Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 34. szám - Az ügyvédjelöltek kiképzése és munkaköre Ausztriában

34. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 135 13. külzetbeadvány egyszerű bejelentésekre, 14. költségfelszámítási blanketták, 15. biztosítási végrehajtási kérvény ingóra, 16. biztosítási végrebajtási kérvény ingatlanra, 17. biztosítási végrebajtási kérvény ingóra és ingatlanra. 18. kielégítési végrehajtása kérvény ingóra, 19. kielégítési végrehajtási kérvény ingatlanra, 20. kielégítési végrehajtási kérvény ingóra és ingatlanra. 21. biztosítási, illetve kielégítési végrehajtási kérvény ingóra, 22. biztosítási, illetve kielégítési végrehajtási kérvény ingatlanra, 23. biztosítási, illetve kielégítési végrehajtási kérvény ingóra és ingatlanra, 24. ingóárverési hirdetmény, 25. tartozáskimutatási űrlap, 26. tasakos ügyvédi percsomó, 27. összehajtható ügyvédi percsomó. E racionalizált iratminták gyökeres átalakítását jelentik a jelenleg használatban levő iratmintáknak különösen azáltal, hogy minden felesleges formalizmust teljesen kiirtanak, az iratmintákat a gépírással való kitöltésre alkalmassá teszik és annak tartalmát oly áttekinthető módon csoportosítják, hogy egyrészt az iratminták kitöltését könynyítik meg lényegesen az ügyvédeknek, másrészt annak elintézését a bíróságoknak. Bizton remélhető tehát, hogy a racionalizált iratmintákat a bíróság és az ügyvédek egyaránt örömmel fogják fogadni. Közölhetjük, hogy a Budapesti Ügyvédúnió vezetősége e racionalizált iratmintákat bemutatta az ország legnegyobb bírósága, a budapesti központi kir. járásbíróság elnökségének, amely a bemutatott racionalizált iratmintákat nemcsak hogy helybenhagyta, hanem nagy örömmel köszöntötte és kívánatosnak jelezte, hogy azok használata minél előbb általánossá váljék. Éppen ezért jó szolgálatot vélünk teljesíteni ügyvédkartársainknak azzal, amidőn sorozatosan leközöljük ezen racionalizált iratmintákat és megkezdjük legközelebbi számunkban a közlést a kereset racionalizált iratmintájának leközlésével. Külön kiemeljük a bíróságok vezetőinek azon óhaját, hogy a kereset első példánya, amely a bíróságnál marad, mindig egész íven nyujtassék be és csupán a második és további példányok Írassanak félívre. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Mit lehet a panaszeljárásban vizsgálni és eldönteni? A büntetőügyből a panaszos i kezéhez befolyt 20 pengő nem tartható vissza. A beszámításnak anyagi-jogi előfeltételei a panaszlott ügyvéd javára ugyan ó meglennének, mert neki jogerősen megítélt nagyobb ellenkövetelése van, ámde a panaszeljárásnak nem tárgya az, hogy vita esetében a szembenálló követelések felől az anyagi ,tjog szabályai szerint döntsön, avagy akár csak azt is eldöntse, hogy a netalán visszatarthatónak kimondott összeget az ügyvéd a maga követelésének kielégítésére vagy apasztására fordíthatja-e. Mindez perre tartozik, míg a panaszeljárásban, amely az ügyvédi szervezeten alapuló és egyfelől az ügyfél bizalmára, másfelől az ügyvédi kar erkölcsi felfogására is tekintettel levő különcélú perenkívüli eljárás, a döntés kereteit a vonatkozó törvényi rendelkezések, jelesül az Ügyvédi Rendtartás 48. §-a és a Ppé. 18. §-ának 7. bekezdése szabják meg, vagyis a panaszeljárásban csak azt lehet vizsgálni és eldönteni, hogy az ügyvéd a befolyt összeget egyelőre visszatarthat ja-e, avagy pedig köte-v les-e kiszolgáltatni, esetleg let étbe helyezni. A Ppé. 18. §-ának 7. bekezdéséből azonban, amely szerint a kiszolgáltatás helyett letétel csak akkor van megengedve, ha a díj és kiadás iránti per vagy eljárás az illető ügyben van folyamatban, azt kell következtetni, hogy visszatartással csak az illető ügyben megítélt vagy megállapított összeg erejéig lehet élni, tehát más ügyben megítélt vagy megállapított költség miatt a befolyt összeget visszatartani nem lehet. Minthogy pedig nem állapítható meg az, hogy a panaszlott ügyvéd részére a büntetőügyben is lenne az ügyfelével szemben valamely összeg megítélve vagy megállapítva (Bp. 485. §), ennélfogva a büntetőügyben befolyt 20 pengőt is ki kell szolgáltatni a félnek. (Pk. VI. 913/932. Elnök: Rácz, előadó: Koós.) Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Törvényjavaslatok az ingó árverési hirdetmények közzététele tárgyában. Az 1881. évi LX. tc. 102. §-ának 5. bekezdése szerint : «Ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 pengőt meghalad, az árverési hirdetmény valamelyik helyi lapba, ilyennek nemlétében a legközelebbi helyen megjelenő lapba, ha pedig a becsérték 5000 pengőt meghalad, a hivatalos lapba egyszer beiktatandó. Budapesten a hivatalos lapba tétetik közzé az árverés akkor is, ha a becsérték 1000 pengőn felül van, de 5000 pengőt meg nem halad.» E törvényes rendelkezésnek a gyakorlitban több hátránya mutatkozott, főképpen az, hogy a helyi lapban való kötelező beiktatás folytán a kizárólagosságot élvező helyi lap a közzététel díját aránytalanul magas összegben szabja meg és ezzel a végrehajtási költségeket ok nélkül szaporítja. De nehéz volt másrészt Budapestről m< gállapítani, melyik a «1< gközelebbi helyen megjelenő lap», illetve melyik lap kiadóhivatala fekszik az árverés helyéhez legközelebb és ezért a budapesti ügyvéd igen gyakran kénytelen volt a miatt is helyettest igénybe venni, hogy a hirdetmény közzététele a megfelelő lapban történjék. A törvény sérelmes rendelkezésének megváltoztatása általános óhaj és eddig két javaslatot kaptunk e törvény módosítására vonatkozóiig : a) A Budapesti Ügyvédúnió javaslata szerint az árverési hird( tmény a végrehajtató szabad választása szerint akár a helyi lapban, akár a hivatalos lapban tehető közzé, ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 pengőn felül van, de 5000 pengőt meg nem halad. b) Egy másik javaslat a fentidézett törvényes rendelkezésnek következő módosításait indítványozza : 1. A törvényszék elnöke évenként hirdet ményileg közzéteszi a területén megjelenő lapok jegyzékét annak feltüntetése mellett, hogy az egyes lapok mely járásbíróságok területére nézve tekintendők legközelebbi helyen megjelenő lapnak. Azon lapok közül, amelyek valamely járásbíróság területére nézve a legközelebbi helyen megjelenő lapnak vannak nyilvánítva, a közzététel az illetékes járásbíróság területén megtartandó árverésre nézve bármelyikben történhetik. 2. Az igazságügyminiszter oly esetekben, amidőn az árverési hirdetmény közzétételi költsége a helyi lapban, ilyennek nemlét ében a legközelebbi helyen megjelenő lapokban több mint 50 °/0-]ai\ meghaladja ez árverési hirdetménynek a hivatalos lapban való közzétételi költségét, elrendelheti, hogy a szóbanforgó helyre nézve az árverési hirdetmény közzététele a hivatalos lapban érvényesen eszközölhető oly esetekben is, amidőn az árverezendő ingóságok becsértéke az 1000 pengőt meghaladja ugyan, de az 5000 pengőnek alatta marad. Az igazságügyniiniszter ezen helyek jegyzékét a hivatalos lapban közzéteszi, idevonatkozó rendeletét bármikor visszavonhatja, mihelyt az annak kibocsájtására okot adó körülmény megszűntnek mutatkozik. Külföldi ügyvédség hírei. Az ügyvédjelöltek kiképzése és munkaköre Ausztriában. Az osztrák ügyvédjelöltek kiképzésé és munkaköre lényegében annyira különbözik a magyar ügyvédjelöltekétől, hogy most, mikor Magyarországon oly sok szó esik az ügyvédség szervezeti reformjáról, bizonyára érdekes lesz az osztrák viszonyokat a magyarországiakkal összehasonlítani. I. Az ügyvédjelölti gyakorlat hét évig tart. Ebből a jelölt legalább egy évet a bíróságnál mint joggyakornok, három évet pedig egy bejegyzett ügyvéd irodájában mint ügyvédjelölt köteles eltölteni; a további négy esztendőt tetszése szerint bíróságnál, ügyvédnél vagy közjegyzőnél töltheti. A kincstári ügyészségnél eltöltött gyakorlat minden vonatkozásban az ügyvédi irodai gyakorlattal egyenlő ; a kincstári ügyészeknek egyébként éppúgy le kell tenniök az ügyvédi vizsgát, mint minden más ügyvédnek. Az egyévi kötelező bírósági gyakorlat idején a jelölt nem kap fizetést. Néhányan azonban négyhavi szolgálatuk betöltése után, bizonyos előfeltételek mellett, a további nyolc hónapon át legfeljebb havi 100 schilling segélyben részesülhetnek. A bírósági joggyakorlatnak a kötelező egy éven túl való meghosszabbítása esetén a havi segélyt csak egészen kivételes esetekben és csak akkor engedélyezik, ha a jelöltnek a bírósághoz való átvétele valószínűnek látszik. Az ügyvédjelölti gyakorlat megkezdésé-