Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 35. szám - Fekete hét - Törvényjavaslat a zugírászatról

138 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 35. SZÁM. gyakorlásától felfüggesztett ügyvéd követte el, a felfüggesztés időtartamát további legalább bárom évvel meg kell hosszabbítani, kivéve ha nyomatékos enyhítő körülményeket lehet megállapítani és a zugírászatot nem üzletszerűen folytatta. Zugírászok nyilvántartása 7. §. A zugírászat tárgyában hozott ítéleteket közölni kell az ügyvédi kamarával. Az ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a zugírászat miatt elítélt egyének névsorát az ügyvédi kamara területén működő bíróságok és a közigazgatási hatóságok helyiségeiben szembeötlő módon függesszék ki. Az, akinek neve az előbbi bekezdés értelmében kifüggesztett névsorban fel van tüntetve, nem szerepelhet az 1911 :1. tc. 95. §-ának 8. pontja alapján perbeli meghatalmazottként sem. Okmánybeszerző iparengedély. 8. §. Olyan iparengedély, amelynek tárgya okmánybeszerzés, követelések beszedése vagy más olyan tevékenység, amely az ügyvédi hivatás körét érinti, csak annak az ügyvédi kamarának hozzájárulásával adható, amelynek területén a folyamodó lakik. III. Vegyes rendelkezések. 9. §. Az 1912 :LIV. tc. 16. §-a hatályát veszti. Zugírászat vétsége miatt az eljárás a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik. * * * A zugírászatról szóló javaslatot az igazságügyminiszter véleményezés végett megküldötte a kamaráknak. Jövő számunkban közölni fogjuk a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának e javaslatra vonatkozó észrevételeit tartalmazó felterjesztését. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Szombathelyi Ügyvédi Kamara a csődtömeggondnoki stb. kirendelések ügyében az alábbi felterjesztést intézte az igazságügyminiszter úrhoz : «Kamaránk választmánya a csődtömeggondnoki stb. kirendelések céljára összeállítandó alaplajstrom elkészítése alkalmával arra a megállapításra jutott, hogy egyes járásbírósági székhelyeken a 31,600/1931. I. M. sz. rendelet 3. § a) pontjának rendelkezése folytán csupán egy, sőt egyetlen egy ügyvéd sem lett a lajstromba felvehető, magában Szombathelyen pedig az ügyvédeknek kb. 2/s része legnagyobbrészt ugyancsak a fenti rendelet szakasz alapján kihagyandó volt, jóllehet egyeseknél a kamara választmánya erősen indokoltnak találta volna a 3. § utolsó bekezdésének alkalmazását, vagyis az a) pont alapján kihagyott ügyvédeknek kivételes méltánylást érdemlő esetben az alaplajstromba való felvételt. Tekintettel azonban arra, hogy a rendelet 3. § utolsó bekezdése csak a b) v) és d) pontokban meghatározott összegeknek, mint alapnak a felemelését engedi meg, a bizottságnak, illetve a választmánynak nem volt módjában néhány idősebb, nagycsaládú és minden tekintetben érdemes ügyvédet az alaplajstromba felvenni, mert azok bár 10 éven bélül, de hosszú évekkel ezelőtt 2000 pengőnél nagyobb összegű keresethez jutottak a kirendelések folytán. Viszont a gyakori fizetésképtelenségi esetek folytán rövidesen odajutunk kisebb vidéki kamaránál, hogy az összes kirendelések néhány egészen kisszámú ügyvéd javára esnek, miután az ügyvédek túlnyomórésze a 3. § aj pontja alapján az alaplajstromból kihagyatik. Kamaránk választmánya ezen kérdést tárgyalván, arra az elhatározásra jutott, hogy törvényes jogánál fogva Nagyméltóságodhoz fordul olyirányú kérelemmel, hogy a 31,600/1931. í. M. sz. rendelet 3. §-át megváltoztatva, annak a) pontjában említett 2000 pengő összeget rendeleti úton 5000 vagy legalább 4000 pengőre felemelni méltóztassék, de méltóztassék mindenesetre a 3. § utolsó bekezdését rendeletileg akként megváltoztatni, hogy az ott írt előfeltételek mellett az a) pont ban meghatározott összeg helyett magasabb összeg 'legyen vehető a kihagyás alapjául. Méltóztassék egyben rendeletileg aziránt is intézkedni, hogy a fenti kérelmünk teljesítése esetén az alaplajstrom évközben is a kiadandó rendelet értelmében megváltoztatható legyen.» A miniszter válasza a következő volt : «A fentebb említett ügyben felterjesztésére a következőről értesítem a tekintetes Kamarát. Az idézett rendelet kibocsátása előtt meghallgattam az Országos Ügyvédszövetséget is. A