Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 29. szám - Mens Sana [törvénykezési szünet]

114 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 29. SZÁM. Hírek a bíróságok köréből. Az új ügyvédi vétívek gyakorlati értékéről tanúskodik egyik szerkesztőnkhöz írt alábbi levél: A budapesti központi kir. járásbíróság egy büntetőjogász kollégánk elleni ügyemben benyújtott kielégítési végrehajtási kérvényt elutasította, mert a bírói iratokból kitűnőleg az ítélet az alperes részére nem nyert kikézbesítést. A bíróságnak ez a végzése meglepett, mert a birtokomban lévő kézbesítési bizonyítvány másodlata szerint az alperes az ítéletet átvette. Ma bent jártam az illetékes központi jegyzőnél és bemutattam a birtokomban lévő kézbesítési bizonyítványt, amely szerint igazoltam, hogy az alperes, aki egyben ügyvéd, az ítéletet átvette. Az illető jegyző nyomban szereltette a darabol és a másodlat alapján elrendelte a végrehajtást. Jelen soraim csak azt a célt szolgálják, hogy közöljem, miszerint a másodlattal ellátott ügyvédi vétív a gyakorlatban tényleg bevált. A dologban az a humoros, hogy egy ügyvéddel szemben kellett ezt igénybe venni. Bírósági gépírószolgálat. (Szóvá tettük i.zt a panaszt, hogy a királyi kincstári jogügyi igazgatóság tagjai a bírósági gépírószolgálat igénybevételét és az iratmásolatok kivételét negligálják. Ezen panasz elintézéseként Zsitvay Tibor igaz ságügy miniszter úr ő nagyméltósága az alábbi levelet intézte az OÜSz bírósági gépírószolgálata megbízottjához, Ribáry Gézához : «Budapest, 1932. június hó 20-án. Igen tisztelt Ügyvéd Úr! F. é. május hó 27-én hozzám intézett soraira válaszolva van szerencsém értesíteni, hogy a kincstári jogügyi igazgatóság vezetőségének az a megállapítása, mely szerint a bírósági gépírószolgálat megszervezésekor nem volt részjegyzésre fedezete, a valóságnak megfelel, mert az a szigorú takarékosság, amely tárcám minden címén s így a kincstári jogügyi igazgatóság címén is végigvonul, csak a legszükségesebb és nélkülözhetetlen kiadások teljesítésére biztosít fedezetet. Ami a nb. soraiban nyilvánított panasznak azt a részét illeti, hogy a kir. kincstári jogügyi igazgatóság tagjai a bírósági gépírószolgálat igénybevételét és iratmásolatok kivételét negligálják, úgy kénytelen vagyok megállapítani, hogy az igazgatóság ügyészei minden olyan esetben, amidőn annak a további pervitel szempontjából fontosságot tulajdonítanak, kiveszik a másolatokat és ezzel igénybe is veszik a gépírószolgálatot. Ez a most folyó költségvetési évben, amint azt megállapítottam, kb. 5—600 esetben megtörtént. Minthogy a másolatok kivétele a kincstár terhére történik, csak természetes, hogy a kincstári jogügyi igazgatóság ügyészei a másolatkivétellel csak a szükséges esetekben élnek. Fogadja kérem őszinte tiszteletem nyilvánítását. Dr. Zsitvay s. k.» Meg kell e levélből állapítanunk, hogy a kincstári ügyészek kb. 600 esetben, tehát összesen kb. 120 pengővel járultak hozzá az 1931. év végéig 165,696 P 43 fillért kitevő fenntartási költségekhez. Azt is meg kell állapítanunk, hogyha az ügyvédek is csali ilyen kis mértékben támogatnák ezt az akciót, ha ők is csak «a pervitel szempontjából fontos* másolatokat vennék át, a gépírószolgálat már rég nem volna fenntartható. A kincstári ügyész urak tehát legalább olyan mértékben támogathatnák ezt az intézményt, mint a magángyakorlatot folytató kollégák, mert hiszen ők is élvezik ennek a modern intézménynek olyan előnyeit is, amelyek nemcsak az érdemleges jegyzőkönyvek másolatainak átvételéből állanak. * * * Itt említjük meg, hogy a Belvárosi Takarékpénztár r.-t. a gépírószolgálatban vállalt részjegyzési kötelezettsége megváltásául 1000 P adományt nyújtott a bírósági gépírószolgálat céljaira. Ügyvédi Egyesületek. Únió ügyvédi percsomók. Megemlékeztünk már arról, hogy a Budapesti Ügyvédúnió tervbe vette az összes forgalomban levő ügyvédi nyomtatványok racionalizálását. Ezen akció egyik láncszemét képezi az Unió által kiadott ügyvédi percsomók, amelyek nyomtatott szövege minden szükséges adat feljegyzésére módot nyújt. Az előlapon foglal helyet az ügyvéd irodájának, a saját félnek, az ellenfélnek és képviselőjének, a keresi I tárgyának megjelölése, éspedig nemcsak a per indításakor, hanem a leszállítások és felemelések figyelembevételével; ugyanitt állnak