Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 5. szám - A választás elé - Az ügyvédvizsgálóbizottság alakuló ülése

20 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 5. SZÁM. De ha az ügyvédség és a politika rokoni kötelékeit kívánjuk szemléltetni: Gambetta, Waldeck-Rousseau, Viviani és Poincaré alakjaira gondoljunk. Mindenekelőtt Gambetta Delescluze érdekében tartott védőbeszéde — valóságos vádirat a császárság ellen, mely már ébredő gyökereiben hervadt volt — korán árulta el szenvedélyes vérmérsékletét, mely jellemezte egész politikai pályafutásán. Ügyvéd volt, kit a gondjaiba vett ügy egészen magával ragadott. Nem habozott szembeszállni a bírákkal, hogy igazolja védence gesztusát, mely miatt vád alá került, és mely abban állott, hogy a decemberi barrikádok elesettjei emlékoszlopára nyilvános gyűjtést kezdeményezett. Tudják meg, — fejezte be Gambetta védőbeszédét — nem félek sem az Önök lenézésétől, sem fenyegetéseiktől. Azt mondották Önök : császári ügyvéd, fel fogjuk jelenteni, meg fogjuk rendszabályozni. Nem fenyegetések ezek vájjon? Nos hát, hallják meg, ez utolsó szavam : lesújthatnak reánk, de becsületünket sohasem érinthetik és le nem verhetnek minket.» Már a köztársaság embere volt. És Waldeck-Eousseau, aki legelső megválasztása óta mindig vissza-visszatért a jogi kérdésekhez. De társai között messze kiválva, példájával és sorsával olvasztotta egybe az államférfi és ügyvéd hivatását René Viviani. Kell-e csodálkozni azon. hogy az ember, politikai pályafutásának csodálatos eredményei ellenére iá, mindig kezdő munkásságára gondolt ? Ezt a munkásságot nem Raymond Poincaré, sem Millerand soha el nem hagyta és visszatért mindkettő a bíróság termeibe államférfiúi feladatának befejezése után. Ez azért van, mert az ügyvédi talár ezek számára is lelki presztízst jelent. Ügyvéd a jelenlegi kormány elnöke is : Pierre Laval. «Homo novus», mint a rómaiak mondották. Származására és rendszerére nézve egyaránt. Az amerikaiaknál iránta ébredt nagy érdeklődésben van logika. Hasonlít azokhoz az államférfiakhoz, akik az Egyesült-Államokban nagyjelentőségű helyeket foglaltak el. Pierre Laval neve ma, amikor a hatalom gyakorlása annyi kiváló tulajdonságtól van feltételezve, méltán sorakozik dicsőséges ügyvédelődei neve mellé. Szemle. ÜTE ! Kartársaink sporttal és turisztikával foglalkozó csoportja folyó hó 9-én a kamara tanácstermében megtartott népes közgyűlésén «Ügyvédek Túrista Egyesülete* címen egyesületté alakult. Kartársaink ezen legújabb tömörülése a gyalog-, vízi- és sítúrák űzésén kívül későbbi programmként egyéb sportok űzését is célul tűzte ki. Csak hála és elismerés illetheti meg a szervezőket, akiknek volt elég kitartásuk és lelkesedésük ahhoz, hogy a mai küzdelmes viszonyok között a gondoktól sanyargatott ügyvédek nagy tömegének új utat mutassanak arra, hogy miként lehet a súlyos időket a mozgás, a levegő és a napsugár segítségülhívásával testi és lelki elernyedés nélkül elviselni. Az egyesület, mely mint szervezetlen társaság már hónapok óta intenzív túratevékenységet fejtett ki, elnökévé: alsóviszokai Gerlóczy Endrét, ügyvezető alelnökké pedig : Loschitz Ferencet választotta meg. Társelnökök : Budinszky László, Nyáry Miklós, Oláh Gyula, I'ályi Gyula. Főtitkár : Szóld Ferenc. Ügyész : kézdivásárhelyi Jancsó Kálmán. Pénztáros : Friedmann Lajos. Ellenőr : Bessenyey László. Titkárok : Biirger Károly és Somló Ödön. Az új egyesület összejöveteleit minden hét keddjén 7 (hét) órakor tartja a kamara kis tanácstermében ; túrakiírásait a napilapok szombati számai közlik. Sajtószemle. Illetékügyi Közlöny. Hegyessi Gyula : «Reformok az illetékeknél)) című cikkében a szociális gondolat hiányát panaszolja illetéktörvényeinkben, különösen a visszterhes ingatlanátruházásoknál, ahol a kis családi házakra nézve illetékmentességet kíván, míg a nagyobb bérházaknál progresszív illetéket. Ugyancsak a progresszív illeték mellett nyilatkozik az örökösödési illeték és törvénykezési illeték tételeinél is. Kokas Lajos : «Az illetékügyi egyezmények