Ügyvédi Közlöny, 1932 (2. évfolyam, 1-49. szám)

1932 / 1. szám - Az újesztendő

2 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY I. SZÁM. felfedése és felhasználása mindig előbbre vitt az örök probléma megoldásában és mindig közelebb hozott egymáshoz embert és embert. pedig, mikor földrajzi távolságok úgyszólván nincsenek is már, az emberek sem maradhatnak egymástól, önmaguktól távol. Medvigy Gábor. Budapesli Ügyvédi Kamara. Pap József kitüntetése. A kormányzó Pap Józsefnek, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének a közélet terén és az ügyvédi pályán szerzett érdemei elismeréséül a II. osztályú magyar érdemkeresztet adományozta. Karafiáth Jenőt, aki tíz év ót a t agja a budapesti ügyvédi kamarának, a kormányzó vallás-és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki. Weisz Ödön budapesti ügyvédet a kormányzó az ügyvédi pályán szerzett érdemei elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki. Hírek a vidéki ügyvédség köréből. A nyíregyházai kir. járásbíróság elnöke a bírósági végrehajtók ügybeosztását átcsoportosította és a végrehajtókat nem a végrehajtást szenvedők neveinek kezdőbetűi, hanem a járásbírósághoz tartozó községek szerint osztotta be. Amíg tehát eddig előfordulhatott, hogy valakinek egy községben három különböző nevű adós ellen kellett eljárnia és ezért három bírósági végrehajtót kellett magával vinnie, ezután ugyanazzal a végrehajtóval intézhetők el egy-egy községben az összes végrehajtási cselekmények. Úgy halljuk, hogy e példát követve más vidéki járásbíróságon is hasonlóképpen fogják az ügybeosztást tökéletesíteni. Hírek a bíróságok köréből. A tárgyalásra való várakozás kiküszöbölésének kérdésével foglalkozik NeJky Elek elnöknek a központi járásbíróság bíróihoz intézett körrendelete, melyről már egy ízben vezetőhelyen megemlékeztünk. A rendeletnek e kérdésre vonatkozó része így szól : Bírótársaim közül többen még megközelítőleg sem tartják be azt az időpontot, amelyet a tárgyalás megkezdésére kitűztek. Ennek azután az a következménye, hogy a megjelent felek, tanuk és szakértők néha órák hosszáig kénytelenek a tárgyalás megkezdésére várakozni. E méltánytalan és a megidézettekre nézve nagymértékben hát-" rányos állapotnak megszüntetése céljából arra kérem Bírótársaimat, hogy a tárgyalások időpontját a tárgyalásaik előrelátható valószínű időtartamának gondos vizsgálata mellett akként igyekezzenek kitűzni, hogy az legalább megközelíthető pontossággal betartható legyen. Célszerűnek tartanám, ha e végből azt a jól bevált rendszert követnék, hogy a hosszabb tárgyalást igénylő ügyeket tárgyalási napjaiknak későbbi órájára, a rövidebb tárgyalást igénylő ügyeket pedig a korábbi órákra tűznék ki. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsa SteinhatLs Ernőnek alább közölt, indítványát fogadta el és kérte fel Bibáry Gézát, hogy annak megvalósítása érdekében a bíróságok vezetőinél eljárjon : «Hívja fel az Országos Ügyvédszó vétség tagjait és általában az ügyvédi kart, hogy a peres eljárás során, a perben lerótt bélyegekről, az egyes ténykedések felsorolása mellett készítsen részletes' jegyzéket a szegényjogos ügyekben alkalmazott bélyegfeljegyzési lap mintájára és ezt határozathozatal előtt a periratokhoz csatolja be. Járjon el az OÜSz egyelőre az összes Budapesten székelő bíróságok elnökeinél az irányban, hogy azok az eljáró bírókat, illetőleg tanácsokat kérjék fel arra. hogy ezen fentebb hivatkozott jegyzékben feltüntetett készkiadások összegét a perben megállapítandó munkadíjakhoz — megfelelő ellenőrzés után — mindenkor adják hozzá. Járjon el az OÜSz az ilk tékes pénzügyi hatóságoknál aziránt, hogy ezen bélyegjegyzékek, a tért ive-vények, fogalmazványok stb. mintájára bélyegmenti s mellékletekként kezeltessenek. Indokolás: Az 5100/1931. M. E, és 5800/1931. M. E. szánni rendeletek alapján életbeléptetett nagymértékű illetékfelemelés folytán az ügyvédi karra nézve elsőrendű fontossággal bír, hogy a perben successive lerótt bélyegilletókek az eljáró ügyvéd javára teljes egészében ténylegesen és mindenkor figyelembe vétessenek a perköltségek megállapításánál és a munkadíjhoz hozzáadassanak. Tekintve, hogy az eljáró bíráknak, nagy elfoglaltságuknál fogva, nem áll módjukban a per