Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 30. szám - Indítványok az ügyvédi kar érdekében. A racionalizáció diadala - A Kolozsvári Ügyvédi Kamara [határozata a költségelőlegkérés kötelezővé tétele ügyében]

120 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY '.](). SZÁM. tásához szükséges költségek incluzíve idézések vagy szükséges hirdetések. Ha az ügyvéd előleg nélkül fogadott el képviseleti meghatalmazást, előleg hiánya miatt nem tagadhatja meg a szükséges szolgálatokat és teljes egészében felelős marad az összes reá háramló kötelezettségekért a képviselet törvónyszerinli felmondásáig. Szankciók : íi Azon ügyvédek, akik rendszeresen vállalnak el pereket a nélkül, hogy a szükséges minimális összegek előlegezését kérnék a klienseiktől illetékek, adók és bélyegek fedezésére, fegyelmi vétséget követnek el és fegyelmi eljárásnak lesznek alávetve. 2. Ha egy ügyvéd tudva azt, hogy egy kliens az illetékek és bélyegek nem előlegezése miatt el lett utasítva egy kollégája által és ennek ellenére elvállalja képviseletét előleg nélkül, súlyos fegyelmi vétséget követ el és fegyelmi eljárásnak lesz alávetve. 3. Azon ügyvéd, aki elhanyagolja kötelezettségeit, előleg nélkül elvállalt ügyekben nem védekezhet a kész kiadásokra szükséges összeg hiányával és a fegyelmi hatóság előtt minden eljárási hanyagság miatt felel. Kivételes eljárás. A Kam; ra tanácsa vizsgálja ki és ítélkezik ezen határozatban foglalt fegyelmi kihágások felett soron kívül más fegyelmi ügyekkel szemben. Az ügyvéd köteles bemutatni a vizsgálattal megbízott delegátusnak az aktacsomóját és mindazon iratokat, amelyek a feljelentett esetre vonatkoznak. Jelen határozat 1931. dec. 14-én lép életbe,kinyomattatik és elküldetik az összes kolozsvári ügyvédi kamarában bejegyzett ügyvédeknek azzal a kötelezettséggel, hogy az minden ügyvédi irodában kifüggeszt essék. Szemle. Most már értjük, hogy miért nem valósul meg a törvényszéki lift. Tudomásunkra jutott, hogy már a törvényszéki palota építkezése alkalmából is felmerült a terv, hogy az épület lifttel is felszereltessék. Szilágyi Dezső a következő szavakkal hárította el a lift építésének gondolatát: «Az egyetlen lehetőséget is el akarjátok venni tőlem, amivel a kiöregedett bírákat a nyugdíjbavor.ulásra késztethetem ?» Sajtószemle. Jogállam május, július száma Penzionátus «Vakáció» címen a törvénykezési szünetről ír az 1930: XXXIV. tc. 130. §-a ák pján sürgeti, hogy az igazságügyminiszter az alsóbíróságok szünidejét rendelet tel szabályozza. Rohrer Viktor táblai tanácselnök «De iudiciariis» című cikkének lényege az, hogy a bírónak nem jogot, hanem igazságot kell szolgáltatni, és hogy ezt megtehesse, jóhiszeműnek, tisztességesnek és függetlennek kell lennie. A függetlenség alatt főkép anyagi függetlenséget hangoztat a cikkíró, amit felhasznál a bankok elleni kirohanásra, szerintünk egészen indokolatlanul. Auer György «Küzdelem a szexuális bűncselekmények ellen a büntetőjogban» címen ismerteti a német, olasz és spanyol új büntetőjogi javaslatok ezirányú fokozott szigorú rendelkezéseit s ezeknek a magyar büntetőjogba való átültetését szorgalmazza. Szerintünk különösen a német javaslat fogalmazása túlságosan pongyola és tág teret hagy az irányban, hogy bizonyos cselekményeket egyesekkel szemben bűncselekményként tekintessenek, másokkal szemben viszont nem. Fenyves Béla «KülfÖldi pénznemben meghatározott követelések átértékelése)) eímű cikkében azt a helyes álláspontot foglalja el, hogy a külföldi pénznemben meghatározott követelések átértékelésének kérdésében az általános magánjog, éspedig nyilvánvalóan az átértékelésről szóló törvény keletkezésekor fennállott magánjog szabályai szerint kell dönteni. Kánig Endre «Hitelezők kijátszási.» című cikkében Tóth László járásbíró hasonló tárgyú cikkével foglalkozik és kimutatja, hogy nevezett javaslata nem sokat javít a hitelezők helyzf tén. Holló Ferenc «A biztosítási végrehi jfásnál lefoglalt követelésre')])) cikkezik, Ruclolf Lóránt pedig «Két kívánatos perreneli módrsííáfi) címen a Pp. 555. és 77. §-nak átformálását javasolja. Polgári Jog. Weissberger Imre «Feltűnő felsőbírósági döntések a csődjogi megtámadás bírói gyakorlatában és a bizományi jogviszony)) címen a Kúria P. VII. 4232— 1928. és P. VII. 8220/1929. számú ítéletével foglalkozik és kimutatja, hogy mennyire helytelen a Kúriának a bizományi áruk tekintetében elfoglalt álláspontja, mely szerint a