Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 14. szám - Pollák Illés reminiscenciák

60 t ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 14. SZÁM. szítése érdekében, amelynek során javaslatokat fog tenni aziránt, miképpen lehelne a perrendtartási, végrehajtási, telekkönyvi, csőd- és kónyszeregyessógi eljárásokat az ügyvédi munka racionalizálása szempont: jából módosítani. Az Ügyvédi Tanács gyakorlatából. Nyugalmazott kir. ügyész képviselhet a büntető]árásbíróság előtt? Indokolás : «Az 1930: XXXIV. tc. 181. §-a szerint az az ügyvéd, aki az ügyvédek lajstromába való felvétel előtt kir. ügyész volt, hivatali működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság vagy hatóság előtt, amelynél működött, illetőleg amely bíróság mellé van rendelve az a kir. ügyészség, amelynek tagja volt. Ezek szerint N. N., aki a budapesti kii1, ügyészség, tehát a budapesti kir. büntetőtörvényszék mellé rendelt ügyészség tagja volt, hivatali működésének megszűntétől számított három éven át feleket nem képviselhet sem a budapesti kir. büntetőtörvényszék, sem pedig a budapesti kir. ügyészség előtt, amely utóbb említett hatóságnál működött. De ez a korlátozás a törvény helyes értelmezése szerint más bíróságra, így a budapesti kir. büntetőjárásbíróságra is semmiképpen sem terjeszthető ki, miért is .a rendelkező rész értelmében kellett határozni.)) (Üft. 4537/1931.) Az ügyvédjelölti gyakorlatnak kizárólagosnak kell lennie. Indokolás ; «A kir. Kúria Ügyvédi Tanácsa a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának végzését helybenhagyja indokainál fogva és a fellebbezésben felhozottakra tekintettel még azért is, mert az 1913 : LIII. tc. 5. §-a parancsolólag rendeli, hogy az ügyvédjelölti joggyakorlatnak ténylegesnek és kizárólagosnak kell lennie, ez a kellék pedig a fellebbezőnél nyilvánvalóan nem forog fenn, amennyiben fellebbező az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet szolgálatában áll, amely alkalmaztatása az ügyvédjelölti minőséggel — figyelemmel ennek kötelező kizárólagosságára — összeférhetetlen.)) (Üft. 4536/1931.) A kir. Kúria legújabb polgári jogegységi döntvényei. 45. Ha a csődniegtámadási pernek, vagy a csődtömeg által vagy a csődtömeg ellen indított más pernek a költségét a csődtömegnek kell viselnie, az ítélet (végzés) nem szólhat akként, hogy rendelkezése alapján a csődtömeg ellen kielégítési végrehajtásnak legyen helye, hanem annak megállapítására kell szorítkoznia, hogy a költség a csődtömeget terheli és az 1881 :XVIL tcikk 50. §-ának korlátai között egyenlítendő ki. 46. A csődtömeggondnok azokban a perekben, melyekben a tömeghez tartozó vagyon tekintetében az 1881: XVII. tc. 100. §-a értelmében képviselői jogkörében eljár vagy eljárt, a Ppé. 18. §-a alapján a per bíróságánál felmerült költségeinek és díjainak a csődtömeggel szemben való megállapítását nem kérheti, hanem az ilyen költségek és díjak megállapítása is a csődbíróság (Cst. 103. §) hatáskörébe tartozik. 47. Ha a kielégítési végrehajtást a. végrehajtást szenvedőnek előbb az ingóságaira és azután újabb kórelem folytán ingatlan vagyonára, vagy előbb valamely ingatlanára és azután újabb kérelem folytán más ingatlanára rendelték el : az újai))) végrehajtási kérelem költsége a végrehajtást szenvedőt terheli az 1881 : LX. tc. 116. §-ának és 117. §-a b) és c) pontjának megfelelő esetben és ezenkívül minden olyan esetben, amikor az újabb kérelem a követelés behajtása végett szükséges és az eset körülményei indokolják, hogy a végrehajtató a végrehajtást már korábban nem kérte az újabb kérelemben megjelölt ingatlanvagy ónra is. 48. "Az 1912 : LIV. tc. 18. §-ának az ügyvédi díjak ós kiadások megállapításáról szóló rendelkezését alkalmazni kell akkor is, amikor a fél az ügyvédnek a díjakra és ]<iadásokra vonatkozó igényét jogosnak el nem ismeri, kivéve ha a fél kifogása az említett szakasz negyedik vagy ötödik bekezdése szerint vagy a miatt alapos, mert az ügyvéd megbízása igazolva nincs. A Kúria VI. Tanácsának gyakorlatából. A közölt költségjegyzék összegénél nagyobb költségösszeg megállapítása. Indokolás : «Az ajánlat elveszti hatályát, ha az, akihez intézték, az ajánlattevővel szemben visszautasítja vagy vele szemben kellő időben el nem fogadja. A jelen esetben tehát a felpereseket nem köti az