Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 26. szám - Panaszok áradata a Budapesti Közlöny ellen

26. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 103 a legszükségesebb adatokat tartalmazták. Ezen gyakorlat kialakulása a bíróságok helyeslésével is találkozott. Ezért megdöbbentő a Budapesti Közlöny kiadóhivatalának most tudomásunkra jutott az a magatartása, amellyel a végrehajtást kérő fél ügyvédjének az alábbi levél kíséretében származtatta vissza a közlés végett feladott árverési hirdetményt : «Csatoltan visszaszármaztatjuk a t. ügyvéd úr megbízásából feladott hirdetményt, mert szövege a benne utólagosan és arra nem illetékesek részéről eszközölt törlések következtében nem felel meg a végrehajtási törvény 102. §-ában az árverési hirdetményekre előírt feltételeknek. Felkérjük, szíveskedjók az előírásoknak megfelelő szövegű hirdetményt közlés céljából hozzánk juttatni*. Felvetjük a kérdést, mi jogon bírálja felül a Budapesti Közlöny a hozzá közlés végett feladott árverési hirdetményt, mily alapon állapítja meg, hogy az abbani törlések utólagosan és arra nem illetékesek részéről eszközöltettek? Minő alapon állapít ja meg, hogy a felesleges szövegrészek törlése folytán az árverési hirdetmény nem felel meg a végrehajtási törvény előírásainak, amikor az a budapesti központi kir. járásbíróság elnökségének véleménye szerint, a törvényes előírásoknak igen is megfelel? Micsoda jogon akarja elérni a Budapesti Közlöny kiadóhivatala azt, hogy felesleges szövegű és terjedelmű árverési hirdetményeknek céltalan leközlésével a behajtási költségek hiábavaló módon szaporíthassanak? Ma, amidőn az egész közvélemény az adósvédelem szükségességét hirdeti, nem vagyunk hajlandók tovább szótlanul nézni azt, hogy egyedül a Budapesti Közlönynek legyen joga az adósokat terhelő költségeket mesterségesen fokozni, saját jövedelmeinek gyarapítása céljából. Nem beszélve arról, hogy az árverési hirdetményeknek a Budapesti Közlönyben való közzététele voltaképpen teljes egészében céltalan, abból, hogy a hirdetések felesleges szöveggel és terjedelemmel jelennek meg, kivétel nélkül kára van mindenkinek, az adósnak, aki a kapcsolatos költségeket végeredményben viselni köteles lesz, a hitelezőnek és az ügyvédnek, aki ezen költségeket a vissza nem térítés veszélye mellett előlegezni kényszerül, haszna egyedül ebből a Budapesti Közlönynek van. Az ügyvédeket a magas behajtási költségek miatt állandóan igaztalanul támadják, jóllehet a magas behajtási költségeknek csak egy parányi része jut az ügyvédeknek, jelentékeny része ellenben végrehajtói díjakra, bélyegekre és illetékekre és nem jelentéktelen részben a Budapesti Közlönynek befizetett hirdetési díjakra esik. Nos, mi ügyvédek nem vagyunk hajlandók tovább tűrni azt, hogy bennünket vádoljanak a behajtási költségek magasságáért azért, mert a Budapesti Közlöny mesterséges módon fokozni kívánja a teljesen céltalan hirdetési költségeket. A Budapesti Közlöny a szabályszerű aláírással és pecséttel ellátott árverési hirdetményeket köteles haladéktalanul, éspedig úgy közzé tenni, aminő alakban azt neki közzététel végett feladták. A felelősséget a helytelen közlésért a Budapesti Közlöny csak akkor viseli, ha a közlés eltér azon szövegtől, amelyet ő kézhez kapott, egyébként a felelősség azt a felet illeti, aki a hirdetményt feladta. Utalunk arra a közelmúltban előfordult esetre, amidőn a végrehajtató ós a végrehajtó is a Budapesti Közlönynek átadott árverési hirdetményből elfelejtette kihúzni végrehajtást szenvedő nevét és végrehajtást szenvedő emiatt kártérítési igénnyel lépett fel. A Budapesti Közlöny ekkor természetszerűleg elhárította magáról a felelősséget, ami azt jelenti, hogy felesleges szövegrészek kihúzásának kötelessége a hirdetmény feladóját terheli; a felesleges szövegrészek kihúzásának kötelességével azonban párhuzamos a felesleges szövegrészek kihúzásának joga is és így a Budapesli Közlöny nem jogosult felülbúálni azt, hogy minő megrövidítéssel adja fel végre: hajtató az árverési hirdetményt. Ellenkezőleg, a Budapesti Közlöny teljes felelősséggel tartozik azért, hogy az árverési hirdetmény azon szövegben, amint az neki átadatott, haladéktalanul megjelenjen és így ha a jogtalan visszaküldés miatt a hirdetménynek kellő időben való közzététele elmaradt, ezért a Budapesti Közlöny kiadóhivatala teljes kártérítéssel tartozik. 