Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 34. szám - Az ügyvédjelöltek kiképzése és munkaköre Ausztriában

136 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 34. SZÁM. hez — akár bíróságnál, akár ügyvédnél, közjegyzőnél vagy kincstári ügyészségnél — az osztrák állampolgárság és három jogi államvizsga szükséges, amelyek közül a jogtörténeti vizsgát a harmadik szemeszter befejezése után, a másik két vizsgát — a jogi és politikai államvizsgákat — a nyolcadik félév befejeztével,az abszolutórium elnyerése utá n teheti le a jelölt. A jogi doktorátusra az ügyvédjelölti gyakorlat megkezdésénél nincs szükség. A jelölt tetszése szerint oszt bal ja be gyakorlatának hét évét. Eendesen az egyévi bírósági gyakorlattal szokták kezdeni. A jelöltet itt különféle szolgálatokra oszt ják be, mint jegyzőkönyvvezetőt polgári és büntetőügyekhez, vizsgálóbíróhoz, ügyészséghez, perenkívüli ügyekéi, végrehajtásokat intéző bírákhoz, úgyhogy alkalma nyílik egy év alatt a joggyakorlatnak legkülönbözőbb ágait megismerni, és ha a jelölt az évét nemcsak «leszolgálni» akarja, hanem komoly tanulásra használja fel, erre bőséges alkalma is van. Az ügyvédi irodai gyakorlat alapjában véve hasonló a magyar jelölti gyakorlathoz. Az álbejegyzés megakadályozása érdekében a wieni ügyvédi kamara területén bejegyzel t jelölt egy 1925. évi kamarai határozat értelmében ú. n. tevékenységi kimutatást tartozik pontosan vezetni, amelyet a választmánynak bemutat. A jelölt az egyévi bírósági és háromévi ügyvédi irodai gyakorlat kitöltése után leteheti EZ ügyvédi vizsgát. Előzetesen azonban meg kell szereznie valamelyik belföldi egyetemen a jogi doktorátust és le kell tennie a három jogi szigorlatot is, amelyeknek anyaga lényegükben azonos a három megfelelő államvizsga anyagával az elméleti követelmények eró'sebb hangsúlyozása mellett. A szigorlatokra csak akkor kerülhet a sor, ha a jelölt legalább az első (jogtörténeti) államvizsgát sikerrel kiállotta és az abszolutóriumot elérte. A szigorlatok vizsgálóbizottsága a vizsgatárgyak rendes vagy rendkívüli tanáraiból áll. Az államvizsgákat viszont külön államvizsgabizottságok tartják, amelyeknek tagjait az igazságügyminiszter, egyetemi tanárok, a jogi fakultások magántanárai, bírák, ügyvédek és jogtudó tiszviselők sorából nevezi ki. Az ügyvédi vizsgát az illetékes felsőbíróság előtt kell letenni. A bizottság négy tagból áll, mégpedig a felsőbíróság elnökéből vagy egyik tanácselnökéből, két bírájából és egy ügyvédből. Az ügyvédtagokat a kamara mindig három évre választja tagjai sorából (a wieni ügyvédi kamsra 20 tagot választ). A jelölt egy magánjogi és egy büntetőjogi írásbeli dolgozatot készít. A magánjogi feladat rendszerint abból áll, hogy a jelölt egy megadott tényállás alapján keresetet, előkészítő iratot, tárgyalási jegyzőkönyvet és indokolt ítéletet készít. A büntetőjogi feladat pedig rendesen egy tényleg lefolytatott bűnügyben a védő vagy az ügyészség részéről készítendő semmisségi panasz. Mindegyik dolgozat elkészítésére egy-egy nap áll a jelölt rendelkezésére. Törvénykönyvet igénybe vehet, de kommentárokat vagy más segédmunkákat nem. A magánjogi feladatot a vizsgálóbizottság ügyvédtagja, a büntetőjogit a bírótagja választja ki. Az ügyvédi vizsga pótolja úgy a bírói, mint a közjegyzői vizsgát, de a bírói vizsga nem pótolja az ügyvédit. Az ügyvédi vizsga megszerzése dacára is csak akkor jegyezhető be a jelölt az ügyvédek névjegyzékébe, ha a hétévi joggyakorlati idejét kitöltötte. II. Az ügyvédjelöltek munkaköre szempontjából három korszakot kell megkülönböztetni : a) a még nem vizsgázott jelölt a járásbíróságok hatáskörébe tartozó minden polgári perben helyettesítheti főnokét. tekintet nélkül a pertárgy értékére, tehát azokban a perekben is, amelyek értéke az 1500 schillinget meghaladja és amely perekben ú. n. relatív ügyvédi kötelező képviselet van. Ez azt jelenti, hogy ha ilyen perekben a fél képviselteti magát, képviselője csakis ügyvéd lehet. A törvényszékeknél a nem vizsgázott jelölt csak olyan perbeli cselekményeket végezhet, amelyekben az ügyvédi képviselet kivételesen nem kötelező; így megjelenhet házassági és bontóperekben, ha vagyoni igények nem érvényesíttetnek, perfelvételi tárgyalásokon stb. A fellebbezési eljárás során az ügyvédi