alperessel szemben tett az az ajánlat, hogy a nagyjából összeállított és közölt költségjegyzék szerint az alperes megbízásából teljesített összes ügyvédi tevékenységük értékét csupán 2750 pengőben számították fel, hogy továbbá hajlandók voltak a •/• alatti levél szerint méltányosságból összes ténykedéseik teljes kiegyenlítéséül 1500 pengőt is elfogadni, s végül, hogy az alperesre bízták, fizessen, amennyit akar : mert meg van állapítva, hogy az alperes a közölt ajánlatok egyikét sem fogadta el, amennyiben sem fizetést nem teljesített, sem új ellenajánlattal nem élt, éspedig a felszólítástól a keresetindításig eltelt közel félévi idő alatt és csak a- perindítás után tett meg nem felelő ellenajánlatot. Márpedig a tett ajánlatot rendszerint azon időn belül kell elfogadni, amelyben az ajánlattevő rendes körülmények között a válasz megérkezését várhatja. Nem hivatkozhatik ennélfogva az alperes az ajánlat szerint létrejött olyan tartalmú megállapodásra, hogy a fizetés meghatározása egyedül őt illeti, mert ilyen megállapodás a felperesi ajánlat elfogadásával a felek között nem létesült. Ezek szerint a felpereseket megilleti szabadon az a jog, hogy a jelen behajtási perben a perenkívül tett, de el nem fogadott kedvező ajánlatától eltérjen, költségjegyzékét is a közölt — de el nem fogadott — mértéken felül kiegészítse, felemelje, illetőleg kereset i kérelmét eredetileg nem követelt járulékokra — tételekre — is kiterjessze (Pp. 188. § 2. p.). Nem sértett ennélfogva eljárási szabályt a fellebbezési, bíróság azzal, hogy a felpereseknek ezt a jogát ítéletében megállapította.)) (Kúria P. VI. 6626/1930. Elnök Bácz, előadó Kerényi.) Földbirtokmegváltási ügyben nem szállítható le a kikötött jutalomdíj azért, mert az igénybejelentő bejelentését visszavonta. Indokok : A fellebbezési bíróság ítéleti megállapításával szemben alap nélkül vitatják az alperesek, hogy földbirtokuknak az igénybevétel alól teljes mentesítése — mint a díjlevélbeh kikötött legsikeresebb eredmény — a felperes ügyvédi közreműködésével összefüggésbe nem hozható körülmény folytán állott be. Meg van ugyanis állapítva, hogy a. felperes az alperesek megbízásából a földbirtokuknak az igénybevétel alól mentesítése érdekében eljárt, e végből beadványt készített az OEB-hoz, a tárgyaláson felszólalással résztvett és az alperesek külön megbízottjaival is értekezett. Kétségtelen továbbá, hogy az alperesek földbirtoka az igénybevétel alól azért mentesült, mert az igénybejelentő utóbb más birtokokból nyert cserekárpótlást és ezért igénybejelentését visszavonta. Ilyen előzmények után nem tagadható meg az okozati összefüggés fennforgása egyrészt a felperes ügyvédi ténykedése, másrészt a bekövetkezett sikeres eredmény között egyedül abból az okból, mert a földbirtok mentesítése nem közvetlenül a felperes ténykedése nyomán jelentkezett, hanem utóbb állott be azáltal, hogy a cserekárpótlást igénylő fél más ingatlanokból nyervén kielégítést, ezzel az alperesek birtokának további igénylése tárgytalanná vált és attól az igénylő fél elállott. Mivel pedig a nem vitás tartalmú díj levél szerint az alperesek a teljes mentesítést kimondó határozat jogerőre emelkedésével 8000 pengőt köteleztek a felperes részére tiszteletdíjul megfizetni : a felperes jogosan követeli ezt a díjazást az alperesektől, éspedig teljes összegében, mert az ügy nem előre nem látott véletlen esemény folytán szűnt meg, hanem az alperesek birtokát fenyegető igények más birtokokból történt kielégítése következtében, s így nincs törvényes alapja az alperesek ama felülvizsgálati kérelmének sem. hogy az előleges egyezkedésben meghatározott fenti jutalomdíj összege aránylagosan leszállíttassék. (1874: XXXIV. tc. 55.' § a) pontja.) (P. VI. 1020/1930. Elnök Bácz, előadó : Kerényi.) Pollák Illés reminiscenciák. Az Országos Ügyvédszövetség kegyelettel emlékezett meg megalapítójáról, első elnökéről halálának évfordulója alkalmából. Beck Salamonnak emlékbeszéde, Gerlóczy Endrének mai számunkban megj* lent cikke sok oldalról világítják meg a nagy ügyvédet, írót, filozófust. Sok oldalról, de nem minden oldalról. A kép nem teljes. Hiányzik az elhúnyt nagy kollégánk egyik jellegzetes tulajdonságának méltatása. Pollák Illés nemcsak a védői szókben, a közgyűlés termében, tollal a kezében volt páratlan,