Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 13. szám - Az osztrák ügyvédjelöltek kiképzése [...]

56 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 1'3. SZÁM. Külföldi ügyvédség hírei. v:' Az osztrák ügyvédjelöltek kiképzése. Az ügyvédjelölt osztrák állampolgárságát és legalább három jogi államvizsga letételét kimutatni tartozik. A doktori fokozat, melynek elnyeréséhez a három államvizsgán kívül három szigorlat letétele is szükséges, csak az ügyvédek névjegyzékébe való bejegyzésénél elengedhetetlen feltétel. Az ügyvédjelölt gyakorlata hét évig tart : ebből három ügyvédi és egy bírói — jegyzőkönyvvezetői — gyakorlat van kötelezően előírva. Az ezt meghaladó három esztendőt a jelölt bíróságnál, ügyvédnél vagy közjegyzőnél töltheti. Az állami pénzügyigaztatásban eltöltött tevékenység az ügyvédi gyakorlattal azonos jelentőségű. Az ügyvédi vizsga akkor tehető le, ha a kötelezően előírt előkészítő gyakorlat — tehát egy esztendő a bíróságnál és három esztendő az ügyvédi irodában — el van töltve, a nélkül azonban, hogy az ügyvédi vizsga letétele felmentené a jelöltet a hátralevő három esztendő gyakorlatának a lehetőség adta, tetszésszerinti módon való kitöltése alól. Az ügyvédi vizsga letétele után.kérheti a jelölt a bűnügyi védők jegyzékébe való felvételét, miáltal jogot nyer arra, hogy saját nevében bűnügyeket vállaljon. Egyebekben a bíróság előtt csak főnöke képviseletében jelenhetik meg, éspedig az ügyvédi vizsga letétele előtt csak a járásbíróságoknál, azután a törvényszékek előtt is. A polgári törvényszékek előtt való fellépés joga azonban a főnök kérelmére, az ott betöltött állás időtartamára, megadható a jelöltnek az Oberlandesgericht által, ha kimutatja, hogy egyévi bírósági és kétévi ügyvédi gyakorlata már van. Külön rendelkezések vonatkoznak a bírákra. Ezek ugyanis, tekintet nélkül arra, vájjon a doktori fokozatot elnyeri ék-e vagy sem, az állami szolgálatból való kilépés után, a nélkül, hogy ügyvédjelölti gyakorlatot folytatnának vagy ügyvédi vizsgát tennének, ügyvédek gyanánt letelepedhetne];, ha legalább öt esztendőn át valamely törvényszéknél ítólőbírói tevékenységet fejtettek ki. Ha ennyi ítélőbírói tevékenységet nem bírna a bíró "kimutatni, akkor a bíróságnál eltöltött idejéből csak négy évet számítanak be és további háromévi ügyvédjelölti gyakorlatot kell igazolnia és az ügyvédi vizsgát is le kell tennie. Ebben az csel ben azonban a büntetőjogból leteendő vizsgát elengedik. Ausztriában nincs egységes bírói és ügyvédi vizsga. Külön van az ügyvédi, a bírói és közjegyzői vizsga. Ezek a vizsgák az Oberlandesgerichtnél teendők le ; vizsgabizottsági tagok az Oberlandesgericht bírái és az ügyvédi és bírói vizsgáknál egy-egy ügyvéd is. A vizsgálóbizottság ügyvéd tagjait az ügyvédi kamara közgyűlésén választják. Az ügyvédi vizsga pótolja a bírói és közjegyzői vizsgát. Figyelemreméltó, hogy az ügyvédjelölt az ügyvédi irodában, ahol dolgozik, tevékenységéről feljegyzést köteles vezetni és ezeket •hatóságának előterjeszteni, hogy a «látszatgyakorlat» meghiusíttassék. Deutsch Maurus. Szemle. Az Ügyvédi vétívek új alakjának mintapéldányait az OÜSz budapesti osztálya már elkészít elte és minden remény megvan arra, hogy az illetékes tényezők mielőbb engedélyezni fogják az új alakú ügyvédi vétíveket, úgyhogy azok 1932. január 1-vel már forgalombahozhat ók lesznek. V/ új ügyvédi vétívek a kézbesítési értesítés helyett a kézbesítési vevénynek szabályszerű másodlatát juttatják az ily vél ívei használó ügyvédnek, úgy, hogy ezen másodlattal az ügyvéd a netán elveszett eredeti vétívet teljes joghatállyal pótolhatja. A megtervezett mintapéldányok szerinl á bírósághoz visszakerülő vétív és az ügyvédhez kerülő vétívmásodlat egymást hajszálnyira fedik, a mellett a vétív hátlapja egy szabadalmazott eljárással festékanyaggal van bevonva, úgy, hogy minden másolópapír használata nélkül a vétív megfelelő rovatai kitöltött tartalma olvashatóvá válik a vétívmásodlaton is. Kétségtelen, hogy az új alakú ügyvédi vétívek ezek használhatóságát óriási mértékben emelni fogják. E mellett tervbe vétetett az is, hogy az ügyvédi vél ívek a telekkönyvi eljárásban is meghonosíttatnak, ahol valósággal nélktilözhetetlen szolgálatot fognak teljesíteni azáltal, hogy a vétívmasodlatnak az ügyvéd is birtokában lesz. Megnyugtatásul közöljük, hogy az új ügyvédi vétívek használatbavétele esetén megfelelő ideig a jelenleg használatban levő ügyvédi vétívek is forgalomképesek maradnak, e mellett azok teljes értékben az új alakú ügyvédi vét ívekre átcserélhetők lesznek. A bírósági gépírószolgálat igénybevétele örvendetes fejlődést mutat. