Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 29. szám - Mens Sana [törvénykezési szünet]

II. évfolyam. 29. szám. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1932. jól. 30. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY A JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY MELLÉKLAPJA A MAGYAR ÜGYVÉDSÉG EGYETEMES ÉRDEKEINEK SZOLGÁLATÁBAN Szerkesztőbizottság: Elnök dr. Kövess Béla; dr. Erdély Sándor, dr. Gerlóczy Endre, dr. Kovácsy Dénes, dr, Ribáry Géza, dr. Teller Miksa. Szerkesztőség: Budapest, V., Szalay-u. 3. Telefon: 20-3-95. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Egyetem-u. 4. Telefon: 85-6-17 V Mens Sana in corpore sano — olyan igazság, amelytől az igazságot kereső ügyvédet sem lehet elütni. Az ügyvédnek is joga van ahhoz, hogy a napjainkban fokozottabb kopásnak és rongálódásnak kitett idegeit a megszokott robotból való teljes kikapcsolódás útján helyreállíthassa. A most kísérletképpen de facto megvalósított törvénykezési szünet tehát okvetlenül de jure intézménnyé fejlesztendő és tökéletesítendő. A törvénykezési szünet az ügyvédi tömegek egészségét szolgálja, mert hiszen kevés számú és az általános gazdasági krízis folytán egyre kevesebb számú jól szituált kartársaink eddig is megtalálták és ezután is meg fogják találni a módját annak, hogy míg ők székhelyüktől távol egészségük helyreállításával foglalkoznak, jól felszerelt irodai apparátusuk zökkenő nélkül vigye tovább az ügyeket. Azokról a tömegekről van szó, akiknek idegei ma kettős jogcímen kopnak. Kopnak nemcsak azért, mert szellemi munkások, hanem mert a létért folytatott mai keserves küzdelem egy év alatt tíz békeévre valót fogyaszt el az idegek erejéből. Az orvosság : a néhány hétig tartó teljes kikapcsolódás, amit a székhelyüket gazdasági okokból elhagyni nem tudó ügyvédek számára csak a de jure törvénykezési szünet biztosíthat. A de facto szünetben nem oldható meg a jogorvoslati határidők folyásának megszakadása, ami nélkül pedig a szünet célját nem éri el. Nem lehet ugyanis a napi munkából való kikapcsolódásról beszélni, ha az ügyvéd mentesül ugyan a bírósági tárgyalások alól, azonban éppen ilyen érdemleges, csak éppen sokkal több időt kívánó munkával iratokat kell szerkesztenie. Ennek a kérdésnek annál is inkább nagy a jelentősége, mert a bírák szabadságidejük megkezdése előtt gyakran ambicionálják az ügyek befejezését, az ítéletek kiadását, a felsőbíróságok pedig a szünet előtt eszközlik az őszi kitűzéseket és így a fellebbezések és válasziratok nagy tömege volna éppen a szünetben elkészítendő. Teljesen elhibázott, hogy az a néhány bíró, aki személyi körülményei miatt a szünet utánra teszi szabadságát, a szünet ideje alatt saját referádájának az esetek túlnyomó részében nem fontos és nem sürgős ügyeit lássa el és pl. egy 20 pengős ügyben kitűzött tárgyalással tegye illúzóriussá a szüneti intézményt ugyanakkor, amikor a valóban halaszthatatlan ügyek a szünet miatt késedelmet szenvednek. A szünet alatt hivatalukban maradó bírák tehát kizárólag inspekciószerű szolgálatot végezzenek abból a célból, hogy azok az ügyek, amelyek a szüneti szabályok szerint ellátandók, valóban gyorsan és az ügyvéd számára a legkevesebb időveszteséggel legyenek elintézhetők. A szünet témájához tartozik, hogy tegyünk saját magunk olyan intézkedéseket, amelyek a hat hétig tartó törvénykezési szünet céljának elérését előmozdítani alkalmasak. A két legmelegebb nyári hónapban, júliusban és augusztusban, amikorra esik általában az ügyfelek szabadságideje is, valósítsuk meg az ügyvédi irodákban az osztatlan, d. e. 8 órától d. u. 2 óráig tartó munkaidőt. «Nem túlságos követelmény)), — olvassuk egy ügyvédbaráti társaság közleményeiben — «ha az ügyvéd azt kéri, hogy legalább a nyári hónapokban a kliens alkalmazkodjék az ő munkaidejéhez és tegye lehetővé, hogy az ügyvéd is szentelhessen néhány órát egészségének. Alig hisszük, hogy az egyhuzamban tartott irodai órák miatt bárki is elveszítené akár csak egyetlen ügyfelét, viszont abból az összegből, amelyet a délutáni kéregetők az ügyvédektől szinte naponta igénybe vesznek, kitelik a délutáni fürdőzés vagy szórakozás költsége.)) A nyári osztatlan munkaidő rendszeresítése után könnyű lesz a szombati osztatlan munkaidőt az egész éven át nálunk is megvalósítani, úgy, amint ezt a nagy nyugati városok ügyvédsége már régen megtette. Mai nyomorúságunkban egyetlen tőkénk munkabírásunk és egészségünk. Ne mulaszszuk el tehát azt, amit ennek érdekében magunk megtehetünk. Konrád Ernő. Hírek a vidéki kamarák köréből. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara választmánya legutóbbi ülésében a következő határozatot hozta : A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara mélységes megöbbenéssel értei-ült azokról az egyre rövidebb időközökben megismétlődő nyilvános támadásokról, amelyek a tárgyilagosság határait messze túllépve a kar egészének becsületét és tekintélyét sértő és a közvélemény téves irányítására is alkalmas indokolatlan általánosításokra vezettek. Az ügyvédség a puszta létért folytatott emberfeletti küzdelmében mindeddig tartózkodott attól, hogy a nemzet közvéleményét a saját bajaival foglalkoztassa. Most azonban, amidőn egyetlen megmaradt és legféltettebb kincséről, a kar megtámadott becsületéről van szó, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara erkölcsi kötelességének tartja, hogy ennek védelmében az alaptalan támadásokat visszautasítva tiltakozzék az ellen, mintha a kar hagyomány; ihoz, emelkedett erkölcsi felfogásához és történelmi múltjához egyaránt méltatlanul az igazságszolgáltatás érdekeinek megvalósítására irányuló működése során csupán saját anyagi érdekeit kívánná előmozdítani. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamarának törvényes hatáskörében és tekintélyének teljes súlyával tiltakozni kell az ellen, hogy csak a kivételként előfordulható visszaélések a kar becsületét mélyen sértő általánosításra szolgáljanak alapul. Amikor a kamara a kar becsületének megvédelmezését a főfelügyeleti joggal együtt járó kötelességre való utalással <v/, igazságügyi kormányzattól elvárja, egyben felirattal fordul az igazságügyminiszterhez aziránt, hogy a kar egyeteme ellen irányuló alaptalan támadásokat a parlament nyilvánossága előtt utasítsa vissza és gondoskodjék arról, hogy az ügyvédi kar a hivatalos működése során őt ért alaptalan támadásokkal szemben az ügyvédi immunitásnak törvénybe cikkelyezésóvel megvédelmeztessék. A választmány utasítja a kamara elnökségét, hogy e jkvi határozatát a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz terjessze fel. Ne zúgolódjék, hogy az idézés sikertelensége miatt hiába jött el a tárgyalásra, mert ezért csak saját magát okolhatja. Miért nem használ ügyvédi vét ívet?