Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 12. szám - A közadók módjára behajtandó polgári követelések körüli eljárás kinövései [...]

52 ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 12. SZÁM. Ügyvédek Beforniszövetsége és a Hadviselt Ügyvédek pártja, míg a másik oldalon az Ügyvédek Gazdasági Pártja küzd a győzelemért. Amíg a Budapesti Ügyvédúnió Kövess Bélát vallja vezérének, addig az Ügyvédek Gazdasági Pártja Blauner Mór vezetése alatt indult a választási küzdelembe. Ezenkívül különféle pártalakúlatok állásfoglalása még ismeretlen, így elsősorban az Ügyvédek Érdekvédelmi Pártja, továbbá a Független Ügyvédek Pártja őrizte meg egyelőre választási önállóságát, azonban valószínű, hogy ezen pártok a két vezetőpárt esélyeit csak lényegtelenül fogját korrigálni. Azon nagy érdeklődés, amely a kamarai választások iránt megnyilvánul, mindenesetre mutatja, hogy az ügyvédség minő súlyt helyez az ön kormányzat biztosította jogoknak, és ez az érdeklődés mindenesetre reményt nyújt arra, hogy az ügyvédség erős akarással kivívja mai súlyos helyzetének jobbrafordulását. Annyi mindenesetre mindegyik párt hangulatából megállapítható, hogy kívánatosnak mutatkozik a tisztikarnak és a választmánynak új erőkkel való felfrissítése, elsősorban az arra rátermett fiatalság köréből. Van még humor az adóügyi hatóságok figyelmeztetőiben is. Lapunk egyik szerkesztője a budapesti VI/A. kerületi egyesített forgalmi és kereseti adó osztályától a következő figyelmeztetőt kapta : «Figyelmeztető. Értesítjük, hogy a fenti számú forgalmi adó számláján a jelen figyelmeztető alul jelzett kiállításának napjáig tőkében —P adóhátraléka van. Figyelmeztetjük, hogy amennyiben ezt a hátralékot a késedelemért járó adópótlékkal együtt a jelen figyelmeztető kiállításának napjától annak kézbesítése napjáig nem egyenlítette ki, úgy azt a jelen figyelmeztető kézbesítésétől számított 8 napon belül eszközölje, mert különben a zálogolási eljárást megindítjuk és ezért a zálogolásért a hátralékos összeg 8 %-át fogjuk behajtási illeték címén felszámítani. Ezen figyelmeztető kiállításáért és kézbesítéséért 10 fillér díj illeti meg a fővárost.)} A legérdekesebb az ügyben, hogy a «Figyelmeztető» tényleg igazat mond : említett szerkesztőnknek tényleg nem volt egyetlen fillér hátralékos adótartozása. Ma sem tartozik mással, mint a figyelmeztető kiállításáért és kézbesítéséért terhére írt 10 fillérrel ! Az ügyvédi week-end mind több hívei Szerez magának, ám ezen gondolat pártolói is csak nehezen tu,dják magukat elhatározni arra, hogy a szombat délutáni irodai órát megszüntessék mindaddig, amíg ezen szüneteltetés általánossá nem válik. Tudvalevőleg Ausztriában s a legtöbb külföldi országban is szombat délután az ügyvédi irodákban a munka szünetel és mentől jobban tornyosodnak a gazdasági bajok, annál nagyobb szükségesség, hogy a hét végén az ügyvéd szellemileg és testileg kipihenje magát. Kívánatos lenne, ha ezen mozgalom gyökeret verne és szombat délutántól hétfő reggelig az ügyvédség a hét folyamán felhasznált energiáinak rekonstrukciójára fordíthatná idejét. Sajtószemle. A magyar jogásztársadalom védőirata a trianoni béke ellen. A Szombathelyi Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara akciójára a magyar jogásztársadalom: az ország ügyvédi kamarái, az Országos Ügyvéd Szövetség, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia, a (ndományegyéternek jogi fakuli ásai. a jogakadémiák és a Magyar Jogászegylet nagy bizottságot alakítottak és védnökül megválasztották gróf Apponyi Albertet. A nagybizottság megbízta Székács Aladár közigazgatási bírót, hogy védőiratot szerkesszen, Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója pedig ezt a védőiratot történelmi vonatkozásokkal egészítette ki. A védőiratot a nagybizottság elfogadta ós kimondták, hogy azt francia, német, angol, olasz és spanyol nyelvekre fordítva szétküldik Fjiirópa ós Amerika valamennyi jogászi egyesületének és kimagasló jogi kapacitásának. A védőirat kísérőlevelét a bírák nevében Juhász Andor, a Kúria elnöke, az ügyvédi társadalom nevében Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, az egyetemek nevében Kolosváry Bálint, a budapesti egyetem jogikari dékánja, a Magyar J gíszegylet nevében pedig Degré Miklós, a budapesti ítélőtábla elnöke írták alá. Polgári Jog novemberi száma Grosschmid Béni méltatásának van szentelve. Meszlényi Artúr «Grosschmid Béni»-hez című cikkében gyönyörű szavakkal üdvözli a 80 éves tudóst. Almássy Antal, amenynyire egy cikk keretén belül lehet, ismerteti Grosschmid Jogszabálytanát. Talán aktuális lesz, ha a cikkből csak egy mondatot idézünk. «A törvényes felhatalmazáson sarkaló rendeletet a végrehajtó hatalom a nélkül, hogy erre 'újabb törvényhozási felhatalmazást kapott volna, sem nem módosíthatja, sem vissza nem vonhatja». Dr. bgy: Grosschmid jogcímvédelmének hatása a judikatúrára és kodifikációra, ifj. Nagy Dezső: Grosschmid tanai és a legújabb valutajogi kérdések, Ballá Ignác: Grosschmid és a nemzetközi magánjog, ifj. Szigeti László : Széljegyzetek Grosschmid kártérítési fejezetéhez és végül Beck Salamon ; «Egyéb» alapú jogcímvédelem és • Grosschmid az ügyvédségről című cikkei egészítik ki a Polgári Jog szerencsés összeállítású ünnepi számát. Közgazdasági és Pénzügyi jog novemberi számában Sárffy Aladár az illetékek felemeléséről, Schiller Ottó: Hogyan javíthatjuk meg kereskedelmi mérlegünket és Lengyel Géza : Kereskedelmi problémák címén ugyancsak kereskedelmi mérlegünk megjavításáról cikkeznek. Kereskedelmi Jog. Besnyő Bernát: Grosschmid és a mai hiteljogi problémát című cikkében arra az ellentétre mutat rá, ami Grosschmidt felfogása és a mai kor pillanatnyi eredményekért felületesen gyártott magánjogi jogszabály elnevezését valósággal gúnyoló rendeletek tömegei» közt létezik. Beitzer Béla : Grosschmid és hiteljogunk címén méltatja az ünnepelt tudósnak a hiteljog minden területére kiható munkásságát és fejti ki az eladói felelősség és a vevő által viselt veszély közötti különbséget. Kuncz Ödön : Részvónynóyella címen fűz általános észrevételeket a részvénynovelláról szóló törvényjavaslathoz. Szenté Lajos : Versenyjogi reform kérdések című cikkében hangoztatja, hogy a kamarai választottbíróság a mai formájában nem maradhat meg, súlyos összeférhetetlenségi kérdések is merültek fel, javasolja, hogy csak olyan ügyekben bíráskodhasson a zsűri, amelyekben felperes nem kártérítést, hanem csak abbanliagyásí kér. Magyar Törvénykezés december 8-i száma a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás módosítása tárgyában hozott 1410—1926. M. E. sz. rendeletet, valamint az újabb devizarendeletet és annak végrehajtási utasítását, végül az adófizetési kedvezményről és forgalmi adófizetés kedvezményről szóló 6201/931. M. E. és 140,475/931. P. M. sz. rendeleteket közli. Kik veszik el az ügyvédek kenyerét? címen szóváteszi azt az anomáliát, hogy újabban követelések behajtására adnak vállalatoknak iparigazolványt, miáltal a zugirászatot hivatalosan is szankcionálják. Csehszlovákiai Jog november 19. ós nov. 26-i számaiban az új csehszl'ovák perrendtartástervezete feletti vita folytatódik. A nóvumok kérdéshez Bedő Sándor brünni és Weisz Jakab pozsonyi ügyvédek szólnak hozzá, míg Havas József «Szóbeliség a fellebbezési tárgyalásban* címen méltán állapítja meg, hogy dicsérettel kell adózni a csehszlovák igazságügyi törvényhozásnak, hogy Plósz Sándor művét leginkább ez tartotta tiszteletben, meri a magyar novelláris törvényalkotások' azt'jóval nagyobb mérvben deformálják. Ugyancsak a polgári perrendtartás tervezetét ismerteti Kabos Ármin kassai ügyvéd. A Polgári perrendtartás zsebkönyve. Összeállította, jegyzetekkel utalásokkal, rendeletekkel és a joggyakorlat közlésével ellátta : Fabinyi Tihamér egyetemi magántanár, ügyvéd (Budapest, 1931. Grill Károly kiadása. Ára kötve 24 pengő). A polgári perrendtartás életbeléptetése óta, de főként a legutóbbi esztendőkben polgári törvénykezési jogunk szabályai számos módosuláson mentek keresztül és több tekintetben nyertek kiegészítést. A módosító és kiegészítő rendelkezések állandó szem előtt tartását megnehezítette az, hogy az újabb rendelkezéseket több forrásból, különböző helyekről kellett összekeresni, ami sok időbe és fáradtságba került. Ezek a körülmények adnak különös jelentőséget Fabinyi most megjelent zsebkönyvének, mely a vonatkozó jögszabályanyagot egészen a legújabb időkig feldolgozza. A törvényi anyagot magyarázó jegyzetek ós utalások mellett a bírói gyakorlat fontosabb eredményeinek lelkiismeretes közlése egészíti ki. Világosítsa fel a közönyös és kétkedő kartársakat az írógépszolgálat óriási előnyeiről. Felelős szerkesztő: Dr. Teller Miksa V., Szalay-u. 3. (Tel.: 20-3-95.) Felelős kiadó: Vállas Lajos. Franklin-Társulat nyomdája: Géczy Kálmán.