Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 4. szám - Tisztújító közgyűlés

fé A cikk elolvasása után bizonyára kissé furcsán hat, hogy a budapesti központi kir. járásbíróság és a budapesti kir. törvényszék épületében még postahivatal sincs, hogy a bírósági gépírószolgálat fenntartásáról nálunk az ügyvédség gondoskodik, hogy a budapesti kir. törvényszéken a lift felállítását még akkor sem sikerült elérni, amikor egy vállalkozó a liftnek saját költségén való megépítésére késznek nyilatkozott, hogy nálunk a legegyszerűbb értesítésért 40 filléreket kell fizetni, de péntek déli 11 órától hétfő reggel 9 óráig még díj ellenében sem lehet értesítéshez jutni, hogy az igazságügyi kormányzat mindezideig még elzárkózott az ügyvédség azon kívánságának teljesítése elől is, hogy a bírósági épületeknek minden emeletén nyilvános telefonállomások felállíttassanak stb. Legfőbb ideje volna, hogy az igazságügyi hatóságok tudatára ébredjenek annak, hogy a korral haladni nem szégyen és hogy a kor technikai vívmányait az igazságszolgáltatás szolgálatába állítani minden vonalon elsőrendű, kötelesség annak érdekéből, hogy az igazságszolgáltatás necsak hasznothajtó üzeme legyen az államnak, hanem az feladatának, a minél gyorsabb és minél kitűnőbb igazságszolgáltatásnak a legkifogástalanabbul meg is feleljen. A szombat nem nemzeti ünnep. Ezt «döntvényből» kellett megtudnunk. A budapesti bérlő felmondott 1931. aug. 1-ére és a háztulajdonos a felmondást elfogadta. Augusztus 1-én a bérlő nem költözik, — másnap vasárnap van — augusztus 3-án délelőtt a háztulajdonos beadja a keresetet lakáskiürítés iránt és kéri azt a Pp. X. Címe szerint elintézni. Augusztus 3-án a lakó kiköltözik, október 1-én a tárgyaláson a felperes keresetét a perköltségre leszállítja. A budi'pesti központi kir. járásbíróság P. XVI. 529,003/1931. szám alatt ítéletet hoz, amellyel a leszállított keresetet elutasítja avval az indokolással, hogy miután a bérlő izraelita, ennélfogva augusztus 1-én, szombaton, a kiköltözést megkezdeni köteles nem volt, vasárnap szintén nem, ennélfogva az alperes augusztus 3-án, hétfőn, kellő időben költözött ki és így a keresetre okot nem adott. A felperes fellebbez és feljajdul : mit csináljon szombattól hétfőig az az új bérlő, akinek esetleg nincs szerencséje izraelitának lenni és akinek régi lakásából már szombaton ki kellett mennie. A budapesti kir. törvényszék 31. Pf. 16,327/1931/6. számú végítéletével megoldja a kérdést, megváltoztatja a járásbíróság ítéletét és a szombatim bérlőt a költségekben marasztalja. Az indokolás szerint a Fővárosi Lakbérleti Szabályrendelet 37. §-a és 28. § utolsó bekezdésében foglalt jogszabályokra tekintettel, «téves az elsőbíróság végítéletének azon jogi döntése, hogy alperesek bérleményüket augusztus hó 1-énazért nem voltak kötelesek kiüríteni, mert izraeliták és mert augusztus hó l-e szombati napra esett. A szombati nap ugyanis nem Gergely-naptár szerinti ünnepnap, sem pedig nemzeti ünnepnek nem tekinthető)). ÜGYVÉDI KÖZLÖNY Újból a Budapesti Közlöny. Újból reánk szakadván a rendeletek bipertrofiajának korszaka, szükségét láttam annak, hogy a jogi folyóiratok mellett a Budapesti Közlönyt ujool járassam, Sajnos, az elotizetés nem is olyan egyszerű erre a lapra, amely ügyvédi knek majdnem háromszor drágább előfizetési árat számít, mint a hatóságoknak. A világ minden lapját a XX. szazadban telefonon is meg lehet rendelni, hiszen a lap kiadójának módjában all az első szám elküldésével együtt az előfizetési nyugtát is prezentálnia. A Budapesti Közlönynél meg nem ez a rendszer : előfizetést telefonon nem vesznek fel, mert elóbb az elólizetesi díjnak hozzájuk be kell futnia. Az előfizetőnek, avagy megbízottjának tehát a 3*20 pengő elsohavi előfizetési díjjal fel kell iaradnia elóbb az üzleti életnek nem éppen a középpontjában levő Kapisztrántéri kiadóhivatalba, avagy posta útján be kell küldeni az előfizetési díjat. Az ügyvédeknek, úyy látszik, nincsen 3m20 pengő erejéig hitelük a Budapesti Közlönynél, amelynél fő a bürokrácia. Ennek a bürokráciának jóvoltából már nyolc nap óta nélkülözöm a Budapesti Közlönyt es kíváncsian varom, hogy vájjon az előfizetési díj postáratétele után hányadik napon lesz szíves a magasságos kiadóhivatal a Közlönyt útnak indítani ? Nyugdíjjárulék nemfizetése miatt törölt ügyvédek. Elénk feltűnést keltett a szegedi ügyvédi kamara azon határozata, amellyel 200 ügyvédnek törlését rendelte el a nyugdíjjárulék nem fizetése miatt. Ezzel kapcsolatban nem lesz érdektelen, ha rámutatunk a következőkre : Nyugdíjjárulék nem fizetése miatt törölt ügyvédek a Kúria törlő végzése kézbesítéséig még befizethetik joghátrány nélkül a hátralékot, amely tény folytán a törlő eljárás ((megszűnik)), mert a Kúria a törlő végzéseket «nem nyilvános)) ülésben hozza és nem hirdeti ki. Az 1925 : XX. tc. 7. § ut. bek. szerint, ha az ügyvéd a jogerőre emelkedése előtt tartozását teljesen befizeti, a törlési eljárás megszüntetendő. Pp. 410. § szerint a fellebbvitellel meg nem támadható ítélet «a kihirdetésseh emelkedik jogerőre. Ez a szabály a Pp. 432. §-a szerint a végzésekre is alkalmazandó. Fodor Marcell Pp. II. kiad. 887. o. szerint is a végzés, ha ki nem hirdették, a kézbesítéssel emelkedik jogerőre. Az 1928 : XI. tc. 1. §-ának miniszteri indokolása szerint az ügyvéd «a törlési eljárást tartozásának kifizetésével megszüntetheti)). Stejskál Ottó (Kecskemét). Sajtószemle. Internationales Anwaltsblatt. Ernst Swoboda gráci egy. tanár az osztrák polgári törvénykönyv 120 éves fennállása alkalmából a törvény életerejéről írt nagyon szép cikket : «A törvény a német észak és a német dél együttműködéséből keletkezett)). Kant filozófiájának hatása, Zeiller továbbképzése és feldolgozása adják az alapgondolatokat és alapfogalmakat, amelyek a törvénykönyvnek időálló értéket kölcsönöznek. A Szemlerovatban E. Bourbousson párizsi ügyvéd 4. SZÁM. a francia állampolgársági törvény új rendelkezését, Viktor Mungioli az új olasz büntetőjogot ismerteti. Zvonko Rosenberger az osztrák polgári törvénykönyv érvényességéről Jugoszláviában cikkezik, s ugyanő ismerteti a jugoszláviai terménymonopólium kérdését, valamint a 4. jugoszláv jogászkongresszus programmját is. A programmból említésreméltónak tartjuk a végrehajtás alól mentes minimum kérdését és az ingó jelzálogjognak élő jószágra való kiterjesztése kérdését. Közli a lap a 3. osztrák devizarendeletet teljes egészében. Maurus Deutsch a miskolc-lillafüredi ügyvédkongresszusról közöl kimerítő ismertetést, és Schmiedl Imre budapesti ügyvéd a fiatal nők magánjogi védelméről Magyarországon, valamint az exceptio plurium concubentium kifogásról a kir. Kúria jelenlegi gyakorlatában értekezik. Kereskedelmi Jog január hó 1-jei száma Kunz Ödön «a német részvényjog reformjáról* ír, összehasonlítva azt a magyar részvényjogi reform Kuncz-féle tervezetével. Kóhner Artúr: «Saját részvények megszerzése és zálogbavétele» címen ugyancsak a részvényjogi reform errevonatkozó részével foglalkozik. Pető Tibor tvszki bíró «A váltótartozás késedelmi kamatáról)) írt cikkében nagyon helyesen szembeszáll a mindinkább elharapódzó felfogással, hogy a bíróságok váltótartozás után csak 6% kamatot állapíthatnak meg. Kelemen Sándor «Inter arma silent musae» című cikkében panaszolja, hogy : «a gazdasági viszonyok kényszere, sajnos, sokkal továbbment , semmint a kartel törvény feladata lett volna ; nemcsak a közérdek ellenes gazdasági alakulatokat törte le, hanem megbénított általában minden gazdasági megmozdulást». Ranschburg Nándor előadását közli végül a lap a kartelszerződések bemutatási kötelezettségéről. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 45,100/1931. I. M. sz. rendelet a pénzbüntetés végrehajtása és az elkobzott pénznek, valamint egyéb elkobzott tárgy értékesítéséből befolyó összegnek kezelése tárgyában. (1931. dec. 27. Bpesti Közi.) 9090/1931. M. E. sz. rendelet a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927. évi XXV. tc. és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928 : XL. tc. egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában. (1931. dec. 31. Bpesti Közi.) 163,329/1931. VIII. P. M. sz. rendelet az 1914 : XLIII. tc. 54. §-a 1. bek. alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések újabb meghosszabbításáról. (Törvénykezési illeték lerovása tekintetében ügyvédi felelősség felfüggeszt ésének meghosszabbítása. (1932. jan. 1. Bpesti Közi.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.