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy több gépíró irodagyakornoknak sikerült az írógépek fenntartási költségeit jóval felülhaladó bevételi eredményeket produkálnia. Mint a legjobb eredményt elérőket felemlítjük a budapesti központi kir. járásbíróságnál Lauber Lujza, Móricz Lómul[né és Hetler Berta irodagyakornokokat, az I—III. kerületi járásbíróságnál pedig Csanádi Jolán gépíró irodagyakornokot. Annyi mindeneseire megállapítható, hogy az iratmásolatok igénybevétele ma már annyira átment az ügyvédek vérébe, hogy a gépírószolgálat további fenntartása már újabb deficitek nélkül lesz keresztülvihető, sőt megvan a remény arra is, hogy a bevételi feleslegekből a megindulással kapcsolat os deficitéi is leapasztani sikerül. Sajtószemle. Az okirati kényszerről szóló törvényjavaslat, írta és a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Barátai Egyesületének jogés államtudományi szakosztályának ülésén felolvasta Pap Róbert. Szerző a Budapesti Ügyvédi Kamara ismeretes álláspontjával szemben az okirati kényszernek külön törvény keretében való intézményesítését éppen ügyvédi szempontból tartja időszerűnek. Felsorolja az okirati bizonyítás előnyeit az egyéb bizonyítási eszközökkel szemben és a jogügyletek minél szélesebb körét kívánja ügyvéd által láttamozott okirat által jogérvényesnek elismertetni. Magyar Jogi Szemle decemberi szám,! Finkey Ferenc kúriai tanácselnök : <<Eugenika jogi szempontból* című cikkében az eugenikai törekvéseknek bennünket, jogászokat, különösen érdeklő kérdésekkel, — a házasságralépés korlátozása és az elválás .lehel övét étele bizonyos egyénékkel szemben — a gyermeknemzés lehetetlennététele bizonyos egyéneknél és a magzatölés megengedése bizonyos esetekben foglalkozik. Markó Jenő: «A perköltség viselése kérdésének történelmi kialakulása és az ítélkezés* című cikkében rendkívül alapos és a kérdés minden részletére kiterjedő módon ismertei i, hogyan változott az eredetileg büntetésjellegű szubjektív költségviselés a felek jó vagy rosszhiszeműségétől független objektív költségviseléssé és hogyan változott az objektív költségviselési elv dia dalra jutásával együtt az ítélkezés lényege is. Méhes Ignác: «A sajtójogi felelősség áthárítása a Te.-ben» címen Balog István főügyészhelyettes nemrég megjelent hasonlótárgyú cikkével szemben azt a vélemény! fejtegeti, hogy a Te. 111. §-a utolsó bekezdését nem kell kiterjesztőleg magyarázni, a rágalmazás és becsület sértés csak kivételek, a többi sajtóbűncselekményekre vonatkozólag a Bp. 572. §-ának l. bekezdésé hatályos. Megállapítja azonban azt is, amint a Te. egyéb szakaszairól már számtalanszor megállapították, hogy a 111. $ hiányos, zavaros és rossz szövegezésű. Ügyvédjelöltek Lapja decemberi számában Szentiványi János írja a vezércikket az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének és budapesti kerületének évi közgyűlésével kapcsolatban, dicsérve azt az imponáló egyöntetűséget, mely a közgyűlésen megnyilvánult. Közli a lap Britz Lajos ugyanezen közgyűlésen tartott <<Hitvallás» című szókfoglaló beszédét. Deutsch Aladár : Grosschmid Béniről emlékezik meg. Ribá/ryGéza . «Az ügyvédi iroda helyes organizációja* című cikkében foglalja össze azokat az általa kipróbált kezelési és nyilvántartási elveket, melyek ma már éppen a szerző tapasztalatai alapján nélkülözhetetlennek mondhatók. Igazságügyi vonatkozású rendeletek. 6630/1931. M. E. sz. rendelet az értékpapírok árfolyamának közzététel" tárgyában. (1931. dec. 6. Bpesti Közi.) 7000/1931. M. E. sz. rendelet az állam és az önkormányzatok személyi kiadásainak további csökkentése tárgyában. (1931. dec. 4. Budapesti Közi.) 45,000/1931. I. M. sz. rendelet a- korlátolt felelősségű t ársaságról ós a csendes társaságról szóló 1930 : V. tc. végrehajtása tárgyában. (1931. dec. 2. Bpesti Közi.) Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 8. (Tol.: 20-3-95.) ' Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája : Géczy Kálmán.