Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 4. szám - Tisztújító közgyűlés

4. SZAM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 15 téséről, a feltételes alaptőkeemelés módjáról és mértékéről volt szó. A parin alól kibo­csátás megengedésének is voltak pártolói, de Sichermann Bernát határozottan ellene foglalt állást. • Magyar Jogászegylet. A nemzetközi jogi egyesület magyarországi csoportja január 30-án — szombaton — d. u. 6 órakor a budapesti ügyvédi kamarában ülést tart. Előadó: Szászy István kir. törvényszéki bíró, egyetemi magántanár. Az előadás tárgya'; Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szer­ződések kötésénél. Ügyvédi Egyesületek. A budapesti ügyvédúnió a körülötte cso­portosult ügyvédcsoportokkal és szerveze­tekkel, valamint a Nemzeti liberális párt­tal együtt a VIII. kerületi ügyvédek ré­szére január 25-én este 7 órakor a Baross­kávéház külön termében pártgyülést tart, amelyen a magyar ügyvédség aktuális problémairól Ács Jenő, Gerlóczy Endre, Kramer Emil, Medvigy Gábor, Mezey István és Varannai István fognak beszélni. Ügyvédi költségek. Biztosítási végrehajtás Ppé. 18. § alapján. Nagyon helyes, hogy az Ügyvédi Közlöny különrovata nemcsak ismerteti a judika­túra újabb döntéseit, de rámutat a jog­gyakorlat azon visszásságaira is, amelyek bennünket költségeink tekintetében sérel­mesen érintenek, egyben megjelöli azon irányt, amelyben költségeink védelmének kellő kiépítése megtörténhetik. Éppen ezen utóbbinak szemszögéből nézve a kérdést, talán nem fog ártani, ha t. kar­társaim figyelmét felhívom a most meg­hozott 48. sz. polgári jogegységi döntvény indokolásában kiemelt, a Polgári Jogi Hatá­rozatok Tárába 748. sz. alatt felvett elvi határozatra, mert hiszen teljesen kizárt, hogy a jogszabályok irdatlan erdejében igen fon­tos szabályok is el ne kerüljék figyelmün­ket. Az u. i. köztudomású kartársaim köré­ben, hogy a Ppé. 18. §-a alapján kelt bírói megállapítás alapján nincs végrehajtásnak helye, ámde az, hogy a P. H. T. épp most említett elvi határozata szerint az ilyen költségmegállapító végzés alapján jelzálog­jogi előjegyzést kérhet az ügyvéd, kevésbbé vagy alig tudott. Pedig ez a körülmények­hez képest igen fontos védőeszköz lehet. "Úgy hiszem azonban, hogy ezt a védelmi jogszabályt tovább lehetne és ezért kellene is fejleszteni. A telekkönyvi előjegyzés és biztosítási végrehajtás u. i. ikertestvérek : egy gondolat és cél eszközei, aminthogy pl. a k ényszeregyességi rendeletek és a csőd­törvény egyenlően bírálják el őket, és aminthogy az ingatlanra kért biztosítási végrehajtás telekkönyvi előjegyzés formájá­ban foganatosíttatik. Ennek folytán és nevezetesen a P.H.T.748.sz. határozata mö­gött fekvő magasabb jogelv alapján, a Ppé. 18. §-a alapján kieszközölt díj megálla pít ó végzés alapján szükség esetén meg kellene kísérelnünk a biztosítási végrehajtás el­rendelt etését. Ha meglesznek érveink, nem marad el az eredmény, mert ne felejtsük el, hogy a bírói gyakorlat új szabályait elsősorban a jogi dialektika vésői és pörölyei képezik ki a jogrend örökbecsű torzójából. Szemle. Lord Rothermere levele az ügyvédúnió­hoz. Az ügyvédúnió az újév alkalmából üdvözlő iratot intézett lord Bot hí rmon hez, aki következő levélben köszönte meg a figyelmet: London, 1932. január 14. A legnagyobb örömmel vettem kézhez a Buda pesti Ügyvéd­únió átiratát, amelynek keretében Magyar­ország igazságáért való síkraszállásom felett elismerését fejezi ki. Nincs testület az Önök súlyos l megpróbáltatásnak kitett országában, amely a magyar néppel szem­ben elkövetett igazságtalanságot tapasz­talatai alapján teljt sebb mértékben átérteni képes lenne, mint éppen Önök, — e mellett nincs Budapest népének egy rétege sem, amely jobban szenvedett volna ezen igazságtalanságok alatt, mint intellektuális szabad pályán élők, akik között a jog szolgálatában állók oly kimagasló helyt t töltenek be. Osztva ama mélységes meg­győződésüket, hogy a trianoni békeszer­ződés revíziója a tartós békének és Európa felvirágoztatásának elengedhetetlen előfel­tétele, biztosíthatom Önöket, hogy én egyetlen lehető alkalmat sem fogok elmu­lasztani ahhoz, hogy a világnak figyelmét erre a kérdésre reáriányítsam. Igaz hívük Rothermere. A bírósági szolgálat technikai organizá­ciója. A Vérein Deutscher Ingenieure által kibocsátott V. D. I. Nachrichten című ber­lini lap 1931. december 30-i számában rend-* kívül érdekes közlemény