Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 34. szám - A Nemzetközi Ügyvédúnió hágai kongresszusa [2. r.]

134 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 34. SZÁM. A Nemzetközi Ügyvédúnió hágai kongresszusa. (Folytatás.) A nemzetközi vegyes bíróságok tekintetében a kongresszus fenntartotta a Párizsban 1930-ban és Luxemburgban 1931-ben tartott kongresszusoknak előbbi határozatait és örömmel üdvözölvén a belgiumi és a franciaországi kormányoknak idevonatkozó kezdeményezését , kívánatosnak és a nemzetközi jog fejlődésének, valamint az egységes nemzetközi joggyakorlat kialakulásának érdekében állónak deklarálta a magánjogi nemzetközi jogvitákban az említett nemzetközi bírói szervezetek felállítását. Az ügyvédnek a részvénytársaságoknál elfoglalt szerepének vizsgálatánál magyar részről az Országos Ügyvédszövetség Oppler Emil írásbeli véleményét terjesztette be, amelyet ez utóbbi Glücksthal Andor, Groák László és ifj. Szigeti László előkészítő munkálatai alapján állított össze. Az idevonatkozó kérdéseknél a magyar, osztrák és német jogterületek álláspontja annyira eltért a francia kari etika szempontjaitól,hogy e kérdések további tanulmányozását egy a kongresszus által kiküldött öttagú bizottságra bízták. A nemzetközi kartelek nemzetközi ellenőrzése tárgyában Király Ferenc, az International Law Association nemzetközi karteljogi bizottságának főelőadója terjesztett be írásbeli véleményt a kongresszushoz, amely azonban az idő előrehaladtára való tekintettel e kérdéssel már nem foglalkozhatott és azt a következő kongresszus napirendjére tűzte. A konferencia záróülésén, amelyen az Únió elnökévé a következő évre a hollandiai Jonkheer de Brauw-ot választották, magyar részről Király Ferenc szólalt f< 1. Felszólalásában az Országos Ügyvédszövetség és általában a magyar ügyvédi kar odaadó ragaszkodását tolmácsolta és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a világ ügyvédjeinek ez az alig néhány év óta működő aeropágja máris egyenrangú helyet foglal el a szellemi és a gazdasági együttműködés útjait egyengető nagy nemzetközi intézmények sorában. Attól a szeretettől vezéreltetve azonban, amellyel a Nemzetközi Ügyvédúnió jövőjén csüng, kötelességének tartotta, hogy a kongreszszusok rendjének átorganizálása tekintetében is indítvánnyal álljon elő. Javasolta, hogy az ezidőszerint még észlelhető kisebb szervezési zavarok olyként küszöböltessenek ki, hogy a jövőben a napirendre kitűzött kérdések megfelelő írásbeli előkészítésben részesüljenek és az előkészítő munkálatok írásbeli anyaga kellő idővel a kongreszszus előtt a résztvevők rendelkezésére bocsáttassák. Javasolta továbbá, hogy a két főtitkár tehermentesítésével az egyes napirendi kérdések lehetőleg különböző nemzetekhez tartozó előadóknak osztassanak ki, akik köré a bizottsági tagok ne ötletszerűleg, hanem szakavatottságuk tekintetbevételével csoportosíttassanak. Indítványozta végül, hogy a nemzetközi együttműködés szelleme és az Ügyvédúnió nemzetközi jellege az Únió intézményeinek és bizottságainak valóban nemzetközi összeállításában is a jövőben még hatályosan jusson kifejezésre. j A plenáris záróülés Király Ferencnek a konferencia hiányosságaira vonatkozóan tett kritikai megjegyzéseit és az azok orvoslására vonatkozó javaslatait egyhangúlag elfogadta és kimondotta, hogy az Ünió következő kongresszusait a javasolt szempontok tekintetbevételével fogja rendezni. A záróülést követő fényes búcsúebéden, amelyet a hágai Ügyvédi Kamara és a hollandiai Ügyvédszövetség a scheveningeni Kurhausban tartott, magyar részről a magyar delegátusok felkérésére Oppler Emil szólalt fel. Utalunk Oppler Emilnek az «Az Ügyvéd» hasábjain a konf renciáról írt cikkére, amelyben működését körültekintő részletességgel ismertette és méltatta. A kongresszusnak kiemelkedő eseménye volt az a feltűnő német-francia barátkozás amely a francia és a német barreau-k delegátusait valamennyi aktusnál a kölcsönös szimpátia megnyilvánulásával halmozta el. A franciák, a belgák és a németek egyébként is jogászaik legjavát vonultatták fel a kongresszusra. Francia részről ol t volt Arnaud, a Francia Ügyvédszövetség elnöke, Appleton egyetemi tanár, a Nemzetközi Ügyvédúnió alapító elnöke és a francia ügyvédség irodalmának legkiválóbb művelője, Maillard, a jeles jogtudós ; belga részről La Fontaine szenátor, Braffort és Janne egyetemi tanárok; német részről pedig Dix, a német Ügyvédszövetség elnöke, Wolff, a berlini Ügyvédi Kamara elnöke, Wittenberger, a német Ügyvédszövetség egyik elnöke, Geiler és Grim egyetemi tanárok, Július Magnus, a Juristische Wochenschrift főszerkesztője. Ez utóbbit a Nemzetközi Ügyvédúnió egyik alelnökévé is választották. A kongresszus másik kiemelkedő eseménye volt a magyar csoportnak erős írásbeli felkészültsége, amely éles ellentétben állott, a kongresszusnak egyébként az írásbeli előkészítést nélkülöző szervezetével. Addig, amíg a Nemzetközi Ügyvédúnió központi elnöksége csupán a naptár reformjára vonatkozóan terjesztett a tagok között egy előzetes írásbeli indítványt, a magyar Országos Ügyvédszövelség nem kevesebb, mint öt részletes francianyelvű írásbeli jelentéssel, illetve javaslattal lépett a kongresszus elé. A magyar Országos Ügyvédszövetségnek e véleményes jelentései a kongresszus egyedüli írásbeli előkészítését képezték. Ezt nemcsak az elnöklő Brasseur ismerte el az elnöki székből a legelismerőbb szavakkal, de megemlékeznek erről a kongresszusról beszámoló külföldi lapok is (így Grimm a Deutsche Juristenzeitung augusztus hó 25-i számában). Megemlítendő, hogy a kongresszus alkalmából a Német Ügyvédszövetsé£ Július Magnus szerkesztésében kiadta az ügyvédség bibliográfiáját az elmúlt évtizedre vonatkozólag. A bibliográfiában a magyar ügyvédség irodalmára vonatkozó részt Dombováry Géza és ifj. Szigeti László közreműködésével Király Ferenc dolgozta fel. A Nemzetközi Ügyvédúnió legközelebbi kongresszusa a jugoszláv ügyvédi szervezetek meghívása folytán a jövő évben Raguzában lesz. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet elnöke : Osvald István a nemrég tragikusan elhalt Kollár László helyére a Magyar Jogászegylet ügyvezető titkári teendőivel Ruhmann Emilt, a magy. kir. Kúria elnöki tanácsosát bízta meg, akit új munkakörében nagy szeretettel üdvözlünk. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúnió racionalizálás ankétjének összes határozatai, melyeket lapunk sorozatosan ismertetett volt, a legközelebb külön füzetben is megjelennek. Ezen határozatok, mint ismeretes, nemcsak az ügyvédség körében, hanem a bíróságok és az igazságügyminisztérium'részéről is a legnagyobb megértéssel fogadtattak, a határozatokból igen sok már is a megvalósulás stádiumába lépett. Az összes racionalizálási határozatokat tartalmazó füzetet a Budapesti Ügyvédúnió meg fogja küldeni az összes kir. bíróságoknak, továbbá a Budapesti Ügyvédúnió tagjí inak, e mellett azonban a Budapesti Ügyvédúnió addig, amíg a készlet tart, a füzetet készséggel megküldi minden érdeklődőnek, aki idevonatkozó kívánságát Ribáry Géza kartársunkkal (Budfpest, VI., Andrássy-út 2.) tudatja. Az iratminták racionalizációjának szükségessége nemcsak az ügyvédek által használt mintákra nyilvánvaló, hanem a bíróságok által használt iratmintákra is, és ennek bizonyítéka, hogy párhuzamosan azzal, hogy a Budapesti Ügyvédúnió elhatározta az ügyvédi iratminták racionalizálását, értesülésünk szerint a m. kir. igazságügyminisztérium is tervbe vette a bírósági iratminták racionalizálását. Amíg azonban az igazságügyminisztériumban az idevonatkozó véleményés adatgyűjtés folyik, addig a Budapesti Ügyvédúnió már elkészítette a leggyakrabban liasználatos ügyvédi iratminták racionalizált példányait és azok már a legközelebbi jövőben az ügy védek rendelkezésére fognak állani. A Budapesti Ügyvédúnió a racionalizált iratminták megszerkesztésére Ribáry Géza ügyvédet és Tóth László kir. törvényszéki bírót kérte fel, hogy ilykép az iratminták megszerkesztésénél az ügyvédi és bírói szempontok egyaránt érvényesüljenek. Nevezettek az alábbi racionalizált iratmintákat szerkesztették meg : 1. fizetési meghagyás iránti kérvény, 2. fizetési meghagyás iránti kérvény alapján végrehajtható kiadmány, 3. váltófizetési meghagyás iránti keresetlevél, 4. váltófizetési meghagyás iránti keresetlevél alapján végrehajtható kiadmány, 5. keresetlevél, 6. mulasztási ítélet, 7. mulasztási ítélet alapján végrehajtható kiad mány, 8. bírói egyesség, 9. bírói egyesség alapján végrehajtható kiadmány, 10. ügyvédi meghatalmazás, 11. érdemleges ellenkérelem, 12. külzetbeadvány egyszerű kérelmek előterjesztésére,