Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 32. szám - A látszatadó és az ügyvédi kar

128 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 32. SZÁM. resztülvitele nyomdatechnikai szempontból sem munkatöbbletet, —- kivéve az alcímek részére szükséges hat sor helyét — sem költséget nem okoz. A csoportosítás vagy a kéziratoknak szedés céljára való kiosztásánál vagy a tördelésnél történhet. Felhívjuk egyben az illetékesek figyelmét az árverési hirdetmények közzététele racionalizálásának szükségességére is. Haszm s volna ezeknek, városok, kerületek, esetleg határnapok szerinti beosztásban való közzététele. Ezzel kapcsolatban talán a közzététel olcsóbbátétele is keresztülvihető' lenne a hirdetmények azonos szövegrészeinek ismételt közzétételének mellőzése és a hirdetményeknek táblázatos jormában való közzététele folytán. De talán hagyjuk ezt máskorra, ne kívánjunk egy alkalommal oly sokat . . . talán könnyebben sikerül ... Steinhaus Ernő. Az Ügyvédek Turista Egyesületét a Magyar Turista Szövetség tagegyesületei sorába felvette. Az ÜTE tagjai ugyanazon utazási és elszállásolási kedvezményeket élvezhetik, mint a MTSz tagegyesületeinek tagjai. A kedvezmények elnyeréséhez szükséges igazolványok kivált hal ók : Kanczuker Géza (Koráll-u. 31. Tel. : 90-5-78), Somló Ödön (Vilmos Gsászér-út 74. Tel. : 17-9-30) és Szóld Ferenc (Fővámtér 15. Tel. : 85-2-85.) tagtársainknál vagy az egyesület hivatalos összejövetelein : minden csütörtökön este 9 óra után a Dunakorzó-kávéházban. Az egyesület őszi munkaprögrammjának részletezését a szeptember 1-én kibocsátott körlevélben hozza a tagok és érdeklődők tudomására. Sajtószemle. A Magyar Jogi Szemle utolsó számában Szolnok Jenő bírálja a kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának 49. számú döntvényét s reámutat a döntvénynek arra a hiányára, hogy a büntető ítélet közjogi jellegét teljesen figyelmen kívül hagyja. Arra az eredményre jut, hogy a büntető ítélet közjogi gyökerű megállapítása mindenkivel — tehát a polgári bírósággal szemben is — hatályos s egyébként is sem a Bp., sem pedig a Pp. szelleme és tételes rendelkezése a döntést alá nem támasztja. Ugyancsak a Magyar Jogi Szemle utolsó számában látott napvilágot Leopold Elemér tanulmánya uGoethe az ügyvéd és Faust a jogászt) címmel. Hézagpótló tanulmány, mert G. életének arról a szakáról számol, melyet a legtöbb monográfia csak felületesen érint. Megtudjuk belőle, hogy G. perirataiban éles, szellemes és főként csúfondáros volt, de a mellett szabatos és pontos a pedantériáig. Kodifikációs tevékenysége is figyelmet érdemel, amiről szintén hallgatnak életrajzai. Már közigazgatási szolgálata alatt bányajogot kodifikálja, törvénytervezetet készít az erdészeti kihágásokról, sőt csődtörvénytervezetet is készít. Magyar Törvénykezés augusztus 2-i száma közli a következő rendeleteket : 3890/1932. M. E. sz. rendelet a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás egyszerűsítése, olcsóbbátétele és a kapcsolatos rendelkezések tárgyában ; az igazságügyminisztérium 15,000— 1932. sz. rendelete a közmegbizatásban eljáró ügyvédek és egyéb személyek részére bíróság előtti eljárásokban megállapított díjak egy részének ügyvédi jóléti célokra fordítása és a kapcsolatos rendelkezések tárgyában 1050/1932. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet végrehajtása tárgyában; a 3900/1932. M. E. sz. rendelet a nemzetközi árufuvarozással kapcsolatos tartozásoknak külföldi fizetési eszközökben való teljesítéséről ; a 4100/1932. M. E. sz. rendelet a külfölddel való fizetési forgalomra vonatkozó jogszabályok kiegészítése és módosítása tárgyában 5 16,000/1932. I. M. sz. rendelet az 1925: VIII. tc. 48. §-ának első bekezdése értelmében zárlat alatt álló egyes vagyontárgyak zárlati kezelésének részletes szabályozása tárgyában ; végül a 4140/1932. M. E. számú rendelet a zálogelőjegyzési és végrehajtási jogcselekményekre a külfölddel való fizetési forgalomra vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések végrehajtása tárgyában. Magyar Törvénykezés augusztus 20-i száma közli az 1932. évi XVII. tc.