Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 26. szám - Az árverési hirdetmények közzététele

104 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 26. SZÁM. Indítványok az ügyvédi kar érdekében. Az árverési hirdetmények közzététele. Előrebocsátani kívánjuk azon elvi álláspontunkat, hogy az árverési hirdetmények hírlapi közzététele az ingóárveréseknél teljesen felesleges dolog, ami semmi egyébre nem jó, minthogy a behajtási költségeket felesleges módon szaporítsa. Miután pedig a behajtási költségek magasságáért, legtöbbnyire igaztalanul, bennünket, ügyvédeket tesznek felelőssé, ügyvédi érdeket képez, hogy a behajtási eljárás minden felesleges költségtől megszabadíttassék, annál is inkább, mert igen gyakran a behajtási költségeket az ügyvéd előlegezi, de azokat soha viszont nem látja. Addig is azonban, amíg az árverési hirdetmények közzététele az ingóárveréseknél is kötelező marad, küzdenünk kell. hogy e költségek lehetőleg apasztassanak. Különösen magasak a hírlapi közzététel költségei akkor, amidőn valamely vidéki helyi lapban kell az árverési hirdetményt közzétenni, mert sok helyütt a vidéki helyi lapok lehetetlenül magas tarifát szabnak az árverési hirdetményekre, főleg ott, ahol egyeduralmat élveznek. Nem ritkán előfordul, hogy 100 pengőn aluli ügyeknél is 20 P-t, sőt még ennél is magasabb összeget kell űzetni valamely árverési hirdetmény közzétételéért, mely még ily kis szubstrátumú ügyben is kötelező, mihelyt a lefoglalt tárgyak becsértéke az 1000 P-t meghaladja. A hivatalos díjszabással dolgozó Budapesti Közlönyben közzéteendő árverési hirdetményeknél viszont teljesen feleslegesnek jelentkezik az árverési hirdetménynek mindenféle cafranggal való, teljes egészébeni közzététele a melléklapban, és ezenkívül a kivonatos közzététel a főlapban, amely kivonatos közzétételért a Budapesti Közlöny külön költséget, szerintünk teljesen jogtalanul számít fel, mert amikor a Budapesti Közlöny a saját érdekében a teljes árverési hirdetményeket csak a melléklapon jelenteti meg, hogy azokat kevesebb példányban kelljen előállítania, akkor e megtakarításért külön díjat fizettetni a hirdető felekkel sem nem jogos, sem nem igazságos. Szerintünk teljesen elegendő, sőt sokkal célravezetőbb volna, ha főlapban megjelennének az árverési hirdetmények tömör kivonatban, azon lényeges tartalommal, amellyel azoknak a Vht. 102. §-a értelmében bírniok kell, viszont a melléklapban a közzététel teljesen mellőzendő lenne. Az árverési hirdetmények különösebb megrövidítésre szorulnak a Te. életbeléptetése óta, amikortól az árverési hirdetményeknek a csatlakoztatott végrehajtatókat is felsorolniok kell. Nem ritkán 40—50 csatlakoztatott végrehajtatót is tartalmaz egy-egy árverési hirdetmény, és ez a körülmény honosította meg azt a helyes gyakorlatot, hogy egyes végrehajtók a hirdetési kényszer alá eső árverési hirdetményeket, teljesszövegű példány mellett, egy rövidített szövegű példányban is megküldik végrehajtató ügyvédjének hírlapi közzététel céljaira ; viszont azon végrehajtók árverési hirdetményeivel szemben, akik ezen gondosságot nem gyakorolják, kialakult az a gyakorlat, hogy a hirdetésről gondoskodó végrehajtatok, illetőleg ezek ügyvédei az árverési hirdetményből a felesleges szövegrészeket kihúzzák. Előfordult már most, hogy a Budapesti Közlöny egyes szövegrészek kihúzása miatt az árverési hirdetményt közzétenni vonakodott. Illetékes helyen érdeklődtünk e tárgyban s azt a felvilágosítást kaptuk. hogy amennyiben az árverési hirdetményből azon lényeges alkatrészek, amelyeket a Vht. 102. §-a megkövetel, kihúzva nincsenek, akkor a Budapesti Közlönyben váló közzétételnek nem lehet akadálya az, hogy az árverési hirdetményből egyes szövegrészek a hirdető fél által kitörölve lettek. Ennek folytán az árverési hirdetményből hírlapi közzététel előtt a végrehajtást szenvedő nevén kívül, amely kötelezőleg törlendő, törölhető minden szövegrész, kivéve : 1. a végrehajtató neve, 2. a végrehajtást és a kiküldést rendelő végzés, 3. a