jelent meg az Amtsgericht Berlin-Mitte technikai orga­nizációjáról, amelyet rendkívül érdekes vol­tánál fogva szószerinti fordításban közlünk, és egyben bátrak vagyunk azt az igazság­ügyi kormányzat és különösen a budapesti központi kir. járásbíróság nagytekintetű elnökségének figyelmébe ajánlani. Az (Amtsgericht Berlin-Mitte» nemcsak a legnagyobb, hanem a legmodernebb német bíróság is, ami a rendelkezésére álló techni­kai segédeszközöket illeti. A Poroszország­ban egy évben felmerülő pereknek kb. x/5 részét, több mint 500,000 pert ezen bíró­ság intéz el. Naponta 36,000 levél érkezik be ehhez a bírósághoz. A bíróságon külön postahivatal működik, amely az oda beérkező levelekéi este 10 óráig aznapi postabélyegzővel látja el, ami a határidők betarthatása szempont­jából igen nagy jelentőséggel bír. A beérkező levelek az Amtsgericht 300 osztálya és az ugyanazon épületben elhelyezett Land­gericht 100 osztálya között osztatnak fel. Naponként négyszer pontosan beosztott terv szerint veszik át az összes osztályok küldöncei a postahivatalban az őket illető küldeményeket, naponként háromszor hoz­zák a motorkerékpáros küldöncök a város területén lévő többi bíróságok által küldöt t leveleket és aktákat. A kimenő posta na­ponta kb. 40—50,000 levélből áll; a bélyegző­gép naponta átlagban mintegy 8000 M értékben szolgáltatja a szükséges postai portót. Számos cég, különösen bútor és más részletfizetésekre dolgozó üzletek az Amtsgericht épületében külön postafiókkal rendelkeznek, amelyből saját küldönceik útján maguk veszik át rendszeresen az őket illető kézbesítéseket. Ez az egy bíróság évente 1.000,000 fizetési meghagyást bocsát ki. Az eljárás legmesszebbmenő egyszerű­sítésével és meggyorsításával a legújabban létesített gyorsíelszólító hivatal («Schnell­mahnamt))) útján az is lehetővé vált, hogy egy fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondás már ugyanazon a napon, ame­lyiken a meghagyás kibocsájtása kéretett, a hitelező cég kezéhez jusson. Az elintézés­nek ennél gyorsabb lehetősége elméletileg sem képzelhető. Az okmányok, akták stb. a legegyszerűbb és leggyorsabb módon kerülnek a végrehajtók között felosztásra. Egy forgatható kartoték útján néhány pil­lanat alatt megállapítható, hogy Berlin 10,000 utcájának minden egyes utcájára melyik végrehajtó illetékes. A költségszámlákat gépek állítják elő. Gépi úton számíttatnak ki az alkalmazottak illetményei és az illetményeket terhelő le­vonások is ; egy gép számítja ki 250 bíró, 3000 egyéb alkalmazott és mintegy 5000 nyugdíjas és napidíjas illetményeit. A folyo­sókon és a várótermekben törvénykezési bélyegautomaták működnek, amelyek a postabélyegautomatákhoz hasonlóan sok időt és munkát takarítanak meg. A leghatásosabbak azonban a kartotékok. A telekkönyv megmaradt, azonban minden egyes bevezetésről átütő másolatok készül­nek, amelyek mechanikai úton sokszorosít­hatók és vékony füzetekben továbbíthatók. A hagyatéki kartoték mintegy 6—800,000 végrendeletet tartalmaz áttekinthető alak­ban. Minden esemény, minden kérdés be­vezettetik a kartotéklapra. Egyetlen fogás­sal, a kartotéklap kihúzásával megállapít­ható, hogy egy panasz alapos-e, hogy vala­mely korábbi eljárásban milyen döntés tör­tént, hogy kik a meghatalmazott képviselők, holott eddig ilyen kérdésekben alapos vizs­gálódásra volt szükség. Az adósnyilvántartás két hatalmas vilá­gos helyiséget foglal el, amelyek kartoték­fiókokkal vannak tele. Ezekben a fiókokban Nagy-Berlin 500,000 adósa van nyilván­tartva. Kis kártyákon, amelyek üveg alatt vasvágányokon futnak és amelyek a szer­kezetnek csak különleges kulcsok alkalma­zásával történő felnyitása útján távolíthatók el, áttekinthető alakban megtalálhatók itt mindazok nevei, akik az utolsó öt évben a vagyontalansági esküt letették vagy ellenük letartóztatási parancs bocsájtatott ki a vagyontalansági eskü letétele céljából, vagy akikkel szemben a csőd vagyon hiánya oká­ból megnyitható nem volt. A bírói eljárásoknak erős megduzzadása, ami természetes következménye korunk gazdasági fejlődésének és bonyolult üzleti eljárásainak, szükségessé tette, hogy a bíró­ságok ne álljanak védtelenül a nagymérték­ben megnöveke'dett munkával szemben. A technika és az üzemi organizáció vívmányai adták a bíróságok kezébe is a szükséges segédeszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy képesek legyenek feladatuknak meg­felelni. (C. Sdt.)

Next

/
Thumbnails
Contents