Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 35. szám - Fekete hét - Törvényjavaslat a zugírászatról

II. évfolyam. 35. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. szept. 24. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr, Kövess Béla; dr, Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr, Kovácsy Dénes, dr. Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17. Fekete hét. Szomorú hete volt az ügyvédi karnak. Egy ügyvéd öngyilkos lett. Okirathamisítás gyanúja miatt ideiglenes őrizet alá vettek néhány napra egy ügyvédet, akit a kamara tagdíj nem fizetése miatt törölt. Közokirathamisítási ügyben két ügyvéd mint bűnsegéd ül hétfőn a vádlottak padján. A Hallerféle bűnügyben az egyik panaszos ügyvédjét nyílt ülésben zsarolással vádolják a védőügyvédek. Az ügyvédek hosszú sora ellen tagdíj nem fizetése miatt eljárást indított a budapesti kamara. Nehéz időket élt az ügyvédi kar a háború kitörése óta, de ilyen fekete hete még nem volt. Az optimisták talán még mindig azt gondolják, hogy az ügyvédi kar elérkezett megpróbáltatásának utolsó állomásáig. De mi, pesszimisták, akik két év óta a csalódások végtelen hosszú sora után búcsút mondottunk optimizmusunknak, tudjuk, hogy ez a fekete hét nem a megpróbáltatások végét, hanem a vég kezdetét jelenti! Azok a rövidlátó politikusok, akik nemcsak mereven elzárkóztak minden gyökeres reform elől, mely az ügyvédi kar tűrhetetlen helyzetét enyhítette volna, hanem a kar túlzsúfoltságát növelték (1921 : XXVII.), most, már láthatják politikájuk következményeit. Akik akár elfogultságból, akár a kar iránti gyűlöletből, akár politikai okokból megakadályozzák az immár elodázhatatlan reformokat, megfeledkeznek arról, hogy egyegy lejtőre került ügyvéd az egzisztenciák hosszú sorát rántja magával. És ezen se a fegyelmi bíráskodás, se a büntető igazságszolgáltatás nem segíthet. Míg akár az egyik, akár a másik apparátus mozgásba kerül és ártalmatlanná teszi a magáról megfeledkezett ügyvédet, addig sok kliens vérzik el. Sőt az elmozdított, elitéit ügyvéd gyakran még nagyobb bajt okozhat, mint a vergődő, de még teljesen el nem bukott. Nagyon jól tudja ezt az ügyvédi kar fegyelmi bírósága és a gazdasági viszonyok súlyos voltát ismerve csak a végső esetben zárja ki a magáról megfeledkezett ügyvédet tagjai sorából. Nem fegyelmi vagy büntetőbíróra van elsősorban szükség, hanem arra, hogy a kormány és a törvényhozás, amely meleg szeretettel foglalkozott az ország mind más polgárának bajával, végre vegye észre az ügvvédi kar vergődését is. T. M. Törvényjavaslat a zutjírászatról. I. Beadványok és okiratok készítése. 1. §. Telekkönyvi jognak jogügyleten alapuló megszerzésére, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó telekkönyvi bejegyzést csak a telekkönyvi szabályoknak megfelelő alakban kiállított és a következő bekezdésnek megfelelően készített okirat alapján szabad elrendelni. Bekebelezés elrendeléséhez — törlés kivételével — törvényhatósági joggal felruházott vagy megyei város területén fekvő ingatlannál még az is szükséges, hogy akár a bekebelezés alapjául szolgáló okiratot, akár a bekebelezést kérő beadványt a fél képviseletére jogosult személy ellenjegyezze vagy kir. közjegyző készítse. 2. §. Bészvénytársaságnak, szövetkezetnek és korlátolt felelősségű társaságnak első cégi" jegyzését tárgyazó kérvényét, valamint részvénytársaságnak, szövetkezetnek és korlátolt felelősségű társaságnak a cégbírósághoz intézett minden beadványát kir. közjegyző vagy bejegyzett ügyvéd ellenjegyzésével kell ellátni. Nem szükséges ez az ellenjegyzés az oly beadványhoz, amelyet a m. kir. kincstár, köztestület, közintézet, más közintézmény vagy törvény alapján illetékmentességet élvező intézet törvényes vagy perbeli képviseletére hivatott személy készített és ellenjegyzett. 3. §. A kir. közjegyző oly esetben, amelyben a jogügylet érvényességéhez közokirat nem szükséges, a fél kérelmére magánokiratot is készíthet, de csak akkor, ha közokiratol egyik fél személyes jelenlétének vagy alakszerű meghatalmazásának hiánya miatt nem vehet fel. Egyébként az ilyen magánokiratra is minden tekintetben a magánokiratokra vonatkozó jogszabályok irányadók. Ha a kir. közjegyző az előbbi bekezdés rendelkezései ellenére készített magánokiratot, ez egymagában nem érinti az okiratba foglalt jogügylet érvényességét, ha az okirat egyébként a törvényszabta alaknak megfelel. II. A zugírászat büntetőjogi következményei. 4. §. Aki nem ügyvéd, vagy a nélkül, hogy az alább említett jogcselekmény végzésére jogosítva volna, úgyszintén az is, aki jogosultsága korlátainak túllépésével díjért vagy bármi más ellenszolgáltatásért bíróság vagy hatóság előtt mást képvisel vagy más részére beadványt vagy okiratot szerkeszt vagy erre ajánlkozik, zugírászat vétségét követi el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Ugyanígy büntetendő, aki szóval, írásban vagy sajtóközleményben, avagy bármi más módon magáról azt a látszatot törekszik kelteni, hogy az ügyvédség gyakorlására jogosult. Az ügyvédség gyakorlására való jogosultság látszatának keltésére szánt eszközt (címtáblát, nyomtatványt, bélyegzőt stb.) el kell kobozni akkor is, ha az nem az elítélt tulajdona. A vád képviseletét pót ma gánvá dióként annak az ügyvédi kamarának az ügyésze is átveheti, amelynek területén a vétséget elkövették vagy amelynél a terhelt utoljára be volt jegyezve. Üzletszerűség. 5. §. Az 1. §-ban meghatározott cselekmény büntetése hat hónapig terjedhető fogház, továbbá hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, ha a cselekményt az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztett vagy elmozdított ügyvéd követte el, vagy ha a tettes zugírászattal üzletszerűen foglalkozik, vagy ha a zugírászat miatt már két ízben meg volt büntetve és utolsó büntetésének kiállása óta tíz év még nem telt el. A zugírászat egyéb jogkövetkezményei. 6. §. Aki zugírászat miatt büntetve volt, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított három év tartama alatt sem mint ügyvéd, sem mint ügyvédjelölt ügyvédi kamara névjegyzékébe be nem jegyezhető, közjegyzővé ki nem nevezhető, közjegyzői kamaránál be nem jegyezhető. Az előbbi bekezdés ellenére teljesített bejegyzés esetében a bejegyzést törölni kell. Ha a zugírászat vétségét az ügyvédség