során tételről-tételre összegezni a lerótt bélyegek összegét, ezért azok munkáját lényegesen megkönnyítené a bélyegjegyzék becsatolása, amelynek ellenőrzése — ha erre egyáltalában szükség van — lényegesen kevesebb időt venne igénybe, mint az összes iratok alapján történő összeállítás, így tehát a bírói kar munkáját csökkentené, viszont az ügyvédi kar javát szolgálná. A gyakorlatban jelenleg — sajnos — az a helyzet, hogy az eljáró bírák, különösen a fellebbezési bíróságok a legtöbb esetben a készkiadásokat a munkadíjakhoz külön hozzá nem adják, ami a régebben érvényben volt illetéktételek mellett nem volt oly súlyos sérelem az ügyvédi karnak, mint ma, midőn már a kis sübsztrátúmú ügyekben is — különösen több tárgyalás, kérvény, mellékletek csatolása esetén — ezen illetékek jelentékeny összegeket tesznek ki. Tekintve, hogy ezen bélyegjegyzék csatolása a bírói kar munkáját is megkönnyítené, indokolt azon kérelem, hogy a pénzügyi hatóságok azt bélyegmentes mellékletnek nyilvánítsák. Ezzel kapcsolatban lehetséges volna az, hogy csak az OÜSz által forgalomba hozott más-más színű felperesi és alperesi jegyzékek után járna illetékmentesség és az ezek árusításából befolyt — természetszerűleg alacsony öszszegben megállapítandó — vételár, miként az ügyvédi vétívek vételára, az OÜSz által fenntartott bírósági gépírószolgálat költségeire volna felhasználandó)). Ügyvédi Egyesületek. Az Országos Ügyvéd Liga december 18-án Szőke Gyula ég Bakonyi Pál i Inöklete i latt népes értekezletet tartott az ügyvédi karral szemben hivatalos helyről elhangzott súlyosan bántó nyilatkozí-t visszautasítást., az indokolatlan ügyvédellenes támadások megakadályozása és rz ügyvédi hivatás intézményes védelme tárgyában. A mozgalomhoz csatlakozásukat a budapesti, nyíregyházi, kaposvári és még néhány vidéki ügyvédi kamara, az Országos Ügyvédszövetség, a Ribáry-csoport ügy véd baráti társaság és az Ügyvédek Szilágyi Dezső Köre jelentette be. Több felszólalás után az értekezlet elfogadta Vekerdy Gém határozati javasl. tát, amely megállapítja, hogy az ügyvédi kar megütközéssel értesült a napokban elhangzott ügyvédi lkne s nyilatkozatokról, ezeket erélyesen visszautasítja és felkéri az igazságügyminiszUr urat, hogy a legszigorúbb vizsgálatot folytassa le, szerezzen elégtételt a megsértett ügyvédi karnak és gondoskodjék arról, hogy a jövőben ilyen indokolatlan támadások ne érjék a magyar ügyvédséget. Felkéri továbbá az érte kezlet a felsőház és képviselőház ügyvédtágjait, hogy gondoskoeljanak mielőbb olyan törvényjavaslat benyújtásáról, amely az ügyvédi hivatás intézményes védelmét lesz hivatott biztosítani. Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. Helyettes költségének ki nem fizetése. (A fegyelmi vétség és csekélyebb kötelességszegés hatáskérdései.) A megbízó ügyvédnek olyan viselkedése, hogy az általa igénybevett kartárs díjait és költségeit felszólítás, per és ítélet dacára ki nem egyenlíti és így a megbízott kartárs bizalmával visszaél, rendszerint alkalmas lehet az Ü. R. 68. §-ának b) pontjába ütköző fegyelmi vétség megállapítására. A jelen esetben azonban figyelembe veendő egyrészt az, hogy a panaszos maga megn< hezítette költségednek rendezését avval, hogy a perben a költséget lényegesen. 18 P 50 f-ről 31 P 50 f-re felemelte, másrészt az, hogy a panaszlott ügyvéd a dunavecsei kir. járásbíróságnál 1930. szeptember 15-én felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint és helyettesének levele szerint felajánlotta az általa megfelelőnek talált 10 P-nek a megfizetését, mely ajánlatot a panaszos nem fogadta el. Ezeket a körülményeket figyelembevéve, a kir. Kúria ügyvédi tanácsa a panaszlott ügyvédnek, bár helytelen eljárását nem minősítette fegyelmi vétségnek és ezért helybenhagyta az elsőfokú fegyelmi bíróság határozatát, mely a fegyelmi eljárást megszünteti, mégis, minthogy a panaszlott ügyvéd magatartása kisebb kötelességszegést jelenthet, a kir. Kúria ügyvédi tanácsa elrendelte az iratoknak a kamara választmányához való áttételét az ügynek az Ü. R. 73. g-a alapján való elbírálása végett. A kir. Kúria ügyvédi tanácsa, mint fegyelmi bíróság megjegyzi, hogy a ((csekélyebb kötelességszegés)) érdemi elbírálása nem a fegyelmi bíróság, hanem a választ-