Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 31. szám - Az elsőfolyamodású bíróságok törvénykezési szünete

31. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 123 saját féllel szemben automatikusan külön megállapíttassanak. fog \ A Budapesti Ügyvédi Kör a nyári szünel alatt helyiségeiben nagyobbszabású renoválási munkálatokat végeztetett, úgyhogy az őszi idény kezdetével újonnan rendbehozott helyiséggel várja tagjait. A Kör tovább kívánja fejleszteni azt a meleg összetartást és barátságos együttműködést, amelyet a többi ügyvédi közületekkel és egyesületekkel az utóbbi években eredményesen fejtett ki. Eenovált helyiségeiben az eddiginél nagyobb mértékben kívánja a kör társadalmi életét fejleszteni. Tudományos működésben az Ügyvédi Kör abba a nagyszabású munkába kapcsolódik bele, amely az Ügyvédi Eendtartás, valamint az ügyvédséget érintő' egyéb törvényjavaslatok feldolgozása körül már folyamatban van. Dési Géza, az Ügyvédi Kör elnöke, aki az igazságügy minisztertől e javaslatok kidolgozására megbízást kapott, a hatalmas anyag feldolgozására a kar számos illusztris tagját kérte fel. Az így összegyüjtendő anyag feldolgozásával párhuzamosan a Kör ankétsorozatot fog tartani, amelynek során az anyag egyes részeit fogják az Ügyvédi Kör által felkért előadók ismertetni. Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. Fegyelmi eljárás kamarai titkár ellen, ebben a minőségben elkövetett mulasztása miatt. Panaszlottnak az a védekezése el nem fogadható, hogy a panasz tárgyául szolgáló cselekményt ő nem mint ügyvéd, hanem mint kamarai titkár követte el s így ez nem lehet ügyvédi fegyelmi vétség. A kamara tisztviselői ugyanis az ebben a minőségükben elkövetett mulasztásaikért, tekintettel arra, hogy a kamarai tisztségükkel kapcsolatos teendőik is az ügyvédi kötelességből folynak, fegyelmi úton éppúgy felelősségre vonhatók, mint bármely más ügyvédi mulasztásukért. (93/1932. Elnök : Osvald, előadó : Szentgyörgyi.) A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. Évi tiszteletdíj ellenében működő uradalmi jogtanácsos mily munkáért követelhet külön díjazástP Az évi tiszti lddíj ellenében működő uradalmi jogtanácsos külön kikötés nélkül is követelheti ugyan az 1874 : XXXV. tcikk 54. §-a értelmében azoknak a teendőknek külön díjazását, amelyek az uradalmi jogtanácsos szokásos teendői közé nem tartoznak és így azok felmerülésére a szerződő felek a megállapodás létesítésekor már e miatt sem gondolhattak, vagy amelyek a szokásos jogtanácsosi teendők keretébe a munkálatok bonyolultabb voltánál különleges jellegénél és különös előtanulmányokat igényelő minőségénél fogva rendszerint nem is sorozhatok és amelyeket ezek miatt a szerződő felek a kikötött évi átalányösszeggel megfelelően díjazottnak nem is tekinthettek, ámde a felperes keresetében I—III. alatt felsorolt teendők az elbírálás alatt álló jogviszonyban a szokásostól eltérő ilyen különleges és kivételes munkálatoknak nem minősülnek. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy azok elvégzése fejében a felperes külön díjat nem követelhet. A keresetbeli I. ügy ugyanis ingatlanok eladására és azok helyett más ingatlanok vételére irányuló adás-vételi szerzó'dések készítésére és ezek tényleges keresztülvitelére vonatkozik. Az ily tevékenység pedig az ingatlanok nagy terjedelme mellett sem tekinthető előre nem látható és az uradalmi jogtanácsos szokásos ügykörét meghaladó különleges teendőnek. Ugyanez áll a néhai X. halála utáni hagyatéki eljárásra és az azzal kapcsolatos teendőkre (II. alatti ügy) is. Különösen akkor, amidőn a felperes a díjazására irányuló külön megegyezés nélkül az örökösök érdekében uradalmi jogtanácsosi tevékenységét az évi tiszteletdíj ellenében és felvétele mellett még évekkel az örökhagyó halála után is folytatta. Éspedig áll ez a jelen esetben annál is inkább, mert egyenes leszármazók örökléséről lévén szó, a hagyatéki ügy anyaga az egyszerűbbek közé tartozott. A III. ügy az alperesek egy haszonbérlőjével