bizományi árukért a csődnyitás előtt befolyt vételárnak a tulajdonos kezeihez való ki'zolgáltatása megtámadható. Tunyogliy Szűcs Kálmán «A kamat törvényi elismerésének és szabályozásának alapjairól)) címen azt vitatja, hogy a kamat nem a tőke használatáért, sem a kockáztatásért járó díj, hanem tulajdonképpen kártérítés a tőke elvonásáért. Szerző ezt a magyar kamattörvényekből és rendeletekből magyarázza. Szerintünk az idézett törvényekből éppen az ellenkezőt lehet kiolvasni. Kohner Artúr (Részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezések)). Szerzőnek a Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága elé terjesztett véleményének egy részlete. A német részvényjogi tervezet 216. §-át ismerteti, melyet de lege ferenela magyer jogba is átveendőnek tart. Alföldi Ede (Hatásköri és illetékességi észszerűtlenségek» címen azt panaszolja, hogy ezekben a kérdésekben a bíróságok túlságosan stricte járnak el. Szerinte a kérdés lazább kezelése racionálisabb volna. Szigeti László a Kúria jogegységének 49., Franki Pál az 50. számú polgári döntvényét ismerteti. Beck Salamon <<Tartási igény és hagyomány? című, Ballá Ignác «Külföldi peres eljárás belföldi érvényességet, Fenyves Béla «Tulajdon jogfenntart ás és kényszeregyesség» című cikkeik érdemelnek még figyelmet. A Közgazdaság és Pénzügy című mellékletben Nagy Dezső Bálint «A pénzügyi közigazgatási bíráskodás reformja)) című cikkében egy kontradiktórikusan tárgyaló független pénzügyi bíróság felállítását sürgeti. Magyar Törvénykezés július 12-i száma közli a következő rendeleteket : 3800/1932. M. E. sz. Egyes gazdatartozások behajtásának ideiglenes korlátozása tárgyában ; 3400/1932. M. E. sz. A mezőgazdaságrak az 1932/33. gazdasági évre nyújtandó kedvezmények t árgyában; 3510/1932. M. E. sz. a külföldi intézvényhitelek és egyes rövid lejáratú más külföldi hitelek fokozott biztosítása tárgyában ; 3540/1932. M. E. sz. a szolgálati vagy munkabérviszonyból és a tantiémekből származó jövedelmek külön adója fizetési kötelezettségének meghosszabbítása tárgyában ; 3630/1932. M. E. az Orsz. Hitelügyi Tanács működésének meghosszabbítása tárgyában ; 3620/1932. M. E. sz. a biztosító magánvállalatok működéséhez szükséges engedély kiadásának ideiglenes felfüggesztése tárgyában 3155/1926. M. E. sz. alatt kibocsájtott rendelet módosításáról, végül 3640/1932. M. E. sz. az Orsz. Hitelügyi Tanács 17/1932. számú határozatának közzététele tárgyában kiadott rendeletek. Csehszlovák Jog július 21 -i száma Judex «Egy feledésbe ment §» címen a Pp. 222. §-ának a gyakorlatban való érvényesülését fejtegeti és annak a véleményének ad kifejezést, hogy amíg a világ kultuszt űz a kicsavart gondolatmenetből, addig nem fog érvényesülni a perbeli igazmondás elve és akadályok gördülnek a 222. § érvényesülése elé is. Farkas József kassai kartársunk «Új rendelet a motoros járművek közlekedésére vonatkozólag)) ismerteti a 107. sz. június 30-án kiadott kormányrendeletet. Törvények. 1932: XVI. tc. A m. kir. államkincstár és a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási E.-t. között az 1926 : XXIII. tc.-ben kapott felhatalmazás alapján megkötött szerződés módosítása és kiegészítése tárgyában kötendő pótszerződés becikkelyezéséről. 1932 : XVII. tc. A találmányi szabadalmakról, továbbá a védjegyek oltalmáról szóló törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. 1932 : XVIII. tc. A Franciaországgal kereskedelmi egyezmények és pótegyezmények kiegészítéseként 1931. szeptember 25-én aláírt Megállapodás becikkelyezéséről. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 3800/1932. M. E. számú rendelet egyes gazdatartozások behajtásának ideiglenes korlátozása tárgyában. (Bpesti Közi. 153. sz.) 3890/1932. M. E. számú rendelet a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás egyszerűsítése, olcsóbbátétele és a kapcsolatos rendelkezések tárgyában. (Bpesti Közi. 157. sz.) 4100/1932. M. E. számú rendelet a külfölddel való fizetési forgalomra vonatkozó jogszabályok kiegészítése és módosítása tárgyában. (Bpesti Közi. 166. sz.) 3500/1932. M. E. számú rendelet a mezőgazdaságnak az 1932/33. gazdasági évre nyújtandó kedvezményekről szóló 1932. évi 3400. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában. (Bpesti Közi. 163. sz.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay u. 3. (Tel.: 20-3-9Ü.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat njomuaja: Géczy Kálmán.