rendelet az ügyvédség részéről előterjesztett kívánalmakhoz képest állapította meg az alaplajstromba való felvétel feltételeit. A rendeletben ekként megállapított feltételektől való eltérés tárgyi indokoltsága nem áll fenn. A rendelet 3. §-a 1. bekezdésének a) pontjában megállapított, a lajstromból való átmeneti kihagyásra vezető utolsó tízévi legalább 2000 pengős csődtömeggondnoki stb. kereset összege az ügyvédség általános gazdasági viszonyainak tüzetes mérlegelése alapján nyert megállapítást, egyébként is ez a rendelkezés csak az 1934. évi szeptember hó 1. napjáig szól és így ez időpont után ez a korlátozás nem fog fennállani és az alaplajstromba a fel• vétel erre való tekintet nélkül lesz lehetséges. Amennyiben ebből a rendelkezésből az a hátrányos következmény állana elő, hogy egyes helyeken annak alapján az ügyvédek túlnyomórészét az alaplajstromból ki kellene hagyni és az összes kirendelések néhány egészen kisszámú ügyvéd javára esnének, az így esetleg előálló méltánytalan helyzet orvoslására módot ad az idézett rendelet 7. §-ának 2. bekezdése, amely rendkívüli kivételes esetben, fontos okból, aminek mérlegelése a bíróság hatáskörébe tartozik, módot ad a lajstromból kihagyott ügyvéd kirendelésére is. A 3. § 1. bekezdése a) pontjában említett 2000 pengős keresetnek felemelésére, az alaplajstrom évközi megváltoztatására és a 2. § utolsó bekezdésének az a) pontra való kit erjesztésére tehát szükség nincs, mert a kamarának módjában áll az esetleg előálló méltánytalanságokra az illetékes bíróság figyelmét felhívni és a bíróságot arra kérni, hogy a lajstromokból kihagyott ügyvédek kirendelése iránt tegyen intézkedést. Ezen az úton a rendelet nyomán egyes helyeken szórványosan jelentkező méltánytalanságok nyilván elháríthatok lesznek és megvalósulhat a rendeletnek az az alapvető törekvése, hogy az említett tisztségekből eredő jövedelem elsősorban az ügyvédi kar ama tagjainak jusson, akik a súlyos gazdasági viszonyoktól különösen szenvednek. Magyar Jogászegylet. Változás a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkári állásában. A Magyar Jogászegylet ügyvezető titkárának, Kollár Lászlónak a folyó év május hónapjában bekövetkezett elhúnyta folytán az ügymenet folytonossága érdekében gondoskodni kellett Kollár László munkakörének betöltéséről. Osvald István, a Magyar Jogászegylet elnöke — az egylet vezetőségével egyetértésben — az ügyvezetés teendőinek ellátásában való együttes közreműködésre a Magyar Jogászegylet titkárait kérte föl, az ügyvezetés igazgatási teendőinek központi ellátásával pedig Ruhmann Emil kir. kúriai elnöki tanácsost, a perjogi szakosztály titkárát bízta meg. A Magyar Jogászegyletre tartozó minden ügyben tehát ezentúl Ruhmann Emil kir. kúriai elnöki tanácsoshoz (hivatali helyisége: Kir. Kúria, I. emelet 9., telefon Aut. : 21-5-72) kell fordulni. Ügyvédi Egyesületek. Az Országos Ügyvédszövetség szombathelyi osztálya részlege s tisztújító közgyűlését a közeljövőben fogja megtartani. Az üresedésben levő osztályelnöki állásra Országh Lászlót, vármegyei tiszti főügyészt jelölik, aki mint szombathelyi ügyvédi kamara legrégibb választmányi tagja eddig is értékes és önzetlen munkásságot fejtett ki az ügyvédség életében. Az osztály titkári állására Schleiffer Sándor szombathelyi ügyvédet fogják megválasztani. Az Országos Ügyvédmúzeum gyűjteménye a legutóbbi időkben is igen értékes darabokkal gyarapodott. Nagyon kérjük az ügyvédkartársakat, támogassák ezt az igazán szép és nemes intézményt, keressék ki könyvtárukból vagy irattárukból azokat a könyveket, iratokat vagy egyéb tárgyakat, amelyek az ügyvédség történetének egy-egy érdekesebb részletét képviselik és így muzeális értékkel bírnak, és ajánlják fel ezeket az Ügyvédmúzeumnak. Az Országos Ügyvédmúzeum ügyeit Boda Ernő kartársunk int ézi, aki minden múzeumot érintő ügyben készséggé 1 áll kollegáink rendelkezésére. A Jogászok Zenekari és Kamarazene Együttesének előkészítőbizottsága szeptember hó 22-én értekezletet tartott, amelyen a fővárosi ügyvédi kar kebelében egy zenekari és kamarazenei együttes megvalósítását határozták el. Az orvosi és mérnöki kar már régebben létesített ilyen kulturális intézményt és meg vagyunk győződve róla,