létesített haszonbérleti szerződés készítése. Az ilyen teendő egy nagyobb uradalom gazdasági életében rendszerint előfordul. A vonatkozó szerződés kikötéseit pedig a haszonbérbeadó és a haszonbérlő a tárgyalások folyamán a végérvényes megállapodás létesítése előtt kölcsönös megállapodással a szerződés ügyvédi költségei tekintetében is megváltoztathatták a nélkül,hogy a felperes ezért követelhetné az alperesektől az egyébként az uradalmi jogtanácsos szokásos teendői körébe tartozó szerződéskészítés külön díjazását. Ha ezek ellenére a felperes azt hitte, hogy a kereset tárgyát tevő perenkívüli munkálatok külön díjazás alá eső teendőknek minősülnek, a szerződő feleket egyaránt kötelező kölcsönös bizalomnál fogva, de azért is, mert a megállapodás a jogtanácsos ügykörébe eső teendőket közelebbről nem határozta meg, félreértések elkerülése végett tartozott volna megbízóját erről a véleményéről az ügyek ellátása előtt tájékoztatni, s igényjogosultságát ilyen módon tisztázni, másrészt pedig megbízójának alkalmat adni arra, hogy esetleg mást bízhasson meg a szóbanforgó ügyek ellátásával. Nincs azonban tényként megállapítva s mellőzése panaszolva sincs, hogy a felperes ezeket megtette ; sőt a saját előadása szerint igényéről csak megbízója halála után tett jelentést a vagyonkezelőnek, perrel pedig azt csak jogtanácsosi állásának megTi íe kockáztassa eredeti okmányait, használjon fotókópiát! Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad és irodájába leszállítja V.,Vadász-u. 28 ItlŰhely Telefon235-30 szünte után hosszabb idő (14. év) elteltével érvényesítette — ami szintén a mellett szól, hogy a kérdéses teendők külön díjazás alá eső jogtanácsosi teendőknek nem tekinthet ők. (P. VI. 5800/1930. Elnök: Bácz, előadó : Almási.) Az Ügyvédi Közlöny panaszkönyve. A miskolci községi bíróság a 25 pengőn aluli végrehajtások foganatosítása előtt felhívja felperesi ügyvédet, hogy «86 fillér zálogolási költséget a községi bírósági végrehajtónál fizessen le, mert ennek meg nem történtéig nem áll módjában a végrehajtást foganatosíttatni)). Nem tudjuk, milyen törvényes rendelkezés alapján kéri ezeket a költségeket a községi bíróság? ha azonban ennek az intézkedésnek a következtében Miskolcon gyorsabban és főleg eredményesebben foganatosítják az ilyen bagatellügyekbena végrehajtásokat, mint az ország egyéb községi bíróságain, úgy — azt hisszük — az ügyvédek ezt az áldozatot is meghoznák panasz nélkül, mint ahogy már igen sok áldozatot meghoztak ügyfeleik érdekében! Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Az ügyvédi összejövetelek racionalizálása. Az ügyvédi közéletben — a választások idejét kivéve — az ügyvédségnek, sajnos, csak egy jelentéktelen töredéke vesz tevékeny részt. Ez hozza magával, hogy ezen tevékeny töredékhez tartozók a hét legkülönbözőbb napjain le vannak kötve különféle ügyvédi közéleti megbeszélésekkel. A «Ribáry-csoport» kezdeményezésére a Budapesti Ügyvédúnió, a Jogtudományi Közlöny és az Ügyvédi Közlöny szerkesztősége, az Ügyvédek Turista Egyesülete és a Eibáry-csoport ügyvédbaráti társaság elhatározták, hogy rendszeres heti összejöveteleiket és megbeszéléseiket szeptembertől kezdődően egy időben és egy helyen fogják megtartani, éspedig mindenkor hétfőn d. u. Ya 7 órakor az Országház-kávéházban. (rg.) Szemle. Köteles a védő nyilatkozni, hogy semmisségi panaszát fenntartja-e? Egy kaposvári ügyvéd ellen a kir. Kúria B. III. 5222/1932. sz. ítéletével az iratokat a kamarához rendelte áttenni az ügyvéd, mint védő ellen fennforogni látszó fegyelmi vétség elbírálása végett. Az eset a következő: Az ügyvéd egy védencét a kaposvári kir. tszék előtt magánokirathamisítás bűntette miatti eljárásban védte. Az első fok ezen bűncselekmény miatt, 10 havi börtönt szabott ki. Védő fellebbezése folytán a pécsi kir. ítélőtábla sikkasztás bűntettét látja fennforogni és a büntetést 6 hóra szállítja le. Vádlott távollétében a védő semmisségi panaszt jelent be részint eltérő minősítés miatt, de főként vétségi bűn-