2. A panaszok további csoportjában ügyvédkartársaink igen jogosan azt sérelmezik, hogy a Budapesti Közlönyben a hirdetések közzététele, a kéziratnak beérkeztét követő 3-ik napon történik. Ez ismét egy olyan intézkedés, amely az adósokat és a hitelezőket igen gyakran teljesen hiábavaló módon sújtja költségekkel. A megszorult adós ugyanis rendszerint csak az árverést közvetlenül megelőzően tudja ügyét oly módon elrendezni, hogy a hitelező az árverés megtartásától eltekinteni hajlandó. Ámde a hitelező és ügyvédje nem várhat a- mai rendszer mellett az utolsó napig az árverési hirdetmény közzétételével, hanem azt három nappal korában kénytelen a Budapesti Közlönynek leadni, és így hiábavaló hirdetési költségek merülnek fel mindazon esetekben, amidőn az adós a hirdetés leadását követőleg ügyét rendezte. Nem beszélnénk a dologról, ha a törvény látná szükségesnek valamely okból, hogy az árverési hirdetmény az árverést már három nappal megelőzőleg jelenjen meg. Ilyenről szó sincs. Nem az a fontos, hogy az árverési hirdetmény három nappal előzőleg megjelenjen, hanem a fontos az, hogy a Budapesti Közlöny kiadóhivatala három nappal korábban kapja kézhez az árverési hirdetmény szövegeket és így neki három nap álljon rendelkezésére azok kiszedése és elrendezése végett. Ma, amidőn a napilapok sajtója olyan tökéletes technikájú, hogy képesek valamely hírt a beérkeztét követő félóra alatt 100 és 100 ezer példányban megjelentetni, akkor nem vagyunk képesek belátni, hogy miért szükséges eltűrni a Budapesti Közlöny kiadóTl le kockáztassa eredeti okmányait, használjon fotókópiát 1 Gyorsan, olcsón tökéletes fényképmásolatokat ad és irodájába leszállítja V.,Vadász-u. 28 111Ühely Telefon235-30 hivatalának ósdi rendszerét és a megjelenésben követett csigalassú eljárást. Elengedhetetlen követelmény, hogy a Budapesti Közlöny másnap hozza le mindazon hirdetményeket, amelyeket nála az előző nap déli 12 órájáig leadtak volt. Az adósokat és a költségek át nem háríthatása esetén a hitelezőket és az ügyvédeket is nem lehet teljesen hiábavaló árverési hirdetményi költségekkel terhelni a Budapesti Közlöny kiadóhivatalának kényelmi szempontjaiért. 8. A panaszok harmadik csoportja a Budapesti Közlöny hirdetési díjainak lehetetlen magasságát kifogásolja. Azelőtt a Budapesti Közlöny hivatkozott a belügyminiszterileg megállapított díjszabásra, ma a lap fejéről ez a hivatkozás elmaradt, azt kell feltételeznünk, hogy ily belügyminiszterileg megállapított díjszabás nem létezik. Véleményünk szerint helyes volna azonban, ha a Budapesti Közlöny hirdetési díjait belügyminisztériumi megállapítás megrendszabályozná, helyes volna azért, mert a Budapesti Közlöny hirdetéseit, privilegiális helyzeténél fogva, a nagyközönség kénytelen igénybevenni. Az ily privilegiális helyzet előidézte kényszer pedig indokolja, hogy rendeletileg eleje vétessék annak, hogy a helyzettel visszaélés történhessék, indokolja, hogy a hirdetések díja sokkal alacsonyabban állapítassék meg, mint ahogy a privilegiális helyzetet nem élvező napilapok hirdetéseinek díja megállapítva van. 4. A panaszok további csoportja sérelmezi, hogy a Budapesti Kcjzlöny különösen a közgyűlési meghívókat és mérlegeket tágítja. Folyamatosan leadott szövegeket számos bekezdéssel bővít, a betűtípusra vonatkozó rendelkezésekre fittyet hány, ezért nem egyszer teljesen tönkrement és felszámolás alatt álló részvénytársaságok 80—100 pengős hirdetési díjat kénytelenek fizetni. Többszöri felszólamlásra a Budapesti Közlöny kiadóhivatala azzal válaszolt, hogy nyomdájának technikája nem engedi meg az előírt petit és nonpareille betűtípusok alkalmazását. Nem beszélve arról, hogy ez a kifogás komolytalan, mert hisz a m. kir. állami nyomda, ahol a Budapesti Közlöny készül, a legtökéletesebb nyomdatechnikával bír, megállapítjuk, hogy ez a kifogás a valóságot sem fedi, mert éppen a napokban rámutattunk arra, hogy a Budapesti Közlöny egy céget e tekintetben kiváltságos elbírálásban részesített. Mindent összevéve megállapítjuk, hogy amidőn mindenki a takarékosságot prédikálja, amikor az egész közvélemény az adósvédelemtől hangos, akkor teljes lehetetlenség, hogy a Budapesti Közlöny teljesen hiábavaló módon sózzon magas hirdetési költségeket mindazok nyakába, akik a tör vényes jogszabályok kényszerítő erejénél fogva a Budapesti Közlöny hirdetéseinek igénybevételére vannak utalva, és így sürgősen elvárjuk, hogy az illetékes tényezők a felhozott panaszok tárgyában mielőbb rendet teremtsenek. K. J. Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az «.OÜSz Madványa» jelzéssel ellátva, mert csak ezek forgalomképesek. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről.