meg a jogi problémák iránti érdeklődése.