követelés összege, 4. az árverés helye, napja és órája, 5. az árverelendő ingóságok általános megjelölése és becsértéke (nagyobb érték és rendkívüli minőségű tárgyak külön felemlítésével). Jó szolgálatot vélünk tenni igen t. ügyvédkartársainknak, ha erre figyelmüket felhívjuk, ezen szabályok figyelembentartása mellett ugyanis az ügyvédek hozzájárulhatnak a behajtási költségek apasztásához és azon tévhit megszüntetéséhez, mintha a túlmagas behajtási költségeknek az ügyvédek lennének az okozói. rg. Sajtószemle. Illetékügyi Közlöny. Júniusi szám. Közli Barcs Ernő és Képes János kir. közjegyzők (Aláírások hitelesítésének illetéke* címen a lap májusi számában feltett kérdésre beküldött hozzászólását. Székács Elek Vagyonátruházási illeték, részvénytársaság feloszlásánál» címen cikkezik. österreichische Anwaltszeitung június 1-i szám. Lehndorff Arthur és Hofmannstahl Emil «Verfassungs- und Völkerrechtswidrigkeiten der Devisenverordnung» címen fejtegetik, hogy a felhatalmazási törvényen alapuló devizarendeletek milyen vonatkozásokban sértik az osztrák alkotmányt és hangsúlyozzák, hogy a tulajdonjog sérthetetlen, a devizarendeletek pedig alkalmasak arra, hogy az osztrák jogrendszert bolsevista alapokra helyezzék. Féltik a tulajdonjog biztonságát a megtérítésnélküli kisajátításokkal szemben. Terjedelmes cikkükben bizonyítják, hogy a rendelkezések hemzsegnek az ellentmondásoktól. A lap közli ezenkívül Alois Ruzicka wieni ügyvédnek «Pünfzig Jahre Bechtsanwaltschaft» címen tart ott emlékbeszédét a wieni ügyvédklub ötvenéves fennállásának évfordulóján. Csehszlovák Jog június 2. és június 9-i számai Laczkó Andor a potkarpatszka ruszi nyelvhasználat kérdéséhez cím alatt úgy látszik opportunus politikai szempontból annak a nézetének ad kifejezést, hogy Busszinszkóban is a csehszlovák nyelv a bíróság hivatalos nyelve és az orosz nyelv csak azokban a perekben érvényesülhet, ahol a felek russzin nemzetiségűek. Véleményünk szerint ez az álláspont a magyar kisebbségekre nézve nem helyeselhető. Balassa Sándor felsőbírósági revidens a lap ezévi 20-ik számában megjelent <Az úrbér a mai judikatúrában» cikkre válaszol és rámutat a cikk néhány tételes törvénybe ütköző állítására. Reichardt Ernő «A sértett képviseletével járó költségek a büntetőeljárásban* a jelenleg még érvényben levő magyar bűnvádi perrendtartás alapján foglalkozik a kérdéssel, amely tudvalevőleg nem egységes. Tudtunkkal Csehszlovákiában új bűnvádi perrendtartás javaslatán dolgoznak, amely a kérdést úgy rendezi, hogy általában kimondja, hogy az elítélt vádlott köteles a sértett képviseletével felmerült költségeket megfizetni. Törvények. 1932: V. tc. a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928: XL1. tc. 6. §-ának módosításáról. 1932 : VI. tc. az uzsoráról. 1932: VII. tc. a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott 1931. évi XXVI. tc. kiegészítéséről és módosításáról. 1932 : IX. tc. a hitelsértésről. 1932 : X. tc. a korlátolt felelősségű társaságok adó- és illetékkötelezettségéről. 1932: VIII. tc. az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 2410/1932. M. E. sz. rendelet a m. kir. honvédség és katonailag szervezett más testület tagjának bíróság vagy más hatóság elé idézése s ott egyenruhában megjelenése tárgyában (Budapesti Közlöny, 131. szám). 2710/1932. M. E. sz. rendelet a pénzintézeti havi kimutatások készítése tárgyában (Budapesti Közlöny, 131. szám). 3200/1932. M. E. sz. rendelet a földbirtokrendezés során földhözjuttatottak részére nyújtott kedvezményekről, valamint a megváltott földek ellenértékének kifizetéséről (Budapesti Közlöny, 131. szám). 3010/1932. M. E. sz. rendelet az egyes áruk behozatalát korlátozó 440/932. M. E. sz. rendelet kiegészítése tárgyában (Budapesti Közlöny, 131. szám). 3290/1932. M. E. sz. rendelet a mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges hitel előmozdítását célzó rendelkezések értelmezése tárgyában (Budapesti Közlöny, 132. szám). Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.