-ket a találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. Közli továbbá ezzel kapcsolatban a m. kir. Kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 150,400 sz. rendeletét a szabadalmi oltalmi idejének felemeléséből származó igények érvényesítésére irányuló bírói eljárás szabályozása és a 81,588/1914. K. M. számú rendelet kiegészítése tárgyában és a m. kir. Kereskedelemügyi miniszter 1932. évi 150,401. sz. rendeletét a szabadalmi évi díjak és a védjegymegújítási díjakra vonatkozó átmeneti intézkedésekről. A Jogállam legutóbbi számában König Endre ügyvéd foglalkozik Tóth László egy korábbi cikkében felvetett témával, a hitelezők kijátszásával. Ügyvédszövetségi Közlöny június-augusztusi száma közli Zsitvay Tibor igazságügyminiszter beszédét, az Országos Ügyvédi Értekezlet küldöttségéhez. Ismerteti az Országos Ügyvédi Értekezleten történteket, majd pedig az Orsz. Ügyvédszövetség igazgatótanácsának jelentését. A szövetségi közlemények keretében parentálja el Kollár Lászlót, Major Simont és Andrásovits Imrét. österreichische Anwaltszeitung július 29-i számában. Leo Fischman részle+csen ismerteti a júniusban kiadott szerzői jcgra vonatkozó törvénytervezetet. Különös fontossága van ennek a törvénynek Ausztria t's Németország közti viszonylatban, mert kevés olyan területe van a jognak, Í hol a közös nevezőrehczás kívánatosabb lenne, mint itt. Eészletesen foglalkozik a «droit moral» törvényi megalapozásával, amely ?z osztrák törvényhozásban még nóvum. Oskar Trebitsch «Die moralische Kraft des Normativen» főcímmel és «Eine Bemerkung zur Zeitgeschichte» alcímmí 1 kiindul Jellinek és Lnssallcnak a fennálló állapot (Faktizitat) normaalkotó erejére venatkozó tanításainak tagadásából és példákkal, különösen pedig — kissé ironikusan — a valutakorlátozásra való utalással kísérli meg igazolni, hogy nem a fennálló állapot teremtette a normát, hanem a norma hozta létre a morális szerződésszegés legalizált állapotát. Kirívó példákat hoz fel, végül befejezi azzal, hogy difficile satyram non scribere. Ottó Reimer «Aus der Praxis des Ausgleichsrechtes* című cikkében konkrét esetek kapcsán néhány visszásság megszüntetését követeli. Arthur Lebrecht ismerteti a német autótörvény novelláját. A lap közli még a következő cikkeket: Die Enthüllung desJúlius Ojner-Denkmals ; Professor Menzel's. 75. Geburtstag; Professor Georg Petschek 60 Jahre alt; Professor Hans Voltelini 70 Jahre alt. Külföldi Ügyvédség (Nachrichtenblatt der öst. Bechtsanwaltschaft) júliusi száma közli a Legfelső Bíróságnak egy érdekes döntését, amely szerint a védő nem tartozik még az esetben sem közölni a vádlottól kapott adatokat, ha azokat írásban fel is jegyezte volna és arra sem kötelezhető, hogy ezeket az írásbeli információkat előadja. Indokolásában kifejti, hogy a bűnvádi perrend 152. §-ában foglaltakból nyilvánvaló, hogy írásbeli feljegyzéseket sem kell kiadnia a védőnek, mert az ellenkező álláspont sérti egyrészt az idézett törvényben foglalt elvet, másrészt pedig ellenkezik az ügyvédi titoktartással is. Bizonyítja, hogy a döntés nem áll ellentétben a Bp. 143. §-ával sem, mely a bűnügyre vonatkozó összes iratoknak felhívásra való kiadását rendeli el. A Deutsche Juristen Zeitung július hó 15-i számában Hagemann közigazgatási bíró tollából érdekes sorok jelentek meg Matuska Szilveszter ausztriai elítélése folytán előállott helyzettel kapcsolatban. A szerző arra az eredményre jut, hogy bár teljesen Ausztria tetszésétől függ, vájjon Németországnak vagy Magyarországnak adja-e ki Matuskát, mégis nem lenne akadálya annak sem, hogy Ausztria eltekintene az ott kiszabott büntetés kitöltésétől, s tekintettel a magyar bíróság által előreláthatóan kiszabandó legsúlyosabb büntetésre, kiszolgáltatná Matuskát a magyar hatóságoknak. Ez esetben a magyar bíróság semmiféle külföldi jogszabályhoz kötve nem volna s Matuskának Magyarországon elkövetett bűncselekményével kapcsolatban elbírálná azt is a német bíróság megkeresésére, melyet annakidején német területen követett el. Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi fcöíelessége, hogy a gépírószolgálatot a jegyzőkönyvek másolatainak igénybevételével, úgyszintén az ítéletek másolatainak megrendelésével támogassa. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív előnyeit, mert sok kicsi sokra megy. Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vét ívet? Felelős szerkesztő: l)r. Teller Miksa V., Szalay-u. 3* (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.