képviselet kötelező lévén, nem vizsgázott ügyvédjelölt el nem járhat. Büntetőügyekben kihágások miatt indított perekben járhat el az ilyen jelölt úgy az elsőfokú, mint a fellebbezési stádiumban is. b) A vizsgát tett ügyvédjelölt főnökét minden polgári és minden büntetőügyben helyettesítheti, tehát ott is, ahol az ügyvédi képviselet kötelező. Csak a közigazgatási bíróság előtti tárgyalásokon nem vehet részt a jelölt. A legfelsőbb bíróság előtt is helyettesítheti főnökét a vizsgát tett jelölt, bár ez a megjegyzésem inkább csak elméleti jelentőségű, mert az eljárás itt tisztán írásbeli. A legfelsőbb bíróság a polgári perrendtartás életbelépése óta csak egy-két kivételes esetben élt azzal a jogával, hogy szóbeli tárgyalást rendeljen el. c) Az ügyvédi vizsgát méltánylást érdemlő okokból az ügyvéd kérelmére a kamara választmánya a felsőbíróság hozzájárulásával elengedheti annak a jelöltnek, aki egy belföldi egyetemen jogi doktorátust szerzett, legalább egyévi bírósági és kétévi ügyvédi irodai vagy kincstári ügyészségi gyakorlatot tud igazolni. Az ügyvédi vizsga elengedése azonban csak arra az időre vonatkozik, amíg a jelölt annál az ügyvédnél dolgozik, aki a vizsga elengedését kérelmezte. Az ilyen jelöltek munkaköre polgári perekben teljesen azonos a b) pemtban említett vizsgázott jelölt munkakörével, de büntetőügyekben védőként nem szerepelhetnek, mert vizsga nélkül a védők névjegyzékébe fel nem vehetők. III. Az ú. n. bűnügyi védők intézménye félreértésekre gyakran ad alkalmat. Büntetőügyekben mint védők csak azok járhatnak el, akik fel vannak véve a védők névjegyzékébe. Minden bejegyzett ügyvéd hivatalból felvétetik ebbe a jegyzékbe. Ezenkívül kérelemre felvehetők az osztrák egyetemek jogi fakultásának tanárai és magántanárai, továbbá mindenki, aki ügyvédi, bírói (hadbírói) vagy közjegyzői vizsgát tett, így azok az ügyvédjelöltek is, akik az ügyvédi vizsgát letették. A bűnügyi védők — ha nem ügyvédek és ügyvédjelöltek — nem az ügyvédi kamara, hanem a felsőbíróság fegyelmi fennhatósága alá tartoznak, amelynek gyakorlata több szempontból eltér az ügyvédi kamarai fegyelmi gyakorlattól. így megtörténhet, hogy olyan egyének, akiket megbízhatatlanság miatt nem vettek fel az ügyvédi vagy ügyvédjelölti névjegyzékbe, akiknek azonban bírói vagy közjegyzői vizsgájuk van, mint bűnügyi védők folytatnak praxist a nélkül, hogy őket az ügyvédi fegyelmi felelősség bármilyen irányban is feszélyezné. Az sem egészséges állapot, hogy az ügyvédjelölt még gyakorlati ideje alatt felvétetheti magát a védők közé és így önállóan vállalhat ügytkit. A bűnügyi védői címet pedig félreértheti a közönség, amely azt hiszi, hogy ez a cím a büntetőügyekben való speciális jártasságot jelenti. Kívánatos volna tehát, hogy az osztrák ügyvédségnek ez a látszólagos kettéosztása mielőbb megszüntet tessék. Deutsch Maurus. Szemle. Több panasz érkezett már szerkesztőségünkhöz arról, hogy a bírósági kézbesítők elég gyakran tévedésből idegen ügyvédeknek szóló iratokat kézbesítenek, és ha az ügyvéd — a bíróság és a kartársak iránti különös előzékenységből — a bírósági kezelőirodában a tévesen kézbesített darabot rövid úton vissza akarja juttatni, a bírósági iroda azt nem fogadja el, hanem kérvényileg való visszamutatáshoz ragaszkodik. Ezért szerkesztőségünk egy konkrét esetben az irodának ezt az eljárását a budapesti kir. törvényszék elnökénél panasz tárgyává tette és az elnök úr 1932. El. III. H. 31. számú válaszában közölte szerkesztőségünkkel, hogy a szükséges felügyeleti intézkedést megtette és intézkedett aziránt, hogy hasonló tévedések a jövőben lehetőleg ne forduljanak elő. Sajtószemle. Magyar Törvénykezésnek szeptember hó 8-i száma közli a következő rendeleteket J 70,781/932. M. E. számú rendelet a községi bíróság hatáskörébe tartozó polgári peres ügyek értékhatárát meg nem haladó ügyekben a bíróságok által elrendelt végrehajtás foganatosításáról és a 4670/932. M. E. számú rendelet az egyes gazdatartozások behajtásának ideiglenes korlátozásáról szóló 3800/932. M. E. számú rendelet módosítása tárgyában kiadott rendelkezések. Ismerteti továbbá a lap a magyar kir. Közigazgatási bíróság hatályban levő illetékügyi döntvényeit és jogegységi megállapodásait. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.