Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 43. szám - Az ügyvédi költségankét

172 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 43. SZÁM. Egyébként, pedig nincs alap arra, hogy az alperes a nővérére eső költségért is felelőssé lenne tehető. így csak az őreá eső költségben marasztalható. Ehhez képest közömbös az, hogy az alperes a megbízás adásakor az egyetemlegességet külön ki is zárta-e. P. VI. 2803— 1932. Elnök : Rác:, előadó: Antalfij. Szemle. Az amerikai bírák nagy részét tudvalevőleg a nagy választóközönség választja, éspedig ugyanannyi időre, mint a köztársa sági elnököt. Az elnökválasztást követi a bírák választása. Ez köztudomású, de az már kevésbbé ismeretes, hogy a bírák választása mily szokatlan formák között történik, például, hogy a bírójelöltek fényképével ellátott reklámok jelennek meg a lapokban. Ezen érdekes és európai fogalmak szerint felette különös mozgalmat szemléltetik az alábbi közlemények, melyeket az Egyesült Amerikai Államokban «Toledo» c. magyar nyelven megjelenő lapból vettünk át — fényképek nélkül. Szavazzon STAHL bíróra! A földiéi is tanúságot tesznek Stahl bíró emberi és bírói kiválósága mellett * Lucas megye bírósági halottján a novemberi választásokon ott szerepel Scott Stahl bíró neve is, ha Ottawa megye lakosai Lucas megyében szavazhatnának, akkor Stahl bíró alighanem egyhangúlag kerülne vissza díszes állásába, melyet oly kiváló megértéssel töltött be. Számos éven keresztül lakott Ottawa megvében. Elég hosszú ideig ahhoz, hogy személyi és egyéni tulajdonságait alaposan megismerhessük. Becsületessége, egyenessége, pártatlansága, bátorsága és emberszeretete minden tekintetben csak hozzájárulnak ahhoz, hogy bírói állásában megtartsák. Kiváló bíró és jó, humánus bíró. Olyan bíró, mint amilyet a nép akar. Gondolkozása, indokolása mindig világos és egyenes és minden komolyan gondolkozó választó jól teszi, ha a novemberi választások alkalmával ismét Stahl bíróra adja le szavazatát. ROY R. STUART az Ügyvédi Kamara jelöltje! Ha magyarul beszélne, senki sem vonná kétségbe, hogy nem egy legnemesebb veretű magyar! Egyetlen magyar eseményt se mulaszt el. hogy körünkben lehessen. A magyar história egyik legalaposabb amerikai ismerője. Egyik legjobb ügyvéd és jogász. Volt helyettes megyei ügyész ; () éven keresztül megyei főügyész és most töltötte be 6 éves törvényszéki bírói terminusát. Ismét pályázik a november 8-i választásokkor ezen törvényszéki bírói (Common Pleas Gourt of Lucas Countt/) állásra — a külön bírói balloton. ROY R. STUART törvényszéki bíróra, a hűséges jóbarátra minden magyar így szavazzon : Roy R. Stuart Sajtószemle. A Bírósági Kiküldöttek Közlönye 1932. októberi számában Ladányi Lajos végrehajtó a feleség igényperéről értekezik, Király István ügyvédjelölt pedig az ingókiadási végrehajtás gyakorlati problémáival foglalkozik. Ribáry Géza az árverési hirdetmények hírlapi közzétételével foglalkozik és ajánlja a Budapesti Ügyvédúnió által megszerkesztett racionalizált ingóárverési hirdetmény iratmintájának használatát, amely teljesen elkülönítve tartalmazza az árverési hirdetménynek hírlapilag közzéteendő' tartalmút és külön azt a tartalmat, amelynek hírlapi közzététele mellőzendő. Ezen minta felette alkalmas arra, hogy az árverési hirdetmények hírlapi közzétételének sokszor mértéktelen költségei csökkenttessenek, és így kívánatos, hogy ezen iratmintát, amelyet a lap teljes egészében leközöl, a bírósági kiküldöttek rendszeres használatba vegyék. Oesterreichische Anwalts Zeitung : Fritz Flandrak a kárjóvátétel és bűnbánat szerepéről az osztrák büntetőjogban cikkezik. Ottó Müller az 1932. évi augusztus 2-án életbelépeti végrehajtási eljárás novelláris módosítását tartalmazó törvényt ismerteti. Kimutatja, hogy az új törvény keletkezésére milyen halassal voltak Németország, Ma gyarország és Románia adósvédelmi intézkedései. Maximilián Kösler Rudolf Löbliiick az 1932. július U-i devizarendeletekről írt cikkével vitázik. Internationales Anwaltsblatt okt.-i száma Alfréd Seiller «Der Entwurf zu einem neuen Urheberrechtsgesetz und das Bemer Uebereinkomnien» című terjedelmes cikkéhen ismert eti a berni szerzőjogi egyezménynek az osztrák törvények közé való becikkelyezésének történetét. Fejtegeti a «droit moral» fogalmát, majd pedig a szerzői jognak a rádión való előadás révén előálló kérdéseit. Ebben az esetben a német és osztrák legfelső bíróságok teljesen ellentétes döntéseket hoztak. Foglalkozik a cikkíró a művész helyzetével, majd ismerteti a «droit de suite»-nek római konferencián javasolt módozatait. Ezenkívül leközli az újság Stanislaus E. Rwppaportnak, a Büntetőjog Egységesítése Nemzetközi Irodája alelnökének «Moralische Abrüstung» címen az Osztrák Politikai Társaság előtt tartott előadását, mely a népek békéjének büntetőjogi biztosítékairól szólt. Csehszlovák Jog nov. 3. és 10-i számai. Uldiy Leó ismerteti az adóvégrehajtási eljárást Szlovenszkón és Podkarpatszka Buszban. Az adóbehajtásnak két hatósága van a 76/1927. számú törvény szerint. 1. Behajtó hatóság, mely megfelel a pénzügyigazgatóságnak és 2. végrehajtási hatóság, amelynek adóhivatali szerepe van. A végrehajtás foganatosítása közigazgatási úton vagy bírósági eljárással történik. A két eljárás között különbség az, hogy az előbbinél meg van engedve a zsebfoglalás is, ha egyéb lefoglalható ingóságok nincsenek. A cikk ismerteti a foglalással szembeni kifogásokat, az adóvégrehajtás elhalasztásának eseteit, végül pedig a foglalás által jogaiban sértett harmadik személy ellentmondásának módját. Ha ezt az ellentmondást kellő időben nem nyújtja be, úgy az igénykeresetre joga fennáll. T. H. «A szlovenszkói Jogászegylet kosicei osztályának megalakulása elé» című cikkében kifejti az egylet megalakításának indokait és nagy reményekkel néz működése elé. Gerényi Jónás érdekes cikkben sorolja fel az adóhivatali és bírósági végrehajtások ütközőpontjait. Az adóhivatalok gyakran felülfoglalják a már bíróilag lefoglalt ingóságokat és minden értesítés nélkül elárverezik ; a pénzügyi hatóságok teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy végrehajtás alól kivont ingók is léteznek és az ilyenek elidegenítése esetén bűnvádi feljelentést tesznek az adós ellen. A bíróság azután persze felmenti azt. Sérelmezi, hogy az adóbehajtásnál minden törvényt figyelmen kívül hagynak és visszás helyzetbe hozzák a rendes bíróságokat. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Gyorsabban és jobban látja el tárgyalásait, könnyebben szerkeszti periratait, ha az iratmásolatokat állandóan igénybe veszi. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-98.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.