Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 14. szám - Pollák Illés - Pollák Illés az ügyvédi hivatásról

4. SZÁM. 59 ennek a sok pártnak megvannak a hátrányai is. Főhátránya, hogy még inkább csak azok érvényesülhetnek, akik valamely harcos csoport harcos tagjai közé tartoznak. Valamikor régen, nagyon régen így volt, hogy a kar bölcsei összeültek és azon töprengtek, kik érdemesek arra, hogy a kar vezetésében részt vegyenek. Ma a kar bölcseinek nem kell töprengeniük. Annyi az önkéntes jelentkező', aki a kar vezetésének nehéz feladatára magát képesnek tartja és ezt a súlyos feladatot vállalni hajlandó, hogy nem is marad hely mások számára. A húsz csoport vezetó'inek legnagyobb fek.da.ta, hogy ne a saját kis csoportjuknak, hanem a kar nagy egyetemének érdekeit tartsák szem előtt. Mert különben megtörténhetik, hogy mind a húsz csoport győzni fog, csak épp a kar érdeke fog vereséget szenvedni. T. M. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége december 18-án az összes ügyvédi pártok vezetőinek bevonásával pártértekezletet tartott, amelyen a megjelentek egyhangúlag a mellett foglaltak állást, hogy a kamarai tisztújító közgyűlés február hó 14-ére — vasárnapra — hívassék össze. A pártok vezetői arra is kérték az elnököt, hogy a szavazás idején a kamara épületében való korteskedést tiltsa meg. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya december 18-i ülésében nagy szeretettel ünnepelte azokat az ügyvédkartársakat, akik immár 40 éve gyakorolják ügyvédi hivatásukat. A választmány jegyzőkönyvileg is kifejezést adott annak a ragaszkodásnak, amellyel az ünnepelt kartársak személye iránt viseltetik és őket külön átiratban fogja az elnökség üdvözölni. A Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya december 18-i ülésében foglalkozott azzal a támadással, amely Lindmeyer Béla kir. ügyész és (lumberszhy Guidó kir. törvényszéki bíró részéről az ügyvédi kart érte. Pap József elnök bejelentette, hogy a sérelmes nyilatkozatok elhangzása után nyomban eljárt egy háromtagú küldöttség élén a budapesti kir. ügyészség elnökénél, hogy elégi ételt szerezzen. Baróthy elnök válaszában hangsúlyozta, hogy úgy ő, mint az egész ügyészi kar a legnagyobb súlyt helyezi az ügyvédi karral való jó viszony és kollegialitás fenntartására és ápolására. A konkrét panasz kivizsgálása ügyében megindította a vizsgálatot, amelynek eredményét a kamara vezetőségével közölni fogja. A választmány az elnök bejelentésének tudomásulvétele és annak megállapítása után, hogy mindezideig még nem érkezett meg Baróthy főügyész ígért közlése, úgy határozott, hogy rendkívüli közgyűlést fog összehívni, amely az utóbbi időben megismétlődő indokolatlan ügyvédellenes támadások visszautasítása ós az ügyvédi hivatás fokozottabb védelme kérdéseivel fog foglalkozni. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottság ügyvédtagjaiul az 1932—1934. évekre a, Budapesti Ügyvédi Kamara választmánya december 18-i teljes-ülésében a következő ügyvédeket választotta meg : Beck Salamon, Besnyő Bernát, Boda Gyula, Deutsch Viktor, Dombováry Géza. Doroghi Ervin, Giskan Jakab, Görög Frigyes, Graber Károly, Havas Károly, Horváth László, Huppert Leó, Katona Gábor, Kauser Lipót, Kohner Artúr, Kollár László, Kovács István, Kovácsy Dénes, Leopold Elemér, Lőw Lóránt, tasnádi Nagy András, Nagy Dezső Bálint, Posch Dezső. Beitzer Béla, Bibáry Ernő, Székely Lajos, ifj. Szigeti László, Vakdin Andor, Várády Jenő, Vészi Mátyás. Vekerdy Géza és társai kérvényt adtak be a Budapesti Ügyvédi Kamarához rendkívüli közgyűlés összehívása iránt. Az összehívó ügyvédek ugyanis arról értesültek, hogy az igazságügyi kormány ismét és továbbmenő. leg is korlátozni akarja a végrehajtási és árverési lehetőségeket, mert az adósokat a mai jogszabályokkal nem látja eléggé megvédve. Pap József, a kamara elnöke a kérvény beérkezése után nyomban érintkezésbe lépett az igazságügy miniszterrel, aki kijelentette, hogy sem az ingó-, sem az ingatlanvégrehajtási eljárás módosítása tekintetében semmiféle újabb intézkedést vagy reformot egyáltalában nem tervez és felhatalmazta a kamara elnökét arra, hogy a teljesen alaptalanul terjesztett híreket a leghatározottabban megcáfolja. A kamara elnöke erre levélben értesítetté Vekerdy Gézát, hogy az igazságügyminiszter úr nyilatkozata folytán nem tartja indokoltnak a rendkívüli közgyűlés összehívását. Hírek a vidéki ügyvédség köréből. A Nyíregyházai Ügyvédi Kamara december 13-án megtartott rendkívüli közgyűlésén a kötelező költségelőleg kérdésével foglalkozott. Murányi László és Fuchs Lajos indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a kamara kötelezővé teszi tagjainak azt, hogy az elvállalandó ügyekbén költségelőleget kérjenek és ezt a határozatát' megfelelő módon publikálják is. Ezenkívül a közgyűlés még néhány, az ügyvédség gazdasági helyzetével kapcsolatos kérdést is tárgyalt. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet dec. 19-én tartott közgyűlésén Osvald Istvánt, a Kúria másodelnökét egyhangúlag elnökévé választotta. Osvald elődei közt az elnöki székben két kiváló bíró ült: a jogászegylet alapító-elnöke, a tudós Csemegi Károly kúriai tanácselnök, a büntetőtörvónykönyv megalkotója s a nagyműveltségű Vavrik Béla kúriai másodelnök, a főrendiház alelnöke. Osvaldban is kimagasló bírói egyéniség ült be az elnöki székbe, aki alkalmas arra, hogy ez állás feladatának megfelelően egyik vezetője legyen a magyar jogászságnak abban a nehéz küzdelemben, amelyet a jogi kultúrértékek védelmében vív. Közszeretetben álló személlyé az erők összefogására különösen hivatott. A megválasztás után Pap József egyleti alelnök üdvözölte, akinek kedves szavakban válaszolt, majd, már az elnöki székben, elmondotta. az egylet feladatairól szóló székfoglaló beszédét. A választóközgyűlésnek érdeklődéssel ügyelő tagjai sorában jelenvoltak Juhász Andor, a Kúria elnöke és Zsitvay igazságügyminiszter is. A közgyűlés azután még Walter Simonst, a német birodalmi törvényszék nyugalmazott; elnökét tiszteleti taggá, Fodor Ármin kúriai tanácselnököt pedig a perjogi szakosztály elnökévé megválasztotta. A Magyar Jogászegylet részvényjogi bizottsága dec. 18-án tartott hetedik ülésén a kötelező mérlegvizsgálat kérdéseit t árgyalta. Az első felszólaló Lőw Tibor ítélőtáblai tanácselnök volt, aki a reformnak elkerülhetetlen voltát és tárgyi indokoltságát hangsúlyozta. Vajda Ákos, a P. K. igaz. gatója is a reform mellett foglalt állást ós részletesebben foglalkozott a. revizorok felelősségének kérdésével. Sándorfy Kamill kúriai bíró hosszasabban szólott a tárgyhoz és különösen a mérlegvizsgálat és a felügyelőbizottság működésének viszonyúi feji égette. Röviden beszélt a revizori hatáskör elhatárolásáról Nyulászi János, a Tébe igazgatója. Résztvettek még a vitában Kohner Artúr igazgató, Doroghy Kálmán ügyvéd és Kuncz Ödön professzor. Majd befejezte azt Sichermann Bernát felszólalása, amelyben a részletkérdések megoldásánál a bevált angol és német példákat ajánlotta követésre s óvott a ki nem próbált újít ásoktól. A bizottság tárgyalásait újév után folytatja s következő ülésének napirendjére az alapszabálymódosítás és alaptőkeemelés kérdéseit tűzte ki, amelyeknek előadója Gallia Béla kúriai bíró. Ügyvédi Egyesületek. A Budapesti Ügyvédúniónak az 1931. évben végzett munkássága beváltotta azokat a reményeket, amelyekkel megalapítását az ügyvédség tekintélyes része kísérte. Az únió azokat az ügyvédi pártokat és csoportokat egyesíti magában, amelyek — minden szélsőségtől távol — nagyjából azonos és legfeljebb csak árnyalatokban eltérő elveket vallanak és ugyanazon utakon óhajtják előmozdítani a kar helyzetének javítását. Az ilyen alapon egyesültpártszövetség Kövess Béla elnöklete alatt az elmúlt évben megtartott összejöve-telein ós vacsoráin minden olyan aktuális kérdéssel foglalkozott, amely kérdések az ügyvédség életében felmerültek, és így állást foglalt a numerus clausus ós bifurkáció terveivel szemben is, amelyektől jó eredményt nem vár. Mozgalmat indított a költségelőleg kötelezővététele érdekében s e mozgalom eredmények ónt úgy a budapesti, mint több vidéki ügyvédi kamara is magáévá tette már az előterjesztett javaslatokat. Október l-jén, 8-án, 15-én és 22-én valutajogi ankétet, november 26-án, d< cémber 10-én és 17-én pedig kamatankétet tartott és az a nagy érdeklődés, amely ezeket az előadásokat és vitákat kísérte, bizonyságot tett arról, hogy úgy a témákat, mint a kitűnő előadókat igen szerencsésen választotta meg az únió. Kiküldött szakbizottsága, eddig nyolc ülésben nagyon szép mv.nkát végzett a legközelebb ítiégkez-deí dŐ :udi?álási ankét élőké-