múltja és jövője)) című cikkében a nemzetek szövetségének pénzügyi bizottsága által a kettős illetékezés, illetékügyi jogvédelem ügyében 1923. április 3-án benyújtott tervezettel foglalkozik. Közli a lap a 7400/1931. P. M. sz. rendelet teljes szövegét. Ügyvédek Lapja. Scháffer Adorján : ((Kamarai ügyek» címen a közeledő kamarai választásokkal foglalkozik s taglalja azokat a programinpontokat, amelyek az ügyvédi pártok célkitűzéséből megvalósíthatók, Beck Salamon «Pollák Illlés mint ügyvédi) címen valóságos apoteózisát adja a kar örökemlékezetű kiválóságának. Berényi Sándor : ((Zárlat a kényszeregyességi eljárás folyamán» című cikkében a budapesti királyi ítélőtáblának egy elvijelentó'ségű határozatát veszi bonckés alá. Dombóvári Géza válaszol Berend Béla és Vámbéry Rusztem a rögtönítélő bíráskodásról tartott előadásaira és Scháffer Adorján hasonlótárgyú cikkére. Vályi Lajos az ügyvédi gyakorlat korszerű kérdésével foglalkozik. Rendkívül érdekes Hirsch Ödön cikke : (Jellegzetes eset a jogbizonytalansághoz)) címen, amelyben a finánchatóságok ama jogfosztó gyakorlatát teszi szóvá, mellyel az eddig feltételesen illetékmentesnek deklarált kötleveleket illetékkötelesekké teszik. Egri Bónis Pál: «Hitelsértés és adósvédelem)) című cikkében védelmére kél a hitelsértési törvényjavaslatnak, bár annak büntetési tételeit maga is túlzottnak tart ja. Közli a lap a budapesti Ügyvédi Kamara felterjesztését az uzsora javaslat tárgyában. Ügyvédszövetségi Közlöny. Teljes egészében közli Beck Salamonnak az Országos Ügyvédszövetség Pollák Illés emlékére szentelt díszközgyűlésen tartott magas szárnyalású emlékbeszédét. A szövetségi közlemények rovatában beszámol a bírósági gépírószolgálat és ügyvédi vét ívek forgalmáról, valamint a Szövetségnek az illetékügyi törvény módosítása tárgyában lefolytatott akciójáról. ^ Magyar Jogélet januári száma vezércikként Juhász Andor kúriai elnöknek évnyitó beszédét közli. A rendeleti jogszabályalkotások korában nem árt idéznünk beszédjéből : «Csak ahhoz értő és rendkívül óvatos kezekkel szabad hozzányúlni közigazgatásunk sok viharral dacolt struktúrájához, hogy az továbbra is szikla vára maradhasson a jognak és az igazságnak)). Sebestyén Ernő: «Nincs szükség ilyen uzsoratörvényre» című cikke az uzsoratörvényjavaslat abszurditásait emeli ki. Mészöly Imre : «Az ügyvéd búcsúja» címen hatásos cikket írt a kar nehéz helyzetéről. Az Ügyvéd. Molnár Márton a kamarai választásokkal foglalkozik «A hadállások)) című cikkében erősen ellenzéki szempontból. Vitéz Botond Béla az igazságügyminiszter úr törvényhozó figyelmébe ajánl egy előzetes szakértői esetet, melyet valamelyik vidéki közjegyző azért halasztott el, mert az alispán vadászaton volt. Hajdú Miklós : «Nem ütik a jogászt agyon?» címen a bizonyos illetékes és illetéktelen körök által táplált ügyvédellenes hangulatot teszi szóvá. Ugyanezt a témát tárgyalja Ballagi Ernő: «Szabad préda-e az ügyvéd ?» című cikke. Törvények. 1931 : XXXIII. tc. az ország Szent Koronája egyik őrének megválasztásáról. 1931 : XXXIV. tc. az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről, és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről szóló 1930 : XLI. tc. kiegészítése tárgyában. 1931 : XXXV. tc. a földbirtokrendezés befejezésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 180/1932. M. E. sz. rendelet az egyes hitelügyi kérdések szabályozása tárgyában. (1932. január 10. Bpest'i Közi.) 380/1932. M. E. sz. rendelet a külföldi fizetési eszközök és követelések bejelentéséről, valamint a kivitt vagyontárgyak ellenértékének beszolgáltatását biztosító kötbérről szóló 1931 : XXXII. tc. 3. §-ának végrehajtása tárgyában kiadott 6970/1931. M. E. sz. rendelet kiegészítéséről. (1932. január 20. Bpesti Közi.) Válogatás nélkül rendelje meg minden peres ügyében az összes jegyzőkönyvek és határozatok iratmásolatait, mert : ezzel a gépírószolgálat fennmaradását és a rendkívül mérsékelten megszabott iratmásolati díjak fenntartását biztosítja. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.