megfelelő rovatok rendelkezésre a perbeli és végrehajtási bíróságok megjelölésére, az egyes bíróságok ügyszámainak feltüntetésével, végül az előlapon foglal helyt a csomószám is. A feljegyzési rész pótolja a feljegyzési könyvet, az elszámolási rész pótolja a főkönyvet, és külön figyelmet érdemel, hogy az elszámolási rész elkülönítve tartalmazza a saját féllel való elszámolást a bevétel, kiadás és munkadíj rovatokkal és külön tartalmazza az ellenféllel való elszámolást tőke, kamat, költség és törlesztési rovatokkal. Végül a nyilvántartási részben megfelelő rovatok állnak rendelkezésre a tárgyalási, a végrehajtási és az irodai scontróra, továbbá annak feltüntetésére, hogy az ügy az irodába mikor érkezett és az mikor lett befejezve. Miután az iratok kezelésére nézve az ügyvédi irodákban kétféle rendszer dívik, amennyiben az iratok némely irodában összehajtás nélkül, másutt összehajtva, kezeltetnek a percsomókban, ennélfogva az «Únió» ügyvédi percsomó is kétféle alakban jelent meg, és pedig nagy alakban, az összehajtás nélkül kezelni kívánt iratok számára, és kisebbített alakban az összehajtva kezelni kívánt iratok számára. Az «Únió» ügyvédi percsomók a Minerva papíráruház budapesti cégnél szerezhetők be. Miként a Budapesti Ügyvédúnió által kiadott összes racionalizált nyomtatványok, az «Únió» ügyvédi percsomók is magukon viselik a Budapesti Ügyvédúnió (B. Ü. U.) jelvényét. (rg.) A Budai Ügyvédek Egyesülete megküldötte a napokban tagjainak azon kollégák névjegyzékét, akik a budapesti I—III. kor. kir. járásbíróságon az 1932. év második felében (július 5.—december 27. között) a tömegfelhívási napokon az egyesület rendes és rendkívüli tagjainak tárgyalásait díjmentesen ellátják. Külön jegyzékben közli az Egyesület tagjaival azon kollégák névsorát is, akik e tömegfelhívási napokon rendszeresített díjmentes helyettesítésen kívül a többi tárgyalási napokon az összes budapesti bíróságoknál és kizárólag budapesti kartársaktól a Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya által megállapított díjazás ellenében helyettesítéseket elvállalnak. Az Egyesület helyettesítési akciója mind nagyobb népszerűségnek örvend. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. APpé. 18. § szerinti eljárásban az ellenfél meghallgatása nem mellőzhető és azt a felfolyamodás nem pótolja. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a Ppé. 18. §-a alapján hozott jogerős díjmegállapító végzésnek hatálya abban áll, hogy a megállapítást a díj behajtása iránt folyamatba tett perben öszszegszerűség szempontjából többé nem lehet megtámadni. Ámde ilyen hatálya csak az olyan (jogerős) végzésnek van, amelyet az említett szakaszban foglalt eljárási szabályok megtartásával lefolyt eljárásban hoztak. A fellebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, hogy a perbíróság az alperes meghallgatása nélkül hozta meg a felperes díjainak megállapításáról szóló határozatát. A Ppé. 18. §-ának a Pp. 254. §-ára való utalásából azonban kétségtelen, hogy a kérelmező ügyvéd ellenfelének meghallgatása nem mellőzhető. A perbíróság tehát a jelen kereset alapjául szolgáló határozatot lényeges eljárási szabálynak megsértésével, jelesül a kétoldalú meghallgatás elvének mellőzésével hozta meg. Minthogy pedig ily módon a félnek a megállapítási eljárásban nem is volt alkalma, hogy az ügyvédi költségjegyzékre kifogásait megtegye, hiányzik az az előfeltétel is, amelyre a megállapító végzésnek az összegszerűségre nézve irányadó volta okszerűen alapítható. Ezt az előjeltételt nem pótolhatja az sem, hogy a megállapító eljárásban hozott elsőbírói végzés ellen az alperes sikertelenül felfolyamodott, s így a végzés jogerőre emelkedett, mert az eljárási szabályok megsértésével hozott végzés jogerőre emelkedése a törvényes kellékhiányt nem orvosolhatja. Ezek szerint nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal, hogy a szóbanforgó díjmegállapító végzés figyelmen kívül hagyásával maga állapította meg, hogy a kérdéses perben kifejtett ügyvédi tevékenységnek mennyit tesz ki a pénzbeli ellenértéke. (P. VI. 4757/1930. Elnök: Bácz, előadó : Kerényi.) Minden ügyvéd érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy a gépírószolgálatot a jegyzőkönyvek másolatainak igénybevételével, úgyszintén az ítéletek másolatainak megrendelésével támogassa.